Mikszáth Kálmán elvált élete szerelmétől, majd évekkel később újra feleségül vette
Külföldre költözni sokak számára egyet jelent az újrakezdéssel. Új város, új munka, új emberek, új lehetőségek és az érzés, hogy mostantól tényleg bármi megtörténhet. A közösségi médiában ráadásul gyakran csak a szebbik oldalát látjuk: a tengerparti reggeleket, a hangulatos európai városokat, a hétvégi kiruccanásokat és azt, hogy valaki néhány hónap alatt teljesen új életet épített magának.
Ezeket láttad már?
Pedig a valóság sok esetben teljesen más, és a legtöbben ezt szeretik elhallgatni, ugyanis kudarcnak élik meg, ha nem minden jön be elsőre. A külföldi élet nem egyszerűen arról szól, hogy az ember lakóhelyet vált. Lelkileg hatalmas teher magunk mögött hagyni a már megszokott életet, a rutint, az ismerős közeget, és persze a szeretteinket. Van, akinek felszabadító ez a változás, másoknak viszont idővel éppen ezek a nehézségek járulnak hozzá, hogy úgy döntenek, inkább hazamennek. De mi az a három dolog, amit a legnehezebb megszokni?
1. A család és a barátok hiánya
Az első időszakban sokakra még hat az újdonság varázsa. Felfedezik a környéket, új éttermeket próbálnak ki, megismerik a kollégáikat, és minden nap tartogat valami új élményt. Aztán beáll a mindennapi rutin, a kezdetben még érdekes, kalandos ország is a megszokás csapdájába esett, és a sok kaland helyett csak egyre vágynak: beszélgetni és időt tölteni a számukra fontos emberekkel. Csakhogy ők több száz, vagy több ezer kilométerre vannak. Nem feltétlenül a klasszikus honvágy jelenik meg, hanem inkább az érzés, hogy kimaradnak a szeretteik mindennapjaiból.
Lehet, hogy valaki otthon ünnepli a születésnapját, esküvője van, megszületik egy baba, vagy egyszerűen csak összeül a család egy vasárnapi ebédre. Te pedig egy másik országban ülsz egy lakásban, és egy videóhíváson keresztül próbálsz jelen lenni. Ráadásul új barátságokat sem mindig könnyű kialakítani. Felnőttként egy új országban sokkal több energiába kerülhet olyan embereket találni, akikkel valóban mély kapcsolat alakul ki.
2. Az érzés, hogy mindig egy kicsit kívülálló maradsz
A nyelvtudás önmagában nem mindig elég ahhoz, hogy valaki otthonosan érezze magát egy másik országban. Minden országnak megvannak a saját szabályai, társadalmi szokásai és íratlan normái. Hogyan illik köszönni? Mennyire közvetlenek az emberek? Mikor számít valaki udvariasnak? Mennyire fontos a pontosság? Hogyan működik a munkahelyi kommunikáció?
Mennyit keres egy légiutas-kísérő? Egy aktívan dolgozó stewardess válaszolta meg a kérdést
Ezeket nem lehet egyszerűen egy tankönyvből megtanulni. Az ember idővel alkalmazkodik, de közben előfordulhat, hogy kialakul benne egy furcsa kettősség. Már nem érzi magát teljesen otthon Magyarországon, de az új országot sem érzi száz százalékosan a sajátjának. Ez különösen akkor lehet nehéz, amikor valaki hosszú éveket tölt külföldön. Megváltozik a gondolkodása, az életmódja, a prioritása, miközben otthon is minden változik. Amikor pedig hazalátogat, előfordulhat, hogy már ott is bizonyos dolgok idegennek tűnnek. Ez az úgynevezett köztes állapot sok külföldön élő számára ismerős lehet: két helyhez kötődni úgy, hogy közben egyik sem teljesen ugyanaz, mint korábban.
3. A mindennapi élet romantikája gyorsan elmúlik
Az első hónapokban még szinte minden izgalmas. Új a metró, új a pékség, új a környék, új a munkahely, és még az is érdekesnek tűnhet, hogy milyen tejet lehet kapni a boltban. Aztán az új ország egyszer csak otthonná válik, és ezzel együtt megjelennek a hétköznapi problémák is. Hozza a gondokat a lakáskeresés, a magas bérleti díjak, a hivatalos az ügyintézés, az adózás, a biztosítás, a bankszámla, a munkaszerződés, az orvosi időpont, a közlekedés és rengeteg olyan apróság, amelyet Magyarországon automatikusan kezel az ember. Ekkor derül ki igazán, hogy valaki mennyire érzi jól magát az adott országban.
Nem minden hazaköltözés kudarc
Sokan nem azért költöznek vissza, mert külföldön rosszabb lenne az életük. Egyszerűen rájönnek, hogy számukra a külföldi élet bizonyos előnyei nem adnak annyit, ami miatt érdemes lenne hátra hagyni az otthonukat.
A hazaköltözés ezért nem feltétlenül kudarc, lehet tudatos döntés is. Van, aki néhány év után rájön, hogy kipróbálta, amit szeretett volna. Megtanult önállóan élni, megismerte az új kultúrát, nyelveket tanult, karriert épített, rengeteg élménnyel gazdagodott, majd úgy döntött, hogy mindezek után mégis Magyarországon szeretné folytatni az életét, és ez az egyik legfontosabb tanulság:
attól, hogy valaki egyszer elköltözik Magyarországról, még nem kell örökre külföldön maradnia, hazatérni pedig sok esetben nem kudarc, hanem tudatos, és néha a legjobb döntés.
