Magas pulzus, légszomj, halálfélelem? Valószínűleg a legtöbbek számára ismerősek ezek a tünetek, ugyanis egy nemrégiben készült felmérés alapján minden harmadik ember él át élete során legalább egyszer pánikrohamot. Amennyiben ez nem csak egyszeri, hanem sorozatos rosszullétet jelent, pánikbetegségről beszélhetünk. Ám bármilyen gyakori is legyen ez a probléma, a mai napig számos félreértéssel és egyéb kellemetlen helyzettel szembesülnek a betegség áldozatai. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a környezetünkben élő pánikbetegen, vagy adott esetben saját magunkon, fontos megérteni a rosszullétek miértjét és működését.
Ezeket láttad már?
Mi okoz pánikrohamot?
A pánikroham kiváltó oka személyenként változó, ugyanúgy, ahogy a strapabíró képességünk is más és más. Van, akinél egy hirtelen stresszhelyzet idézi elő, míg másnál egy hosszabb, leterheltebb időszak végkifejleteként jelentkezik a rosszullét. A roham oka egyénenként változó, és kapcsolódhat más neurotikus zavarokhoz, mint például klausztrofóbiához, tömegiszonyhoz is.
Mik a tünetei?
Ha valaki életében először él át pánikrohamot, gyakran nem ismeri fel, mivel is van dolga, és szervi problémára, például szívrohamra kezd gyanakodni. A tünetek valóban hasonlóak, hiszen remegés, izzadás, légszomj, és magas pulzus kíséri a rosszullétet, megspékelve egy nagyon erős halálfélelemmel. Ennek ellenére mindez ártalmatlan, és általában 15 perc alatt le is cseng, főként, ha megfelelő segítségben részesül az 'áldozat'. Ha a roham sorozatossá válik, társulhatnak hozzá irreális félelmek – ezek gyakran az első roham körülményeire építkeznek – ilyen például a zárt terektől vagy a tömegközlekedéstől való félelem.
Mit tehetünk, ha rohamunk van?
Ha a fent említett tünetekkel szembesülnél, és biztosan tudod, hogy nem szervi problémáról van szó, az első és legfontosabb dolog, hogy tudatosítsd magadban, csupán egy stresszhelyzetre ad a szokványosnál ijesztőbb reakciót a tested. Mivel a fizikális tünetek és az aggodalom egymást táplálják, ha az előbbit tudatosan leállítod, lassacskán a másik is abbamarad. Ennek a legjobb módja a relaxáció és a légző gyakorlatok alkalmazása, zsibbadás esetén a testrészek masszírozása. Fontos, hogy a kilégzés hosszabb legyen, mint a belégzés, ezáltal lenyugszik a pulzus. A gondolatok elterelése szintén segíthet felülkerekedni a pánikon; hívj fel valakit, fejts rejtvényt, vagy kezdj el olvasni. A fentieket akkor is alkalmazhatod, ha nem neked, hanem valakinek a környezetedben lesz rohama; amennyiben lehetséges, célszerű az illetőt kimenekíteni a frusztráló helyzetből (például ha egy metrón, esetleg egy buli közepén érné el a roham), és a biztonságos környezetben megnyugtatni.
Tipp: Igaz, egy stresszhelyzetben egyénileg változó, hogy kinek mi segít, de az érintés köztudottan nyugtató hatású.
Ha a rohamból pánikbetegség lesz…
A pánikbetegségre az orvosok nagy része általában gyógyszert ír fel, ami átmenetileg mankót nyújthat, ám számos helyen olvashatjuk, milyen mellékhatásokat okoznak ezek a stresszoldók. Amennyiben lehetséges, célszerű más megoldásokat prioritásba helyezni, ilyen például a pszichológussal való beszélgetés, a sport vagy más hobbi gyakorlása, ami segít levezetni a mindennapok feszültségét. Ahogy a betegségnek minden aspektusa, úgy ez is egyénenként változó – kinek a kötögetés, kinek a thai boksz, a lényeg, hogy lekösse a figyelmed és motivációt adjon a mindennapokra.
