Mindannyian hibázunk, de az, ahogyan a tévedéseinket kezeljük, pontos képet ad a pszichés érettségünkről. A magas érzelmi intelligenciával (EQ) rendelkező emberek nem hárítják el a felelősséget, és nem próbálnak áldozatszerepbe bújni. Ehelyett egy jól meghatározott, háromlépéses folyamatot – a „3 R” szabályt – követnek, amellyel nemcsak a kapcsolataikat védik meg, de maguk is fejlődnek.
Ezeket láttad már?
A tévedés beismerése az egyik legnehezebb feladat, hiszen az egónkat és a magunkról alkotott képet éri kihívás - hangsúlyozza cikkében a Psychology Today. Míg sokan önkéntelenül védekezéssel, kifogások gyártásával vagy mások hibáztatásával reagálnak, a magas érzelmi intelligenciával bíró emberek egészen más stratégiát választanak. A mély önismeretüknek köszönhetően gyorsan felismerik a hibáikat, és nem várják meg, amíg leleplezik őket.
Ha szembesítik őket egy mulasztással, nem terelik el a szót, és nem próbálják jelentéktelennek beállítani a történteket. Ehelyett végigmegy elméjükben a pszichológiában csak „3 R”-ként emlegetett folyamat: Responsibility (Felelősségvállalás), Reflection (Önreflexió) és Reparation (Jóvátétel).
1. Felelősségvállalás
A magas EQ-val rendelkező ember nem veszi félvállról a felelősséget. Amikor rájön, hogy hibázott, őszinte megbánást érez, és bocsánatot kér – kifogások, magyarázkodások vagy áldozatszerepbe bújás nélkül. A mulasztás teljes felvállalásához egészséges önbecsülésre és a fejlődésre való valódi igényre van szükség.
Egy tanulságos példa: Tegyük fel, hogy Lili rendkívül leterhelt volt a munkahelyén. Egész nap a feladataira koncentrált, sőt, a közös ebédet is lemondta a közeli barátnőjével és kollégájával, Annával. Munka után döbbent rá, hogy teljesen kiment a fejéből: Anna lányának aznap reggel fontos műtétje volt. Lili azonnal átérzi barátnője helyzetét: belegondol, milyen ijesztő és magányos napja lehetett Annának, aki valószínűleg most csalódott benne.
3 szokás, ami csak egy magas érzelmi intelligenciával bíró emberre jellemző
Este felhívja a barátnőjét, aki nem veszi fel a telefont. Lilli ezt teljesen megérti, hiszen tudja, hogy Anna kimerült. Ezért egy őszinte hangüzenetet hagy neki: „Elrontottam, Anna, és borzasztóan sajnálom. Tiszta szívből remélem, hogy Éva műtétje jól sikerült. Elnézést kérek, hogy annyira belefeledkeztem a saját dolgaimba, hogy elfelejtettem megkérdezni, hogy van. Gondolok rátok. Hívj fel, ha beszélgetni szeretnél!”
Llili bocsánatkérése mentes a kifogásoktól és a felelősség hárításától. Ezzel szemben egy alacsonyabb érzelmi intelligenciájú reakció így hangzana: „Szia Anna, elhavazódtam a munkával, szóval bocs, hogy nem hívtalak Éva miatt. Senkitől nem kapok segítséget, már azt sem tudom, hol áll a fejem. Tudod, hogy ilyen a munkám, úgyhogy legközelebb szólj inkább rám te!” Ez utóbbi nemcsak tele van magyarázkodással, de a felelősséget is áthárítja a másikra.
2. Önreflexió (Reflection)
Miután felismerte a hibát, az érzelmileg érett ember nem intézi el a dolgot egy gyors bocsánatkéréssel, hogy utána továbbléphessen, mintha mi sem történt volna. Ehelyett időt szán az elemzésre, és megpróbálja pontosan beazonosítani, mi vezette a tévedéshez: A túlzott egója vagy a büszkesége? A saját bizonytalansága? Vagy egyszerűen volt egy önző pillanata?
Bármi legyen is a háttérben, addig elemzi a viselkedését, amíg rá nem világít a saját személyiségének arra a részére, amely fejlesztésre szorul. Ennek a belső munkának köszönhetően jobban megérti önmagát, és olyan érettségi szintre lép, ahol a jövőben már rendkívül ritkán követi el ugyanazt a hibát.
3. Aktív jóvátétel (Reparation)
A dolgok helyrehozatala a folyamat legfontosabb eleme. Az érzelmileg intelligens ember nem vonja meg a vállát, hanem aktívan keresi a módját, hogy jóvátegye a mulasztást.
A jóvátétel két szinten zajlik:
Érzelmi gesztusok: Az illető kimutatja, hogy a másik fél érzései valóban fontosak számára. Ez kifejeződhet egy apró figyelmesség által, vagy egy újabb, mélyebb beszélgetésben. Nemcsak mondja, hogy sajnálja, de a tetteivel is bizonyítja.
Gyakorlati változtatások: A jövőbeli tévedések megelőzése érdekében konkrét lépéseket tesz. Naptárbejegyzéseket állít be a fontos családi és baráti eseményekről, vagy a munkahelyén szervezeti szinten vezet be olyan szabályokat, amelyek megelőzik a hasonló figyelmetlenségeket.
12 jel, ami átlagon aluli érzelmi intelligenciára utal
Bár úgy tűnhet, hogy a felelősségvállalás, a reflexió és a jóvátétel folyamata sok energiát igényel, az érzelmileg intelligens ember tudja, hogy megéri a befektetést. A folyamat végén nemcsak ő maga válik érettebbé, de a kapcsolatai is sokkal erősebbé és mélyebbé válnak, mint amilyenek a hiba elkövetése előtt voltak.
