Ők az Eurovíziós Dalfesztivál magyar tehetségei, akik a hazai zenei piacra is betörnének
A telefonunk az egyik legfontosabb eszköz a mindennapokban, pedig gyakran elvonja a figyelmünket a valódi pillanatoktól.
Ezeket láttad már?
Három olvasónk története megmutatja, hogyan változtathatja meg az életünket néhány tudatos, rövid offline pillanat, és hogyan tehetjük a telefont ismét eszközzé, nem állandó társunkká.
Megélni a pillanatot
„Sokáig azt hittem, nincs gond a telefonhasználatommal. Dolgoztam, üzenetekre válaszoltam, néha görgettem, mint mindenki más. Egy délután a játszótéren ültem, a gyerekemet figyelve, de a telefont tartva. Odajött hozzám a kisfiam, és megkért, hogy most csak őt figyeljem. Ez a mondat belém égett. Nem kiabált, nem hisztizett, csak kimondta azt, amit addig nem akartam észrevenni: ott voltam, mégsem voltam jelen. Este átgondoltam, hányszor „csak egy percre” vettem elő a telefont, és közben hányszor maradtam le fontos pillanatokról. Ezután szabályokat vezettem be: a játszótéren nincs telefon, este nincs görgetés. Nem lettem tökéletes, de újra elkezdtem valóban jelen lenni" - mesélte a 42 éves Virág.
Mások élete
„Hiába kerestem az okot, volt egy periódusom, amikor állandóan fáradtnak éreztem magam, miközben eleget aludtam. Reggel a telefonommal keltem, este azzal feküdtem. Mások életét néztem, utazásokat, tökéletes testeket. Egyre kevésbé volt kedvem a saját napjaimhoz. A fordulópont egy vasárnap jött, amikor letettem a telefont, és hirtelen rám szakadt az üresség. Rájöttem, hogy nem is tudom, mit csinálok szívesen a görgetés helyett. Ez ijesztőbb volt, mint a kommentek vagy értesítések hiánya. Figyelni kezdtem, mire használom a közösségi médiát, és be kellett ismerni, hogy csak céltalanul görgetek. Kikövettem minden olyan oldalt, ami rossz érzést keltett, és időkorlátot állítottam be. Pár hét alatt visszatért az energiám, és az érdeklődésem a saját életem iránt" - osztotta meg a 25 éves Rita.
A tudatos szünetek ereje
„Mindig azt hittem, hogy multitaskingban vagyok jó: munka, cset, e-mailek, közösségi média egyszerre. Egy konferencián azonban részt vettem egy előadáson, ahol a beszélő a digitális detoxról beszélt. Megkért minket, hogy fél órára tegyük félre a telefonunkat, és figyeljünk csak a környezetünkre. Eleinte kétségbeesetten nyúltam volna a zsebembe, de végül maradtam. A fél óra alatt figyeltem a teremben lévő emberek mimikáját, a fények játékát, a hangok ritmusát.
A digitális világ alapjaiban megrengette, kiben bízhatunk meg, már a barátságok sem a régiek
Meglepődtem, hogy mennyi apró részletet nem vettem észre, mert állandóan a képernyőre koncentráltam. Ez a rövid szünet megtanított arra, hogy nem célravezető, ha a telefonom mindig a figyelmem középpontjában van. Ma már rendszeresen iktatok be offline órákat, legyen az séta, kávézás vagy egyszerű csend. Ezek a rövid szünetek sokkal tudatosabbá teszik a mindennapjaimat, mostanra a telefon csak eszköz, nem az állandó társat jelenti az életemben" - mondta a 30 éves Ivett.
