(– Gazdi, gyűlölöm, amikor simogatsz – ripakodik rám a macskám. – Neked az a dolgod, hogy enni adjál. Ennyi. A simogatás nincs benne a csomagban.)
(Cici általában nem nagyon szereti a simogatást, amit úgy ad tudtomra, hogy egész egyszerűen megharap. Ilyen szempontból a simogatás Cicinek olyan, mint a pollen a szénanáthásnak. A simogatás, ahogy a pollenek is, az emberek többsége számára ártalmatlan, de egyesekben mégis visszás reakciót válthat ki. És ezzel már el is jutottunk a mai bejegyzés témájához, vagyis az allergiához.)
Ezeket láttad már?
Az allergia egy olyan betegségcsoport, amelyben a kialakulási mechanizmus azonos az egyes altípusok között, a tünetek viszont attól függnek, hogy a szervezet melyik pontján zajlik. Az allergének ártalmatlanok a többség számára, azonban az arra érzékenyekben enyhe, de akár életet veszélyeztető tünetek is kialakulhatnak.
A szervezetbe kerülő allergének először aktiválják az immunsejteket, amelyek egy része aztán antitesteket termel, a többi pedig gyulladást vált ki a behatolási pontnál. Amennyiben ez a folyamat az orrban játszódik le, akkor orrfolyás, tüsszentés, viszketés alakulhat ki. Ha viszont a szemben, akkor szemszárazság mellett kipirosodás és viszketés is jelentkezhet. Az ételallergének főleg puffadást, hasi fájdalmat, hányást, hasmenést okoznak. A levegőben keringő allergének a tüdőbe jutva asztmaszerű tünetekhez vezethetnek. A bőrallergének ezekkel szemben csalánszerű kiütéseket, esetleg ekcémát válthatnak ki.
Általánosan el lehet mondani, hogy egyre inkább növekszik az allergiások száma. Hogy ennek hátterében pontosan mi áll, azt nem lehet tudni, de számos elméletet felvázoltak már. Az egyik szerint ennek épp a túlzott higiénia és tisztaság az oka. A gyermekkor egy kritikus szakasz az immunrendszer fejlődése szempontjából. Minél több kórokozóval találkozunk ebben az időszakban, annál erősebb lesz az immunrendszerünk. A nagycsaládok, ahol a testvérek egymásnak "adogatták" a kórokozókat, vagy a falusi életmód, amely során a gyerekek nap mint nap érintkeztek háztáji állatokkal, mind edzették ezeket a védelmi vonalakat. Egy másik asztmára hajlamosító tényező a légszennyezés lehet, amely irritálhatja a szervezetet, és megzavarhatja az immunválaszt.
Miután mára Magyarországon az egygyermekes családmodell vált uralkodóvá, az urbanizáció miatt pedig egyre többen élnek városokban, ahol magasabb a légszennyezés, ráadásul a reklámok is már-már orvosi sterilitás kialakítására ösztönzik a szülőket, ezek mind megmagyarázhatják az esetnövekedést.
A legtöbb allergia gyermekkorban kezdődik, de szerencsére jelentős részük elmúlik felnőttkorra. Minél később alakul ki ez az állapot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy tartós lesz. Amennyiben felfigyeltek arra, hogy az előbb említett tünetek rendszeresen jelentkeznek nálatok, mindenféleképpen keressétek fel háziorvosotokat, hisz a mai gyógyszerekkel jelentős javulás érhető el.
