A fogyás sokszor fegyelmet, tudatosságot és kitartást igényel, ezért igazi sikerélmény, amikor elkezdenek olvadni a kilók. Ha viszont hullani kezd a hajunk, sápadttá válunk, gyengének érezzük magunkat, az nem „diétás mellékhatás” – vashiányt is jelezhet.
Ezeket láttad már?
A vashiány az egyik leggyakoribb tápanyaghiány világszerte, és meglepően sokszor kapcsolódik nem megfelelően összeállított fogyókúrákhoz. A vasbevitel elsősorban az elfogyasztott ételek mennyiségétől és minőségétől függ. A kiegyensúlyozatlan, erősen kalóriacsökkentett étrend automatikusan kevesebb tápanyagot is jelent. Ha a napi energiabevitel tartósan alacsony, a mikrotápanyagok – köztük a vas – bevitele is csökkenhet. Különösen kockázatosak az egyoldalú divatdiéták, amelyek teljes élelmiszercsoportokat zárnak ki, minimálisra csökkentik az állati eredetű fehérjéket vagy gyors, drasztikus fogyást ígérnek. A szervezet egy ideig képes a raktározott vasat mozgósítani és így kompenzálni a bevitel hiányát, de ha tartósan fedezetlen marad a szükséglet, a vasraktárak kiürülnek, és kialakulhat a vashiány, később akár vashiányos vérszegénység is.
Csökkent húsfogyasztás és vegetáriánus étrend
A vas két formában fordul elő az élelmiszerekben: fehérjéhez kötötten (hemvas) és fehérjéhez nem kötötten (nemhemvas). A hemvas főként húsokban, állati eredetű élelmiszerekben található, és lényegesen könnyebben hasznosul, mint a növényi eredetű tápanyagokban található nemhemvas, amelynek a felszívódását számos étel- és italösszetevő gátolhatja. Azaz hiába gazdag vasban az étrendünk: a teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben található fitátok vagy a tea és a kávé aromáját adó polifenolok gátolják a felszívódását, a tejtermékekben található kalcium pedig (a magnéziumhoz hasonlóan) oldhatatlan elegyet képez a vassal.
Nőknél nagyobb a vashiány kockázata
A visszafogott húsfogyasztás önmagában nem probléma, sőt, a feldolgozott húsok mértéktelen fogyasztása káros az egészségre, de a nem megfelelően összeállított vegetáriánus vagy vegán étrend könnyen vezethet alacsony vasbevitelhez, ezáltal vashiányhoz. Ez különösen problémás lehet a termékeny korú nőknél, akik eleve nagyobb kockázatnak vannak kitéve a menstruációval járó vérvesztés vagy a várandósság és szoptatás alatt megnövekedett vasigény miatt.
Gyors fogyás és felszívódási zavarok
A gyors, jelentős testsúlyvesztés nemcsak a bevitt vas mennyiségét csökkenti, hanem az emésztőrendszer működését is befolyásolhatja. A túl szigorú étrend, az alacsony fehérjebevitel és a gyomor-bélrendszeri panaszok mind ronthatják a vas hasznosulását.
Fókuszban a fogyasztószerek
Az utóbbi években elterjedt, GLP-1 receptor agonista hatású fogyasztó injekciók – amelyeket eredetileg 2-es típusú cukorbetegség kezelésére fejlesztettek – az étvágy jelentős csökkentésével segítik a fogyást. A nemzetközi szakirodalomban egyre több adat jelenik meg arról, hogy ezek a készítmények a csökkent táplálékbevitel miatt különféle mikrotápanyag-hiányok, köztük a vashiány kialakulásához is hozzájárulhatnak. Emellett az emésztőrendszeri mellékhatások (hányinger, csökkent étvágy, korai teltségérzet) tovább mérsékelhetik a vasbevitel és -felszívódás esélyét. A fogyás tehát nemcsak zsírvesztést jelenthet, hanem – nem megfelelő kontroll mellett – tápanyagvesztést is.
Nem csak „diétás tünet”
A hajhullást, a sápadtságot, a gyengeséget, a szédülést, a csökkent terhelhetőséget vagy a szapora szívverést gyakran a fogyás természetes velejárójaként könyveljük el. Pedig ezek klasszikus vashiányos tünetek is lehetnek. Ha a fáradtság aránytalanul nagy, ha a hajhullás feltűnő vagy ha a teljesítőképesség jelentősen romlik, érdemes laborvizsgálattal ellenőrizni nemcsak a hemoglobinszintet, hanem a ferritin értékét is, ami a vasraktárak állapotáról ad képet, és szükség esetén elkezdeni a gyógyszeres vaspótlást.
