Kíváncsi vagy, ki az a férfi, akit a legnagyobb életművészként emlegetnek? Most megnézhetsz egy róla szóló, lenyűgöző színházi előadást!
Szponzorált tartalom
A századforduló éjszakai életének legnépszerűbb alakja, akinek nem számított a pénz, és egész Európát megtanította mulatni, mégis elszegényedve halt meg: ő volt Somossy Károly orfeumtulajdonos, aki több kalandregény főszereplője is lehetne. Az idén 100 éves Budapesti Operettszínház új bemutatója eléd hozza az izgalmas és varázslatos miliőt, ami körbelengte az egykori, Nagymező utcai Orfeumot. Ha szeretnél egy igazán emlékezetes élménnyel gazdagodni, ne hagyd ki Az Orfeum mágusa című fantasztikus előadást!
Ezeket láttad már?
Az 1923 óta működő Operettszínház története szorosan összefonódott Somossy Károly, a mulatókirály életével. 1894-ben felépítette és megnyitotta Orfeumát, az épület ma az Operettszínháznak ad otthont. Ebben a századfordulós miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadó-művészete, de Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet.
Egy igazi életművész
Az óriási népszerűségnek örvendő, az „élet császárának” is nevezett Somossy Károly személye megkerülhetetlen volt a budapesti társasági életben. Amellett, hogy török mintára felépítette a Kis Konstantinápoly nevű vigalmi negyedet – ahol egyszerre akár 40 ezer ember is szórakozhatott – [1], ő álmodta meg egykor a mai Operettszínház épületét is a Nagymező utcában. Az akkoriban Somossy Orfeumként működő mulatóba jártak a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is!
S, hogy miért nevezték Somossyt az élet császárának? A Somossy Orfeum jelentette Budapest éjszakai életének a középpontját. Este hat-hét óra körül kezdődtek az előadások, és miután véget értek, másnap nyolcig, kilencig folyt a dorbézolás és a mulatás, a legfinomabb ételek és italok felszolgálásával, gyönyörű hölgyek társaságában. Egy anekdota szerint egy alkalommal a gazdag Zichy Ödön gróf bőkezű, négyszáz forintos vacsorát fizetett Somossy mulatójában. A végén büszkén elkiáltotta magát: „Na, így mulat egy magyar gróf!” Néhány nappal később Somossy meghívta a grófot egy vacsorára, amely négyezer forintba került, a vendégek pedig csodás hölgyekről testéről kóstolták a homárt és kaviárt. Ennek a vacsorának a végén viszont Somossy szólt diadalmasan a grófhoz: „Na, így mulat egy Somossy!” [2]
Az Orfeum mágusa ízig-vérig 21. századi operett, és ezért közelebb is hozza a fiatalokat a műfajhoz. Mentes a nosztalgikus fogalmazásmódtól, nagyon is mai nyelven szól a közönséghez - így vélekedik a darabról Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró, az operett szövegkönyvének és verseinek írója.
Erről szól a nagyoperett
Somossy, az éjszaka királya felesége mellett szeretőt is tart: ő nem más, mint az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyben üzlettársa is. Igen ám, de Somossy egyszer csak felfigyel egy új, ifjú tehetségre, a sziporkázó Bellára. Somossy felesége megelégeli férje kicsapongásait, a szerelmi szálak pedig gordiuszi csomóvá bonyolódnak...
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, a nagyoperett és az ősbemutató megálmodója korábban elmondta, hogy aki csupán önfeledt szórakozásra vágyik, az is ugyanúgy élvezni fogja az előadást, mint az a néző, aki szellemi gyöngyszemek után kutatva felfejti a darab mélyebb rétegeit.
Van egy jó hírünk: már meg is tekintheted a darabot!
A november közepén, óriási érdeklődés mellett zajlott, hatalmas sikert hozó premier hétvége után már meg is nézheted az Operettszínházban Az Orfeum mágusát!
Tudtad? A pazar látványvilág megidézi az egykor Budapesten működő, varázslatos Kis Konstantinápoly negyedet is, melynek lélegzetelállító megjelenése biztosan magával ragad majd. A díszletek az Ezeregyéjszaka mesebeli, szürreális világát idézik, a jelmezek sokszínű kavalkádja pedig eléd tárja a kor divatját, de felvonultatja a mai trendeket is.
Alig várjuk, hogy lássuk!
[1] Domonkos Csaba (2020): Kis Konstantinápoly Budapesten – Óriási török vigalmi negyed működött egykor a mai Műegyetem területén, pestbuda.hu
[2] Dr. Gerencsér Anna (2023): Az Orfeum mágusa - történeti háttér, Budapesti Operettszínház
