Mindenkinek joga van dönteni a saját teste fölött – Ez érvényes a nőkre és a nem kívánt terhességre is

2021.szeptember.1.

Az abortusz kérdéséről nagyon nehéz higgadt, egyértelmű véleményt megfogalmazni, egy rendkívül komplex és szenzitív kérdésről van ugyanis szó. Mivel az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye nem határozza meg a gyermekkor kezdetét csupán annak felső határát (csak azt írja, hogy mindenki gyerek, aki 18 éven aluli), ha szigorúan gyermekjogi szempontból közelítünk az abortusz kérdéséhez, minden egyes esetre nézve nem fogunk általánosan jó választ találni rá. Magyarországon – ahogy az Európai Uniós államok többségében – a gyerekeket érintő jogi eljárások, gyermekvédelmi intézkedések alapvetően a magzatokra is kiterjednek, mivel a terhesgondozás célja több más dolog mellett a baba zavartalan fejlődése, illetve az alakuló szülő–gyerek kapcsolat kiegyensúlyozottsága.

Mindenkinek joga van dönteni a saját teste fölött – Ez érvényes a nőkre és a nem kívánt terhességre is
Fotó: Getty Images

Az egészséghez, és különösen a szexuális és reproduktív egészséghez fűződő jog alapvető eleme a női jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek. Néhány Uniós tagállamban még mindig szigorú korlátok közé szorítják a nők abortuszhoz való jogát, aminek következtében a nőknek illegális terhességmegszakításhoz kell folyamodniuk, vagy terhességüket akaratuk ellenére kell kihordaniuk, ami jogaik megsértését is jelenti. Az Európai Parlament 2021 nyarán elfogadott ajánlásában több olyan kitétel is szerepel, amely mérföldkőnek minősül e szabályozások harmonizálása érdekében. A Parlament azt is leszögezi, hogy a szexuális és reproduktív egészséghez fűzödő jogot semmilyen módon nem szabad gyengíteni vagy visszavonni.

Mivel a nők szexuális és reprodukciós jogainak megsértése a nők és lányok elleni erőszak egyik formája a képviselők szerint, ezért a Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak hozzáférést a magas színvonalú, átfogó és hozzáférhető egészségügyi szolgáltatások teljes köréhez, hogy minden tagállamban és mindenkinek tegyék elérhetővé a biztonságos és legális terhességmegszakítást, valamint, hogy a kérésre történő abortusz legyen jogszerű a terhesség korai szakaszában, ha pedig a terhes nő egészsége vagy élete veszélyben van, akkor azon túl is.

Jelenleg a 27 tagállam közül 25-ben lehet kérésre vagy szociális körülményekre hivatkozva terhességmegszakítást igényelni, Máltában és Lengyelországban a legszigorúbb a korlátozás, míg az elsőben nem engedélyezett semmilyen formában az abortusz, addig a másodikban csak abban az esetben történhet meg, ha az veszélyezteti az anya életét, egészségét, súlyosan sérült a magzat vagy nemi erőszak eredménye. Ami pedig a további EU-s országokat illeti, az abortuszhoz való hozzáférés joga tagállamokról tagállamokra változó abban a tekintetben, hogy a magzat hány hetes koráig lehet elvégezni a beavatkozást. Maga a procedúra is változó, egyes országokban várni kell az igény benyújtása és a beavatkozás elvégzése között, többek között Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban, Írországban és Magyarországon is. Sőt, egyes tagállamok kötelező konzultációt is előírnak a nők számára, ahol el kell magyarázniuk, hogy miért választják a terhességmegszakítást és hogy az esetleges gyerekszülés és -nevelés milyen negatív hatással lenne az életükre, mentális egészségükre, anyagi helyzetükre. Az ilyen jellegű kötelező konzultációk sajnos stigmatizálják az abortuszt és meggátolják a nők saját testük feletti rendelkezés és a döntéshozatal jogának gyakorlását. Az utóbbi években Franciaország és Belgium is változtatott ezeken a szabályokon, Magyarországon még mindig kötelező a konzultáció. Egyes államokban pedig az okoz késést a terhességmegszakításokban, hogy a kormánynak nincs megfelelő megoldása arra az esetre, ha az egészségügyi dolgozók tagadják meg a beavatkozás elvégzését meggyőződési vagy vallási okokra hivatkozva, ez például Olaszországban okoz többször problémát az abortuszigénylő nők körében.

A nők terhességmegszakítással kapcsolatos jogai Magyarországon

Magyarországon 2019-ben 25.783[1] abortusz jutott 89.193[2] élveszületésre. Tehát majdnem minden 4,5. terhesség végződik mesterséges megszakítással ma Magyarországon. Döbbenetes adat, hogy 6.235 nőnek ez volt legalább a 6. terhessége[3]. A 14 éven aluliak közül 17 gyermeknek volt ez a második terhessége[4]. Az abortuszt kérvényező nők esetében 6-ból 5-en nem voltak házasok[5]. Gyakori jelenség, hogy a várandós nők magukra maradnak szociálisan, érzelmileg, vagy anyagilag, emiatt kell meghozniuk ezt a döntés. Több kutatás is bizonyítja, hogy olyan rizikótényezők meglétekor, mint a magány, a döntés nehézsége, a kényszer, vagy a nyomás a döntés meghozatalára, a nők sokkal gyakrabban szenvednek depressziótól, illetve az úgynevezett posztabortusz szindrómától a műtét után.[6][7][8]

Magyarországon védelem alá esik a magzat élethez való joga, illetve az állapotos nő magánélethez, emberi méltóságához és a saját teste, sorsa feletti döntések meghozatalához való joga is. E két jog együttes érvényesülése miatt biztosítja a jogi szabályozás, hogy csak kivételes esetben kerülhet sor terhességmegszakításra. Magyarországon a terhesség csupán veszélyeztetettség (egészségügyi ok), bűncselekmény vagy súlyos válsághelyzet (élethelyzetből eredő ok) esetén szakítható meg. Egészségügyi oknak számít, és így a terhesség a 12. hétig megszakítható, ha az abortuszt a várandós nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja, illetve ha valószínűsíthető orvosilag, hogy a magzat súlyos fogyatékosságban (vagy egyéb károsodásban) szenved. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor esetleg a terhesség bűncselekmény következménye. És szintén a terhesség 12. hetéig engedélyezett az abortusz az állapotos nő súlyos egyéni válsághelyzete esetén[9]. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a terhesség a várandós nőnek ellehetetleníti helyzetét vagy testileg, lelkileg nehéz helyzetet (válságot) idéz elő számára. Fontos azonban, hogy minden esetben ez az adott eset egyedi körülményeitől és annak együttes mérlegelésétől függ, tehát minden terhes nő elsősorban maga dönti el, illetve indokolja meg, hogy számára a várandósság mennyiben jelent válsághelyzetet.

Az Európai Unióban tagállamonként változó az azonos neműek házasságára és családalapítására vonatkozó jogszabályozás - Mi a helyzet Magyarországon?

A jogszabályok alapján megszakítható a terhesség a 18. hétig is kivételesen, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nő esetében, de akkor is, ha maga a terhesség orvosi tévedés, hatósági mulasztás vagy más, az állapotos nőnek fel nem róható egészségi ok miatt nem derül ki korábban, vagy ezen okokból már csak későn veszik észre, hogy a terhesség meghaladta a 12. hetet[10]. A terhesség 18. hetét követően azonban már csak a magzat genetikai ártalmának meghatározott és valószínűsíthető százaléka esetén, a nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve a magzatnak az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességekor kerülhet sor terhességmegszakításra[11]. Látható tehát, hogy a 18. hetet követően csak egészségügyi okból kifolyólag beszélhetünk abortuszról.

Tovább bonyolítja a képet, ha 18 éven aluli (tehát gyerek) az, aki teherbe esik. Mivel Magyarországon a cselekvőképtelenség életkori határa 14 év, a korlátozott cselekvőképesség pedig 14-18 éves kor között tart, ezért a fent említett jogszabályok tartalma szerint a gyerek terhességek esetén abortuszra a terhesség 18. hetéig is sor kerülhet. Minden ilyen esetben természetesen kell a terhes lány törvényes képviselőjének (szülőjének) nyilatkozata is. Egy tinédzserterhesség fennállásakor, ha még esetleg az apa is kiskorú, igazából három gyerek érintett: a lány, a fiú és a magzat. Egy tinédzserkori terhesség pedig elképesztően nehéz élethelyzetet jelent, és nem ritka, hogy a tinédzserek szülei igen komoly befolyást gyakorolnak arra, hogy végül milyen döntés születik.

Miért jó neked, ha szolidáris vagy?

Maga az abortuszhoz vezető eljárás ahogy látható, több olyan elemet is tartalmaz, ami lehetőséget kínál és próbál adni az érintetteknek a szituáció végiggondolására. A jogi szabályozás kitér arra is, hogy ha a nő az abortusz mellett dönt, akkor a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt két tanácsadáson kell részt vennie. Az első tanácsadás során főképp a krízishelyzet megoldása a téma, a védőnő és a terhes nő közösen gondolják végig az alternatívákat a magzat felelős, akarattal történő vállalása érdekében. Ezután, amennyiben a nő továbbra is az abortusz mellett szeretne dönteni, új időpontot kap, leghamarabb három nappal későbbre, egy második tanácsadásra, amelynek témája már inkább a műtét, az e körüli teendők, a fogamzásgátlás, prevenció, edukáció. Amennyiben a nő továbbra is a műtét mellett szeretne dönteni, kap egy papírt, amivel 8 napon belül meg kell jelennie az illetékes kórházban a beavatkozás elvégzéséhez, ha ezt elmulasztja, újra meg kell jelennie a családvédelmi szolgálat védőnőjénél. Részben tehát az ártalmak megelőzésére, részben a nők megtámogatására, illetve a gyakorlatban sajnos sokszor a fogamzásgátlásról való tudás hiányosságainak pótlására is szolgál az a kötelező két konzultáció.

Az, hogy érzelmileg mennyire megterhelő ez az eljárás, sokban múlik a szakemberek hozzáállásán, érzékenységén és persze azon is, hogy mennyire marad magára a nő ezzel a súlyos döntéssel, és mennyire érzi magát egyedül hagyva a helyzetben. Épp ezért ezeket a kérdéseket – és úgy egyébként az abortuszhoz kapcsolódó minden más kérdést is – nagyon fontos lenne társadalmi szinten, tabuk nélkül végigbeszélni, hiszen sok esetben a nem kívánt terhesség oka a szexuális és egyéb edukáció hiánya, a rossz társadalmi minták, szokások. Ahogyan az is nagyon fontos lenne, hogy széles körben ismertek legyenek pl. a családmegtartó szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó lehetőségek. Közös érdekünk tehát, hogy amit lehet, megtegyünk azért, hogy az abortusz megelőzhető legyen, és ha erre már esetleg nincs mód, akkor a lehető legtöbb támogatással tudjuk kísérni és támogatni azokat, akik ebbe a helyzetbe kerültek.

A cikk a Hintalovon Alapítvány szakértőinek közreműködésével készült.

A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.

[1] https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

[2] https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html

[3] https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

[4] https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

[5] https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

[6] Sz. Makó Hajnalka. (2013). „DÖNTÉS ÉLETRŐL – HALÁLRÓL” A MŰVI ABORTUSZ PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA FEJLŐDÉS- ÉS KLINIKAI PSZICHOLÓGIA PROGRAM.

[7] APA. (2008). Mental Health and Abortion Task Force Report. Elérés

[8] AOMRC. (2012). Induced Abortion Mental Health.

[9] a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (1) bekezdés

[10] a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés

[11] a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (3)-(4) bekezdés

Ez is érdekelhet

Undorító vagy szexi? 8 őszinte vallomás az ejakulációról

Undorító vagy szexi? 8 őszinte vallomás az ejakulációról

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói