November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének a világnapja
Az elmúlt bő 150 évben rengeteg előrelépés történt a nők jogai terén: a nők Európában, így Magyarországon is kivívták, hogy jogilag önállók legyenek, örökölhessenek, munkát vállalhassanak, bankszámlát nyithassanak, egyetemre járhassanak, íróként vagy művészként elismerést szerezhessenek, szavazhassanak és politikai tisztségeket tölthessenek be. Mindezen fontos eredmények dacára a nemek közti teljes egyenlőség még mára sem valósult meg. Ennek egyik legfőbb akadálya ma az, hogy a nők nem kapnak megfelelő védelmet a nemi alapú erőszakkal szemben. Az ugyanis, ahogyan egy állam a bántalmazott nőkkel bánik, képet ad arról, hogy mit gondol általában a nők értékéről.
Ezeket láttad már?
Vannak országok, ahol az írott törvények szintjén sem tisztázott, hogy a nők élethez és testi épséghez való alapvető emberi joga a családon belül, a négy fal közt sem csorbulhat. Másutt, így hazánkban is, inkább a jogszabályok, előírások és irányelvek pontatlansága, illetve gyakorlati betartásának hiánya okozza a problémát. Mindezért döntött úgy az ENSZ 1999-ben, hogy világnappal is felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak megszüntetésének fontosságára.
Azért választotta az ENSZ november 25-ét, mert 1960-ban e napon gyilkoltatta meg Rafael Trujillo dominikai diktátor a Mirabal nővéreket, az ellenállási mozgalomban részt vevő Patriát, Minervát és Maria Teresát. A „Pillangók” mind társadalmi, mind magánéleti szinten elutasították az elnyomást igazolni akaró „machismo” kultúráját, a magát agresszióval legitimáló férfieszményt.
Latin-amerikai nyelvterületen a férfiak által nők ellen elkövetett erőszakot napjainkban is a „violencia machista” kifejezéssel illetik. Ez véleményem szerint igen találó, egyrészt, mert leszámol a sztereotípiával, miszerint a nemi alapú erőszak ellen felszólalók minden egyes férfit mint agresszort alapból megbélyegeznek. Jól érzékelteti, hogy a probléma a macsó („hímsoviniszta”) mentalitással van, amit a férfiak egy része magáévá tesz, többek közt mert sajnos ez a férfiszocializáció jellemző iránya. Másrészt ugyanakkor a fogalom nem fedi el azt, hogy mégiscsak a társadalomba beágyazott, rendszerszintű és nemi alapú (gender) problémáról van szó, nem pedig sajnálatos, kivédhetetlen egyéni „balesetekről”.
A nemi alapú erőszak különböző formákban és fokozatokban jelentkezik. Megkülönböztetünk például testi, lelki, szóbeli, szexuális és gazdasági erőszakot, továbbá szexuális zaklatást, fenyegető zaklatást és online bántalmazást. Ezek jelentései látszólag egyértelműek, mégis érdemes egy kicsit árnyalni őket, hogy a tévhiteket tisztázzuk. Fontos például tudni, hogy a testi (fizikai) erőszak alatt nemcsak a megverés értendő, hanem pl. a rugdosás, lökdösés, rángatás, hajhúzás, kar szorítása és a fojtogatás is. „Igen, ezek csúnya dolgok, de a nők meg a lelki terrorban jeleskednek!” – szoktak ilyenkor bölcselkedni egyes kommentelők. Tévednek: semmiféle kiegyenlítettségről nincs szó. Ugyanis a pofonok nem a derült égből csattannak, hanem szóbeli, lelki bántalmazás, és sokszor gazdasági függés kialakítása előzi meg őket. A bántalmazás azonosításában nagyon fontos az eltérő hatalmi viszonyok felismerése, a bántalmazó ugyanis éppen ezzel a helyzettel él vissza (illetve sokszor ő maga idézi elő).
A lelki bántalmazás elsődleges célja az önbizalom leépítése: a bántalmazó elhiteti az áldozattal, hogy ő olyan szörnyű, béna, gyámoltalan, elviselhetetlen, ronda stb., hogy rajta kívül más úgysem maradna meg mellette. A tárgyak szétverése, ajtóba erőből beleverés, törés-zúzás is a lelki erőszak egy formája: célja a megfélemlítés, és persze a figyelmeztetés, hogy „legközelebb mindezt te kapod”. A szexuális erőszak a nemi erőszaknál (kényszerített, beleegyezés nélküli aktusnál) tágabb fogalom: ide tartozik például az is, hogy a bántalmazó a szex olyan formáit kényszeríti rá a partnerére, amit az nem akar. Vagy akár az is, ha nem hagyja abba az aktust abban a pillanatban, ahogy a partner ezt kérte, vagy szólt, hogy az fájdalmat okoz számára. Gazdasági erőszak lehet például a közös céggel, közös bankszámlával való visszaélés, vagy éppen a család pénzének önkényes költése a partner vagy a gyerek(ek) alapvető szükségletei kárára.
A nőkkel szembeni erőszak talán leggyakrabban bagatellizált típusa a szexuális zaklatás. Pedig, azon túl, hogy valamilyen formájával szinte minden nő találkozik élete során, éppen ez az a jelenség, ami sokakat akadályoz abban, hogy a nemi egyenlőségi küzdelem eddigi eredményeit élvezze. Hiába vívták ki maguknak a nők, hogy egyetemre járhassanak és nagy presztízsű munkaköröket tölthessenek be, ha a karrierjüket bármikor derékba törheti egy, a hatalmával visszaélő zaklató, és az intézményi védelem hiánya. Sokan persze vállat vonnak, hogy ez biztos csak keveseket érint (egyébként nagy a látencia, mert sokan hiábavaló, megalázó harc helyett inkább megszégyenülten felmondanak és elkullognak).
De vajon létezik-e olyan nő, akit soha nem taperoltak le tömegközlekedési eszközön, vagy soha nem szóltak be neki valami megalázót az utcán? Legyinthetünk, hogy ez azért nem olyan drasztikus - valójában azonban egy ilyen alábecsült megnyilvánulás is mély nyomokat tud maga után hagyni. Azért, mert azt az üzenetet közvetíti, hogy a nőknek mindig résen kell lenniük, sohasem élhetik nyugodtan az életüket, nem mehetnek békében a dolguk után, nem dőlhetnek hátra. Nem létezhetnek csak úgy önmagukért a világban, nem használhatják egyenrangú emberként a nyilvános tereket, hanem mindig tárgyak maradnak: szabadon bámulható, minősíthető, fogdosható tárgyak. Ez pedig megfosztja őket az emberi méltóságuktól. Nem csak akkor, amikor ezek a zaklatások megtörténnek, hanem folyamatosan mindaddig, amíg a zaklatások elkerülése szerint kell alakítaniuk az útvonalukat, a terveiket, az öltözködésüket, még a gondolataikat is.
Ezért készítettük a Nőkért Egyesülettel a november 25-én induló „16 akciónap a nők elleni erőszak ellen” globális kampányra az erőszak különböző formáit érintettek tapasztalatain keresztül bemutató, „Egy cipőben járunk” c. videosorozatunkat. Minden nőnek, akit az erőszak vagy zaklatás bármely formája ért, tudnia kell, hogy ami vele történt, az nem az ő hibája, nem az ő szégyene, és NINCS EGYEDÜL!
Szükség esetén ne félj segítséget kérni az alábbi szervezetek valamelyikétől:
- NANE segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek: nane.hu
- PATENT jogsegély szolgálat bántalmazott nőknek: patent.org.hu
Szerző: Antoni Rita - Nőkért Egyesület