8 módszer, amivel mi küldjük kispadra az apákat
2022. június 19.
Mi is a saját anyáinktól örököltük a férfiakkal szembeni előítéletet, hogy biztosan nem birkóznak meg a gyerek körüli teendőkkel, és ennek fenntartásával saját magunkat tartjuk benne az egyenlőtlen, mindkét félnek rossz felállásban. Ideje, hogy változzanak a dolgok!
Ezeket láttad már?
Időnként neki is sikerülhet elaltani a kicsit, ez nekünk egy kis pihenést, az apának viszont sikerélményt, a kötődés elmélyülését jelenti. Adj teret!
Fotó: Getty Images
Jöjjön az Apák napja alkalmából egy humoros lista, rólunk, és arról, hogy gátoljuk az apukákat a kiteljesedésben!
- Apa öltöztette fel a babát, fordítva van rajta a pulcsi, felemás a zoknija, szemforgatva lecseréljük, ahelyett, hogy vidáman azt mondanánk, ma biztosan szerencsénk lesz, aztán kedvesen megkérnénk, hogy legközelebb figyeljen jobban. Ha egy cég vezetése és icipici modellfigurák kifestése megy, akkor biztosan ez is fog!
- Csak az a tökéletes, amit mi főzünk, vasalunk, csomagolunk, mosunk. Pedig ez mind-mind javul a gyakorlattal – hiszen mi is éppen úgy tanultuk meg.
- Beteg lett a gyerek, eszünkbe sem jut, hogy apa is otthon maradhat vele, mi pedig bemehetünk a fontos munkamegbeszélésre.
- Minden ajándékot mi veszünk, minden bulit, összejövetelt, gyerekzsúrt mi szervezünk, mintha ehhez a fiúknak nem lenne semmi közük és tehetségük. Kellemesen meglepődnénk, ha egyszer teret adnánk nekik!
- Ha a másik szobából halljuk, amint apa igyekszik kezelni a gyerek nyűgösségét, azonnal berohanunk, mondván, anya majd megnyugtatja az ő kicsikéjét, ahelyett, hogy elhinnénk a párunkról, hogy ő is épp elég kompetens ebben.
- Miután az első orvosi látogatáskor a gyerekorvos észrevehetően csak hozzánk beszélt, és a párunkra rá sem nézett, onnan kezdve inkább mi hordjuk a gyereket minden alkalommal az orvoshoz. Ahelyett, hogy a dokival közölnénk, hogy egy férfi éppen annyira felelős szülő, mint egy nő.
- Mi már unjuk a babaúszást, a tündértáncot, az ovis balettet, de azért sem hagyjuk, hogy ők olvadozzanak a lányuk láttán, mert még véletlenül azt gondolná rólunk az oviban, hogy nem vagyunk elég tökéletes anyák, ha egyszer nem jelennénk meg egy ilyen eseményen.
- Már a várandósság alatt sem vártuk el, hogy az apa is értsen mindent, ami a testünkkel történik. Pedig mindkettőnk gyermekét hordjuk a szívünk alatt.
