Az árvíz ellen sokszor többet érnek a természetalapú megoldások, mint a gátak

2021.július.25.

A folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70%-kal csökkenthető lenne Európa-szerte, állapította meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tavalyi jelentése. Az elmúlt hét katasztrofális következményekkel járó európai árvizei keserű figyelmeztetést jelentenek az egyre több tudományos tanulmányban megerősített tényre: az éghajlati kockázatok, köztük az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben, számos járulékos hasznot hoznak, és a legtöbb esetben gazdaságilag is megéri ezeket alkalmazni.

Az árvíz ellen sokszor többet érnek a természetalapú megoldások, mint a gátak
Fotó: Getty Images

Friss átfogó tanulmányában egy nemzetközi kutatócsoport két évtized tudományos publikációit áttekintve bemutatta, hogy mennyiféle módon segítenek bennünket a különféle ökoszisztémák a természeti kockázatok mérséklésében, és megállapította, hogy

a legtöbb ökoszisztémára épülő megoldás költséghatékony módon csökkenti az éghajlati és más természeti veszélyek hatásait.

A kutatók több mint 500 tanulmány alapján 30 különböző természeti veszélyt vettek számba, melyeket természetalapú megoldásokkal igyekeznek kivédeni vagy enyhíteni a helyiek. Az elemzett cikkek több mint harmada folyami és tengerparti áradások mérséklésével foglalkozott, amelyek a katasztrófák egyik leggyakoribb kiváltó okai. A tanulmány számos esetet talált arra is, hogy a jól tervezett természetalapú megoldások hatékonyak a viharok, hurrikánok, cunamik és szennyezések hatásainak mérséklésében, továbbá a partpusztulás megelőzésében.

Az ún. természetalapú vagy természetközeli megoldások (Nature Based Solutions) egy gyűjtőfogalom, ami olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek a természetes, illetve módosított ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, valamint az ezekkel való fenntartható gazdálkodást segítik, és ezzel számos társadalmi, gazdasági és környezeti hasznot hoznak.

A természetalapú megoldások hozzájárulnak számos globális probléma kezeléséhez (Forrás: IUCN, fordítás: a szerző)
A természetalapú megoldások hozzájárulnak számos globális probléma kezeléséhez (Forrás: IUCN, fordítás: a szerző)
Fotó: másfélfok.hu

A Nature-ben publikált tanulmány eredménye persze nem meglepő, a tanulmány erejét a korábbi tudományos eredmények összegzése adja.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) természetalapú megoldásokról szóló idén áprilisban publikált jelentése számos európai esettanulmányt közölt, amik alátámasztották, hogy a természetalapú megoldások költséghatékony és olcsó megoldást kínálnak számos természeti és éghajlati kockázat csökkentésére.

Európa-szerte és hazánkban is az egyik legjelentősebb kockázati tényező az árvízveszély, amit gyakran a gátak megerősítésével igyekszünk megoldani. Ugyanakkor a természetes megoldások sok esetben jóval kedvezőbb eredményt hoznak és pénztárca-kímélőbbek is.

A század végére várható éves árvízkár Európában alkalmazkodás nélkül és három különböző alkalmazkodási stratégia megvalósításával, 2 °C-os felmelegedést feltételezve. (Forrás: Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentése, fordítás: a szerző)
A század végére várható éves árvízkár Európában alkalmazkodás nélkül és három különböző alkalmazkodási stratégia megvalósításával, 2 °C-os felmelegedést feltételezve. (Forrás: Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentése, fordítás: a szerző)
Fotó: másfélfok.hu

A német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség és a Drezdai Műszaki Egyetem által jegyzett 2010-es tanulmány szerint az Elba és mellékfolyói ártereinek helyreállítása jelentősen javítaná az árvízvédelmet, csökkentené a folyók tápanyagterhelését és támogatná a biológiai sokféleséget, sőt még 1,2 milliárd euró gazdasági hasznot is hozna. A természetes megoldás költség-haszon aránya is nagyon kedvező, kb. 1:3.

Egy másik tanulmány pedig kimutatta, hogy nyolc európai mintaterületen a folyók és árterük helyreállításával csökkentek az árvizek okozta mezőgazdasági- és erdőkárok, nőttek a terméshozamok, és összességében évente hektáronként 1400 ± 600 euró nettó gazdasági-társadalmi hasznot hozott a rehabilitálás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2020-ban kiadott jelentése szerint a folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70%-kal csökkenthető lenne Európa-szerte, és ezen természetalapú megoldás költség-haszon aránya meghaladja az épített infrastruktúrát alkalmazó megoldásét.

Az árvíz természetes visszatartását célzó tiszatarjáni vizes élőhely helyreállítása jó hazai példa az ilyen megoldásokra. A kubikgödrökkel borított területen állandó, egymással összekapcsolt nyílt vízfelületeket hoztak létre, melyek a talajvízkészletek pótlásán keresztül természetes vízellátást biztosítanak a mezőgazdaságnak, emellett élőhelyként, illetve táplálkozóhelyként szolgálnak a vad és legelő állatállomány számára. Emellett a helyreállított ártéri területek rekreációs lehetőséget is biztosítanak a helyieknek, és serkentik az ökoturizmust.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése hangsúlyozta, hogy a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben, ugyanis számos járulékos hasznot hoznak, és a legtöbb esetben gazdaságilag is megéri ezeket alkalmazni.

A kék-zöld infrastruktúra elemek a helyi adottságoktól függően használhatók a szürke infrastruktúra alternatívájaként, vagy azzal kombinálva. Természetesen nem minden esetben alkalmazhatók csupán természetalapú megoldások, a helyszíni jellemzők mellett az enyhíteni kívánt természeti kockázat(ok) mértékétől és jellegétől is függ, hogy mennyire hatékony önmagában a természetes alternatíva. De már ezek mérlegelése, lehetőség szerinti előtérbe helyezése is egyfajta paradigmaváltást jelent az évtizedekig domináns, mérnöki-infrastrukturális megközelítéshez képest.

Mind globálisan, mind az EU-ban egyre szélesebb körben építik bele az éghajlatváltozással és biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó szakpolitikákba a természetalapú megoldásokat, és az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) is fontos elemként kezeli őket. Már számos jó gyakorlat létezik hazánkban is, a cél az, hogy ezekből egyre többet és gyorsabban valósítsunk meg.

Szerző: Lehoczky Annamária éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

Ez a cikk eredetileg a Másfélfok.hu oldalán jelent meg.

Ez is érdekelhet

5 tény, amit tudnod kell a csiklódról

5 tény, amit tudnod kell a csiklódról

Szépséghírek

15 ikonikus, trendteremtő frizura a filmtörténetből

15 ikonikus, trendteremtő frizura a filmtörténetből

GLAMOUR Horoszkóp

Azonnal lebuknak - 4 csillagjegy, amelyik hiába próbál hazudni, úgyis lebukik

Azonnal lebuknak - 4 csillagjegy, amelyik hiába próbál hazudni, úgyis lebukik