Legtöbben szeretjük a csokit. (Sajnáljuk is a maroknyi kisebbséget, aki nem.) A csokoládé télen-nyáron boldogságforrás, és nem kell rögtön csokihegyeket felfalni, már egy-két kocka is javítja a hangulatunkat.
Ezeket láttad már?
Most nem fárasztjuk a GLAMOUR csokirajongó közönségét avval, hogy a kakaóbab egy 12-18 méter magas trópusi fa gyümölcse, hogy a maja indiánok már 1400 éve is ismerték, hogy Zaragozában az 1500-as évek elején készült az első európai (borzasztó keserű) csoki, és hogy csaknem száz évbe telt mire rájöttek, mézzel vagy cukorral ízesítve finomabb. A lényeg, hogy lassan elterjedt serkentő italként, és a kifinomultság, elegancia szimbólumává vált.
Azt azért eláruljuk, hogy a 18. században a patikákban is lehetett különféle csokoládékészítményeket kapni, volt például hashajtó csokoládé, méregtelenítő csokoládé, zabcsokoládé. Ekkor készültek az első bonbonok, ízesítésük, díszítésük már-már művészi volt. A 19. század elején jelent meg az első táblás csoki, később, 1876-ban a svájci Nestlé fivérek készítették az első tejcsokoládé szeletet. Magas tápértéke miatt az első és második világháború alatt a katonák élelmezéséhez hozzátartozott a csokoládéadag is.
Becslések szerint a nők fele megőrül a csokoládéért, s az egy főre jutó csoki fogyasztás 8-15 kiló közt változik országonként. Persze, hiszen energiapótló, agyserkentő, fontos ásványi anyagok és vitaminok vannak benne (vagy inkább azért, mert szuper az íze). Sokan csokifüggővé váltak-válnak, mint például Balzac vagy Cindy Crawford. Kylie Minogue sem veti meg a csokoládét, Uma Thurman pedig a terhessége alatt felszedett kilókat adta le a segítségével: kizárólag csokiféléket evett, így szenvedés nélkül ment neki a fogyókúra.
A csokidivat is változik időről időre, mostanában nagy kedvenc az organikus és az étcsoki, kézműves csokoládékból pedig lenyűgöző a kínálat, de a csokiból készült tárgyak arzenálja (ruháktól a szoborig) is hatalmas. Egy igazodási pont van: a csoki FINOM!
