Dr. Gyurkó Szilvia: ´Ezt mindenkinek tudnia kell a gyermekjogokról´

1. A gyermekjogokat törvény írja elő.

A parlament 1991-ben szavazta meg azt a jogszabályt, ami kötelezővé teszi Magyarországon a gyermekek jogainak tiszteletét. Ma már sajnos szinte elképzelhetetlennek tűnik egy ilyen összefogás, de az akkori Országgyűlés minden egyes képviselője igennel szavazott. Száz százalékos támogatottsága volt a törvénynek, de az egyik legnagyobb támogatója mégsem egy országgyűlési képviselő volt, hanem Göncz Árpád, az akkori Köztársasági Elnök, aki az aláíráskor azt mondta: "ez a dokumentum olyan fontos, hogy nem szabad tovább várni a bevezetésével". Így született meg az 1991. évi LXIV. tv., ami az ENSZ Gyermekjogi egyezményét a magyar jog részévé tette.

Azóta több jogszabály is hivatkozik a gyerekjogokra, de ha egyben akarjátok elolvasni az összes gyerekjogot, erre a törvényre keressetek rá.

2. Gyerek, de joggal.

A gyermekjogok nem elvont jogi rendelkezések. Azt szoktuk mondani, hogy ha egy papírlapra megpróbálod összeírni, hogy mire van szüksége egy 0–18 éves gyereknek, hogy jól legyen, és mitől kell megvédeni, hogy a gyerekkora ne sérüljön, akkor gyakorlatilag tökéletesen összeszeded a Gyermekjogi egyezmény rendelkezéseit. Hiszen a gyerekjogok azt írják elő, hogy minden gyereknek joga van a családhoz, biztonsághoz, erőszaktól való védelemhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és ahhoz, hogy a szülei gondoskodjanak róla, az állam pedig álljon készen arra, hogy segítsen a szülőknek és a gyereknek, ha szükség van rá.

3. A gyermekjogok nem csak "jogok".

A leggyakoribb kérdés, amit egy gyerekjogász kap: "Hol vannak a gyereki kötelezettségek? Azzal miért nem foglalkozunk?"

Jelenleg 42 gyermekjog szerepel a magyar jogrendszerben, és 2 kötelezettség (a gyereknek iskolába kell járnia, és legjobb képességei szerint tanulnia). Egyrészt van tehát egy objektív túlsúly a jogok területén – ami egyébként a felnőtteknél is igaz, akiknél szintén egy kézen meg lehet számolni a kötelezettségeket (adófizetés, honvédelem stb.), míg a jogok felsorolásához már egy nagyobb papírlapot kellene elővenni.

Másrészt, ahogy a felnőtteknél sem feltétele a kötelezettségek teljesítése a jogok gyakorlásának (nem csak azok mehetnek tüntetni, akiknek van nullás igazolása az adóhatóságtól), ugyanúgy a gyerekeknél sem fair feltételül szabni, hogy majd csak a kötelezettségek teljesítése után beszéljünk a jogokról.

4. A gyermekjogok mindannyiunk közös felelőssége.

A gyermeki jogok és kötelezettségek teljesítésében a család komoly szerepet játszik. Elsősorban a szülők felelnek azért, hogy a gyerekük jól legyen. Ha azonban a család nem biztonságos a gyerek számára, vagy a szülők nem tudják megfelelően nevelni a gyermeküket, akkor az állam felelőssége, hogy legyen egy olyan védelmi rendszer, ami ezt észleli, és megfelelően be tud avatkozni.

A gyermekjogokért azonban nemcsak a felnőttek felelősek, hanem maguk a gyerekek is. Ez a gyerekjogi szemlélet valódi trükkje, és ezért szeretnénk, ha a legtöbb gyerek tisztában lenne a saját jogaival.

Ha egy gyerek tudja, hogy joga van ahhoz, hogy ne érje erőszak, vagy hogy elmondhassa a véleményét, akkor azt is tudja, hogy másik gyereknek is joga van ugyanezekhez. A gyermekjogok egymás kölcsönös tiszteletére és felelősségre tanítanak.

5. A gyermekjogok nem veszélyesek.

Sokszor halljuk: "A gyerekeknek már így is annyi joguk van! Mi lesz, ha még többet adunk nekik?" Ebben a kérdésben általában az a félelem van, hogy a jogok egyenlőek a jogosultságokkal, így a több gyerekjog megfosztja a szülőket, tanárokat a gyerekek nevelésének, fegyelmezésének lehetőségétől.

Nem lesz kevesebb nekünk, felnőtteknek, ha a gyerekeknek is adunk belőle. Ráadásul nem is a mi döntésünk, hogy adunk-e vagy sem. Minden gyereket törvény szerint megillet. Nem kérdés, hogy "jár".
Ugyanúgy tudjuk nevelni, fegyelmezni a gyerekeket akkor is, ha a jogaikat tiszteletben tartjuk. Sőt! Valójában még segítséget is kapunk, hiszen felelősebbek azok a gyerekek, akik ismerik a jogaikat és azok korlátait. Hiszen ha egy gyerek valójában nem tudja, mihez van joga, akkor rosszul hivatkozik rá, rosszul gyakorolja, felelőtlenül.

Egy csomó helyzetben mi, gyerekjogászok mondjuk a gyerekeknek: nem, ez nem gyerekjog (például beágyazni, elmosogatni, a szemetet levinni nem számít gyerekmunkának – az, hogy jogod van elmondani a véleményedet, nem jelenti azt, hogy csúnyán beszélhetsz a másikkal, beszólhatsz neki, stb.)
A gyerekjogok tehát nem veszélyesek. Valójában nagy segítség minden felelősen gondolkodó felnőttnek.

Szöveg: Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány vezetője

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a magyarországi gyerekekért dolgozik, a gyerekek legfőbb érdekét képviseli.