Egyenlő munkáért egyenlő bért: mit hoz az új EU-s bérátláthatósági szabály és az Egyenlő Díjazás Napja 2025-ben?
Több évtizedes igazságtalanság érhet véget: a nők végre megtudhatják, mennyit ér a munkájuk. Az új uniós bérátláthatósági szabályozás történelmi lépés a nemek közötti bérkülönbségek felszámolása felé. Mostantól a fizetés többé nem lehet titok – jogunk lesz kérdezni, tudni és cselekedni, ha úgy érezzük, valami nincs rendben. A változás nemcsak a számokról szól, hanem arról is, hogy a nők végre láthatóvá váljanak a munka világában, és egyenlő elismerést kapjanak azért a munkáért, amit nap mint nap elvégeznek.
Ezeket láttad már?
Az Egyenlő Díjazás Napja minden évben emlékeztet minket arra, hogy a nők még mindig kevesebbet keresnek azonos munkáért, mint a férfiak. 2025-ben ez a nap különösen fontos mérföldkő: egy új EU-s irányelv végre jogot ad a nőknek arra, hogy tudják, mekkora a különbség a bérekben – és felléphessenek ellene. A változás nemcsak szimbolikus: most először lesz valódi, törvényben garantált eszközünk arra, hogy az egyenlő munkáért járó egyenlő bér ne csak cél, hanem alapjog legyen. Az Egyenlő Díjazás Napja így nemcsak figyelemfelhívás, hanem a változás kezdete is.
Van egy régi, máig megoldatlan probléma: a nők még mindig kevesebbet keresnek azonos munkáért, mint a férfiak. Most azonban fordulópont jöhet. Egy új EU-s szabályozás segítségével megszűnhet a munkahelyeken a nők láthatatlan hátránya, akik végre kérdezhetnek és kiállhatnak magukért. Az új szabályozás segít láthatóvá tenni a bérkülönbségeket, és ezzel felszabadítani a nőket a hallgatás alól. Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik - innentől dolgoznak a nők a férfiakhoz képest ingyen az év hátralévő részében.
A nők munkája értékes, sokszor mégis kevesebbet fizetnek érte. Nem azért, mert kevésbé lennének rátermettek vagy kevésbé dolgoznának keményen. A különbség oka sokkal mélyebben gyökerezik: társadalmi elvárásokban, sztereotípiákban és régóta fennálló strukturális egyenlőtlenségekben.
Most azonban változás jön. Egy új EU-s irányelv végre kimondja: a fizetés többé nem lehet titok. Jogunk lesz megtudni, hogy a munkahelyünkön mekkora a nők és férfiak fizetése közötti különbség, és jogunk van kérdezni, ha úgy érezzük, valami nincs rendben.
Ez lehet az első lépés afelé, hogy a nők valóban egyenlőek lehessenek a munka világában – nemcsak a szavak, hanem a számok szintjén is. Hányszor hallottad már a fizetések kapcsán, „ez nem publikus”? Hányszor hessegették el a kérdésedet, vagy meg sem merted írni az e-mailt?
Többé nem tabutéma
2026. június 7-én valami fontos változik meg. Egy új uniós jogszabály véget vet annak a csendnek, ami évtizedek óta körülöleli a fizetéseket. Most először eszközt kapunk a kezünkbe ahhoz, hogy ne csak sejtéseink legyenek a bérkülönbségekről, hanem jogunk is kérdezni, és választ kapni.
Ez nem csak egy irányelv. Ez egy lehetőség, hogy végre kiálljunk magunkért. Együtt, a nőkért, egymásért. Mert egyenlő munkáért egyenlő bér jár. És többé nem kell elfogadnunk, ha ez nem így van.
A szabályozás célja, hogy a munkavállalók – különösen a nők – ne csak érezzék, ha igazságtalanul kevesebbet keresnek, hanem információhoz juthassanak és élhessenek a jogaikkal. A bérezés többé nem lehet tabutéma, és a fizetésekre vonatkozó adatokat nem lehet visszatartani, elfedni a bérkülönbségeket.
Equal Pay Day - Egyenlő Díjazás Napja
Bár gyakran halljuk, hogy a nemek közötti bérszakadék csökken, a számok másról árulkodnak. Az EU-ban a legfrissebb adatok szerint (2023) a nők átlagosan 12%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Magyarországon még rosszabb a helyzet: 17,8% a különbség! Ez havi bruttó 130 ezer forintot, évente több mint 1,5 millió forintot jelent.
Az Egyenlő Bérezés Napja (Equal Pay Day) azt a napot jelöli, amelytől kezdve a nők – szimbolikusan – „ingyen” dolgoznak az év végéig, ha figyelembe vesszük a nemek közötti átlagos bérkülönbséget. Ez a nap arra hívja fel a figyelmet, hogy a nők a férfiaknál jellemzően alacsonyabb fizetést kapnak. Az éves fizetésben megjelenő különbséget vetíti le a naptárra ez a szimbolikus dátum.
Egyre több cég ismeri fel, hogy a női munkavállalók támogatása kulcsfontosságú
Nem személyes gyengeség, ha valaki kevesebbet keres
Sok nő gondolja úgy, hogy ha kevesebbet keres, az az ő hibája. Hogy nem volt elég bátor, nem tárgyalt ügyesen, nem kérdezett rá, nem mert többet kérni.
Nem igaz, hogy a nők csak azért keresnek kevesebbet, mert nem mernek többet kérni. Ez egy szexista mítosz, ami a felelősséget a nőkre tolja
– mondja Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője.
A valóság összetettebb, és némileg igazságtalanabb. A bérek közötti különbségek mögött nem a női határozatlanság áll, hanem mélyen gyökerező sztereotípiák, társadalmi elvárások és olyan strukturális egyenlőtlenségek, amelyek a nőket már gyerekkoruktól kezdve hátrányos helyzetbe hozzák. A fiúk teljesítményét gyakrabban ismerik el, több lehetőséget kapnak a fejlődésre, míg a lányokat gyakran arra nevelik, hogy legyenek „kedvesek”, „alkalmazkodók”, „ne követeljenek túl sokat”.
Ezek a minták aztán velünk jönnek a munkahelyre is, és fizetési különbségkéntés kevesebb vezetői lehetőségként jelennek meg.
Egy felmérés szerint egy 60 éves magyar nő a munkaerőpiacon felannyi eséllyel sem indul, mint egy 34 éves
A nők fizetése nem alku, hanem jog
A nemi sztereotípiák és az „üzleti titok” mögé bújtatott béradatok évtizedek óta lehetetlenné teszik, hogy a nők valódi esélyegyenlőséget élvezzenek a munkahelyeken. A bértranszparencia tehát nem csupán egy HR-dokumentum lesz. Esélyt ad a nőknek, hogy végre ne csak a háttérből, alulfizetve, alulértékelve tartsák működésben a társadalmat. Esélyt teremt arra, hogy a láthatatlan különbségeket felszínre hozza és megszüntesse.
„A bérkülönbségek eddig gyakran láthatatlanok voltak, kevesen mertek kérdezni, még kevesebben kaptak választ. Ez az irányelv ezen változtat, és minden nő részese lehet a változásnak” – mondja Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.
A változás egyik kulcseleme, hogy a bizonyítás a munkáltatóra hárul: ha a bérkülönbségek nem indokolhatók objektív tényezőkkel, akkor az érintett munkavállalók kártérítést kérhetnek, a cégeknek pedig szankciókkal is számolniuk kell. Ez alapjaiban alakítja át azt a környezetet, amelyben eddig gyakran az információ hiánya akadályozta meg, hogy fellépjenek a méltányos bérezésért.
Az eddig láthatatlan különbségek láthatóvá, számonkérhetővé válnak, a rendszer szintjén megjelenő egyenlőtlenségek feloldása pedig nem az egyéni bátorság vagy informális eszközök függvénye lesz.
Miért fontos ez neked?
Mert végre nem kell többé csendben maradnod. És mert most először a szabályozás is melléd áll.
Hányszor hallottad, hogy „ez üzleti titok”, „nem publikus”, „mindenki annyit keres, amennyit kialkudott”? Ezek a mondatok pontosan arra építenek, hogy ne kérdezz, ne feszegesd a határokat, ne tudhasd meg, ha valaki más hasonló munkáért többet kap.
Ez most megváltozik. Az új szabály szerint jogod lesz kérdezni, és jogod lesz választ kapni. Jogod lesz tudni, hogy a veled azonos vagy egyenlő értékű munkát végző női és férfi kollégáid bérszintje között mekkora a különbség.
Ha különbség meghaladja az 5%-ot, és ez objektív, nemi szempontból semleges indokokkal nem magyarázható, akkor nem neked kell bizonyítani, hogy igazságtalanul bánnak veled, hanem a munkáltatónak, hogy nem diszkriminált.
Ez a változás nemcsak az egyénnek szól, hanem minden nőnek. Mert minden kérdés, minden bérösszehasonlítás, minden lépés, amit megteszel a saját jogaidért, másoknak is utat nyit.
Anyaként visszatérni a munka világába nehéz és összetett feladat, de ezekkel a lépésekkel megkönnyítheted a dolgod
Mit hoz az új szabályozás 2026-tól?
1. Jogod lesz tudni
A munkavállalók – tehát Te is – megkérdezhetik, átlagosan mennyit keresnek a velük azonos munkát végző női és férfi kollégák. A munkáltató nem tagadhatja meg a választ. Nyilvánosságra kell hozni, milyen szempontok szerint adnak béremelést. A munkáltató nem kérdezheti meg, hogy korábban mennyit kerestél. Az állásokra pályázóknak az állásinterjú előtt (vagy legkésőbb a munkaszerződés megkötése előtt) tájékoztatást kell kapniuk a kezdeti díjazásról, vagy annak sávjáról olyan formában, hogy az segítse a bértárgyalást.
2. Jogod lesz kérdezni
A cégek nem titkolhatják többé a béreket „üzleti titokra” hivatkozva. Ha úgy érzed, nem keresel annyit, mint a hasonló munkát végző kollégáid, kérhetsz írásos tájékoztatást arról, mennyi az azonos munkakörben dolgozók átlagos bére – nemek szerinti bontásban.
3. Kötelező adatnyilvánosság
A nagyobb cégeknek évente (vagy háromévente) jelentést kell készíteniük a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatokról. Ezeknek az adatoknak elérhetőnek kell lenniük egy nyilvános honlapon.
3. A bizonyítás nem a te dolgod
Ha indokolatlan bérkülönbség van, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem diszkriminált – nem neked kell harcolnod az igazadért.
4. Ha különbség van, lépni kell
Ha a különbség meghaladja az 5%-ot, és nem igazolható objektív okkal, bérértékelést kell végezni a dolgozók képviselőinek bevonásával.
Mit tehetsz most?
Kérdezz! Tudod, hányan dolgoznak a cégednél? Ha 100 fő felett vagytok, 2026-tól neked is jogod van kérdezni és tájékoztatást kapni.
Beszélj róla! Oszd meg az információt nőkkel, kolléganőiddel. Sokszor a változás első lépése az, ha nevén nevezzük a problémát.
Fordulj a szakszervezethez vagy a HR osztályhoz! Készültök már a bérátláthatóságra? Lesz belső kommunikáció? Képzések? Ne félj érdeklődni! Csatlakozz a mozgalomhoz!
