Esemény utáni tablettára van szükséged? Azért vényköteles, hogy kontroll alatt tarthassanak
A PATENT Egyesület nemrégiben petíciót indított azért, hogy az esemény utáni tablettához, az EU többi országához hasonlóan, recept nélkül lehessen hozzájutni. Az ügy, úgy tűnik, nagy támogatást élvez, mert már az első napon tízezrek adták az aláírásukat.
Ezeket láttad már?
Sokan értenek egyet abban, hogy egy olyan gyógyszerhez, amely vészhelyzetet hárít el, abortuszt előz meg, és amely alkalmazásánál a gyorsaság nagyon fontos tényező, egyszerű legyen hozzájutni. Antoni Rita véleménycikke az esemény utáni tabletta kérdéséről.
Megalázó bánásmód
Az egyik megyeszékhelyen történt az eset pár éve: két huszonéves, egy fiú és egy lány egy buliban megismerkedtek, megtetszettek egymásnak, és kisvártatva az ágyban kötöttek ki. Annyira azért nem ragadta el őket a hév, hogy megfeledkezzenek a védekezésről, ám az óvszer kiszakadt. A lány tudta, hogy ilyenkor nem a pánik a megoldás: a helyi nőgyógyászati ambulancián meg is kapta a sürgősségi fogamzásgátló receptjét. A hidegzuhany a kiváltáskor érte. A gyógyszerész, sem arckifejezésében, sem hangsúlyában nem titkolva megvetését, e szavakkal lökte oda neki a készítményt: „Tessék, lehet bevenni!”
A legtöbb panasz ugyan nem a gyógyszerészekre, hanem a receptíratás nehézségeire szokott érkezni, de azért ez a történet is jól érzékelteti, hogy egy nő a legváratlanabb helyekről kaphat megaláztatást vagy ítélkezést csak azért, mert az anyává váláson kívül bármi más okból, például az élvezet kedvéért szexelni mert. Szereplője nem kérdezte meg a gyógyszerésztől, hogy szerinte jó ötlet-e egy majdhogynem ismeretlentől gyereket vállalni, mert az lett volna a válasz, hogy akkor eleve a szex sem volt jó ötlet, és rövid úton eljutott volna az érvelés az erényöv fontosságáig. Valamivel életszerűbb, amit idősebb ismerősöm mesélt, aki a nyolcvanas években a következő anyai intelmet kapta: „kislányom, soha ne veszítsd el a fejed, de ha elveszíted a fejed, legyen nálad »lódöntő tabletta«!”
Az esemény utáni tablettát még a kétezres évek elején is írták, alkalmazták állandó fogamzásgátlási módszerként – például olyan esetben, amikor a partnerek csak ritkán tudtak együtt lenni, de magukat gondosnak, elővigyázatosnak tartó férfiak hűtőszekrényeiben is találtam belőle. („Komolyan ezt a szart akarod megetetni a csajjal ahelyett, hogy óvszert húznál?” Kiderült, a megszakításos balesetekre tartogatták.) Ez a fajta használata azóta szerencsére háttérbe szorult, de ez nem azt jelenti, hogy eredeti funkciójának megfelelően: esetenkénti jelleggel ne lenne rá szükség.
Az óvszerek szakadása helyes tárolás és helyes használat mellett viszonylag ritka, de ha egyszer megtörténik, éppen elég aggodalmat tud okozni. Egyáltalán nem biztos, hogy a pár elrontott valamit, felesleges őket hibáztatni - lehet egyszerűen pechjük is. Ha pedig mégis elrontottak valamit, pl. mert kezdők, és/vagy idegesek vagy tudatlanok voltak, az utólagos megaláztatás akkor sem használ, és akkor is megérdemlik az ítélkezésmentes segítséget. Továbbá szem előtt kell tartani azokat az eseteket is, amikor a férfi aktus közben titokban leveszi az óvszert (“stealthing”), vagy fizikailag is agresszívvé válik - azaz, nem tudhatjuk, hogy a következményeket viselő nőnek volt-e lehetősége dönteni a védekezés felől.
Az utóbbi időben napvilágra került történetek közül egyszerűen érthetetlen, hogy egy orvos hogyan köthette az esemény utáni tablettát az abortuszhoz. Az esemény utáni tabletta nem azonos az abortusztablettával. Az abortusztabletta (mely hazánkban nem is hozzáférhető) vetélést idéz elő, az esemény utáni tabletta pedig a beágyazódást akadályozza meg. Így ha az ügyeletes orvos felírja az esemény utáni tablettát, akkor nem a hozzájárulását adja egy abortuszhoz, hanem, épp ellenkezőleg, megelőzi azt. Az óvszer szakadásához pedig nem feltétlenül valamilyen extrém szexuális tevékenység vezet, legtöbb esetben elég, ha zsebben, pénztárcában tárolva megsérül, vagy ha felhelyezésnél nem fogjuk össze megfelelően a végét, és levegő kerül a sapka/spermazsák alá. Egy orvosnak inkább ennek kellene utánanéznie ahelyett, hogy trágár megjegyzésekkel fiatal lányokat aláz meg. (Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb orvos nem viselkedik így, de fontos azokról beszélni, akik igen, mert ilyenből egy is sok az ellátórendszerben.)
Az esemény utáni tablettát fontos, hogy 72 órán belül vegyük be, és ezen időintervallumon belül is lehetőleg minél hamarabb. Ennek fényében gondoljunk bele azoknak a helyzetébe, akikkel péntek este történik fogamzásgátlási baleset. Akinek van pénze, még jobban jár: egyre több szolgáltató kínál, persze nem ingyen, egy órán belüli, sürgősségi e-recept felírást orvossal való telefonos konzultációt követően. Aki azonban szegény, vagy egyszerűen csak éppen nem telik neki magánellátásra, kezdheti a bolyongást az állami rendszer akadálypályákkal nehezített útvesztőiben. Nem a most kirobbant eset az első: évek óta rendszeresen érkeznek a nőszervezetekhez panaszok arról, hogy intézményről intézményre küldözgetik a receptet kérő nőket, megalázó hangnemet ütnek meg velük szemben, és folyamatos stressznek teszik ki őket, hogy kifutnak az időből.
Az esemény utáni tablettának semmi olyan hatása nincs, ami miatt bárki, akinek nincs rá szüksége, motivációt érezne, hogy bevegye. Még ha a szupermarketben lenne kitéve a polcra, akkor is érintetlenül hagyná az, akit nem ért fogamzásgátlási baleset – mert nem tudna vele mit kezdeni. Szórakozásból már csak azért sem vennék az emberek, mert nem olcsó: jelenleg 7758 Ft. (De a cél az, hogy gyógyszertárakban lehessen recept nélkül hozzájutni.) Mivel a dobozban egy darab tabletta található, attól sem kell tartani, hogy az emberek túladagolják. A dobozban elhelyezett tájékoztatón minden információ megtalálható az alkalmazással kapcsolatban. Annak az esélye, hogy a nő, ha nem kapja meg időben a készítményt és fogantatás következik be, vállalja a terhességet, szinte a nullával egyenlő - de még ha számolhatnánk is vele, akkor is megmaradna a kérdés, hogy a gyermekvállalásra még alkalmatlan fiatalok kényszerítésével érdemes-e a népességcsökkenés ellen fellépni.
Semmi észszerű ok nincs tehát az esemény utáni tabletta vénykötelességére, így nem tudok mást látni benne, mint a nők tudatos és szándékos leckéztetését. Az ötvenes, hatvanas években érzéstelenítés nélkül végzett abortuszokkal büntették a szexuális életet élő, de anyává válni (még) nem akaró nőket (akiknek akkoriban szinte semmi lehetőségük nem volt a fogamzásgátlásra). Azóta finomodtak a módszerek: bő tíz éve már csak az abortusztablettát tiltották be, hadd szenvedjen a magzatát elhajtó aljas némber. Minderről olyanok hoztak döntést, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy az abortusztabletta alkalmazása egyáltalán nem kellemes, csak a hosszútávú következmények szempontjából kíméletesebb a műtétnél - azt hitték, úgy működik, mint egy fejfájáscsillapító, holott mi sem áll távolabb az igazságtól. A fogamzásgátló szereket és eszközöket ugyan nem lehet betiltani, de a támogatást meg lehet tőlük vonni – abszurdum, hogy jelenleg Magyarországon az abortusz az egyetlen olyan „fogamzásgátlási” módszer, amire rászorultsági alapon árcsökkentés, vagy ingyenesség kérhető. Az esemény utáni tablettáért pedig fuss versenyt az idővel, eltűrve a túlterhelt, alulfizetett (vagy egyszerűen csak régi, rossz mintákat követő), így időnként arrogáns személyzet megjegyzéseit. A lényeg ugyanaz, mint a valamikori fizikai kínzás esetében: ha nőként „csak” jól akarod érezni magad, a „következményeket” pedig terhesség és szülés formájában nem vagy hajlandó viselni, akkor majd mi teszünk róla, hogy mégiscsak legyenek következmények. Itt az ideje, hogy erre nemet mondjunk. A petíciót itt tudod aláírni!
