Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás

2021. augusztus 1.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbbak a nyarak, a hőhullámok intenzívebbek és gyakoribbak. Ez önmagában megterhelő mindenkinek, azonban sűrűn beépített városaink csak fokozzák a problémát. A városi hősziget hatás miatt jelentős lehet a hőmérséklet-különbség a belvárosi területek és az agglomeráció között. Kiterjedése miatt a főváros lakói a leginkább kitettek a veszélyeknek, mivel azonban az ország lakosságának 72%-a városokban él, így a probléma egyáltalán nem Budapest sajátja. Ahhoz, hogy nyaranta ne váljanak forró katlanná városaink, minden téren változtatnunk kell: a burkolóanyagok mennyiségén, anyagán és színén; sokkal nagyobb területet kell biztosítanunk a növényeknek, parkoknak és más kék-zöld infrastrukturális elemnek. Ezek nem csupán városaink klímaalkalmazkodási képességét növelnék meg, hanem lakóik életminőségét is jelentősen javítanák.

Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás
Fotó: Lamm Lenke / Másfélfok
HIRDETÉS

Világszerte egyre több ember lakik városban, a Világbank adatai szerint a Föld összlakosságának jelenleg 56%-a városlakó, s ez a következő években, évtizedekben még tovább fog növekedni. Európában – és Magyarországon is – ez az arány már most is jóval nagyobb: az EU-ban 75%, hazánkban pedig kb. 72%.

Ugyanakkor a városok összterülete csak egy nagyon kis részét teszi ki a szárazföldeknek. Ebből adódik, hogy helyenként óriási népsűrűség alakul ki, nem ritkán 10-, 20-szintes lakóépületekkel és még ezeknél is magasabbra nyúló felhőkarcolókkal. Mivel a világ népességének több mint felét érinti, ezért lényeges a városklímával foglalkozni: milyen speciális tulajdonságok alakítják azt, miért és mikor alakul ki a városi hősziget jelenség, és hogyan mérsékelhetjük annak negatív hatásait.

Városaink mint aszfaltba és betonba burkolt kemencék

Budapest térségében bizonyára sokan tapasztalták már, hogy amikor a késő esti órákban egy belvárosi munkahelyről, vagy egy belvárosi éjszakai buliról hazatérnek a külvárosba, esetleg az agglomerációs településekre, egy viszonylag rövidebb utazási idő ellenére is érzékelhetően hűvösebb, hidegebb a környezet, mint a kiindulási helyszín környéke volt. Ezt a jelenséget nevezzük városi hősziget hatásnak, ami azonban nem csupán a főváros sajátja.

Nem egy folyamatosan fennálló állapotról beszélünk: bizonyos időjárási viszonyok között erőteljesebben jelentkezik, máskor alig észlelhető.

Az intenzitása függ többek között a napszaktól, az évszaktól, valamint a település kiterjedésétől és szerkezetétől. Az elnevezés onnan ered, hogy a sűrűn beépített városi terület időről időre melegebb, mint az azt körülvevő városon kívüli térség, vagyis egy hőmérsékleti többletet mérhetünk. A városi hősziget hatás egyértelműen sugárzási okokra vezethető vissza.

Nevezetesen azok a burkoló anyagok, melyeket a településeken az utak, házak építéséhez használunk, jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, ami egyébként a felszínt borítaná.

Tehát a beérkező napsugárzás nagyobb része raktározódik el, és ezáltal több energia fordítódik a felszín feletti légréteg melegítésére. Ráadásul ezek a mesterséges borítású felszínek nem engedik mozogni a nedvességet, vizet a mélyebb felszín alatti rétegek felől – vagyis a párolgás hűtő hatása sem tud megfelelő módon érvényesülni (kivéve azokban az általában viszonylag rövid ideig tartó időszakokban, amíg a burkolat fölött megjelenő esővíz a csatornarendszeren keresztül el nem vezetődik a felszínről, illetve a fennmaradó rész el nem párolog).

Mindezek miatt a városok sűrűn beépített részei – ahol egymáshoz közel sok épület található, és közöttük is jellemzően aszfaltozott, betonozott a felszín – melegebbek, mint a város ritkább beépítésű külső kerületei, illetve a város körüli, gyakran erdős, vagy más növényzettel borított területek.

Ez a hőmérsékletkülönbség azonban nem folyamatosan érzékelhető, és nem is mindig azonos nagyságú. Nagy mértékben függ attól, hogy milyen sűrű a beépítettség, milyen magasak az épületek, milyen szűkek az utcák, vagyis az átszellőzés mennyiben segítheti a hőmérsékleti különbség kiegyenlítődését. Az is lényeges, hogy vannak-e parkos zöldterületek, és azok milyen kiterjedésűek a városon belül – ugyanis ezek hozzájárulnak a hőmérsékleti többlet mérsékléséhez.

Az emberi szervezet által érzékelt hőmérséklet a levegő hőmérsékletén kívül számos más meteorológiai változótól is függ. Például attól, hogy milyen mértékben ér minket a direkt napsugárzás: azaz nem mindegy, hogy a napon vagy árnyékban tartózkodunk. Nyilvánvalóan sokkal kibírhatóbb a nyári hőség a fák árnyékában.

Az is lényeges, hogy van-e szél, ami csökkenti a hőérzetet. A sűrű beépítésű városi területeken a sok akadály miatt lelassul a légmozgás, ezáltal a nyílt területekhez képest melegebbnek érezzük a környezetet. Fontos a szervezet párologtatással való hőleadása is, aminek egy fontos gátja lehet a levegő magas relatív páratartalma, mivel ebben az esetben már nem tudja az általunk leadni kívánt nedvességet befogadni.

Mindezek tehát azt jelzik, hogy a komfortérzetünket a városi hősziget hatáson kívül egyéb faktorok is jelentősen befolyásolják, de az alapot a hőmérséklet alakulása adja.

A hősziget hatásnak napi és éves menete van

A napi menetet tekintve a felszínközeli légrétegben a belváros magasabb hőmérsékletét a külterülethez képest az éjszakai órákban észlelhetjük, ám nem minden esetben mutatható ki ez a hőmérsékleti különbség. Amikor ugyanis valamilyen markáns időjárási esemény, például egy időjárási front (melegfront vagy hidegfront) halad át egy térségen, akkor az ahhoz kapcsolódó meteorológiai történések felülírják a nyugodt légköri állapotra – tehát a derült, szélcsendes, jellemzően magasabb légnyomású időszakok alatt – jellemző viselkedést.

Télen a hazai éghajlati viszonyok között a fűtésből eredően az épületekből származó többletenergia okoz rendszeresen valamivel magasabb hőmérsékleteket a belvárosi területeken a várost körülvevő térségekhez képest. Ez persze visszahat a szükséges fűtési energia mennyiségére – mégpedig csökkenti azt, vagyis

a városi hősziget hatás a téli időszakban Magyarországon kedvezőnek tekinthető, mely bizonyos mértékben segíti az energia-megtakarítást.

A világ energiaigénye és fogyasztása évről-évre nő (a COVID-járvány miatti visszaesés ideiglenes volt), így az emiatt jelentkező esetleges energiamegtakarítás nem befolyásolja a romló összképet. Ahogyan a nyári rendszerterhelési rekordok is a hőhullámok idejére esnek, amikor a hűtőberendezéseket csúcsra járatjuk. Klíma- és életminőségi szempontból is tartós megoldást csak a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontokat előtérbe helyező mélyfelújítása hozhat ezen a téren.

A nyári hónapokban, amikor a globális felmelegedés miatt mindinkább a magasabb hőmérsékletek felé tolódik el nemcsak a városok, de általában a levegő hőmérséklete is, egyre gyakrabban légkondicionáló berendezéseket alkalmazunk. Ezek a belterek hűtését úgy érik el, hogy a kültérbe juttatják a melegebb levegőt – ezáltal a hűtött épületekkel sűrűn beépített belvárosi kerületekben többletenergia jelenik meg, ami végső soron az épületek közötti légtért melegíti, így a városi komfortérzetet a járókelők számára az egyébként is nagy melegben tovább csökkenti.

Ezért nyáron egyértelműen negatív hatásként értelmezhetjük a kialakuló városi hőszigetet, ami tovább fokozza az emberi szervezetet érő hőterhelést.

Ehhez az is nagymértékben hozzájárul, hogy a légkondicionálók működése a magasnyomású (anticiklonális) időszakokban a legintenzívebb a felhőmentes időben jellemző nagyobb mértékű helyi felmelegedés miatt. Minél melegebb van, annál inkább fokozzuk a hűtést, ami az épületek közötti légtérben további melegedést idéz elő, és ezzel egy ördögi körbe kerülünk – egészen addig, amíg egy frissülést hozó időjárási front nem csökkenti a kültéri hőmérsékletet.

Mit tehetünk, hogy ne forrósodjon fel a város?

A hősziget hatást a sűrűbb beépítettség fokozza, de nem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk, milyen mértékben hagyunk meg, vagy alakítunk ki parkos területeket a városon belül. Az építőanyagok között manapság már vannak olyan speciális változatok, amik nagyobb mértékben verik vissza a napsugárzást, ezáltal kevesebb hőt tárolnak, és így mérsékelni tudják a kritikus időszakokban a városi hősziget hatást. Az építő- és útburkoló anyagok színe is valamelyest segít a nyári hőségek idején. A világosabb színű felületek nagyobb mértékben verik vissza, és kevésbé nyelik el a beérkező napsugárzást, tehát a felettük lévő légréteg is kevésbé melegszik fel.

A másik fontos mérséklési eszköz lehet a növényzet alkalmazása: kisebb-nagyobb parkokat alakíthatunk ki – ahol lehetőleg egyáltalán nincs mesterséges burkolat, ellenben árnyékot adó nagyobb fák, bokrok fogják vissza a többlethőmérséklet kialakulását. Térkővel burkolt tereken egy-egy elszigetelten telepített facsemete nem segít a helyzeten. Az épületek falára vezetett futónövények ugyancsak mérsékelhetik/csökkenthetik a helyi felmelegedést, így végső soron a városi lakosok, járókelők komfortérzetét ezek is javítják.

Nemcsak a házak oldalára, hanem a lapos tetővel rendelkező épületek tetejére is érdemes gondolni, ahol a zöldtetők kialakítása jöhet szóba. Ebben az esetben lényeges, hogy olyan növénytípusokat válasszunk, amik az adott helyszín éghajlati viszonyainak megfelelőek – akár a hőigényt, akár a vízigényt tekintjük. Nagyon megdrágíthatja a zöldtető fenntartási költségeit, ha külön locsolásra lenne szükség – ezt mindenképpen érdemes elkerülni a telepítendő fajták optimális megválasztásával.

A növényzet mellett a vízfelszínek is nagyobb mértékű párolgással segítik a városi légtér hűtését, és ezáltal a városi hősziget hatást mérséklik. A tavak és a folyók a növényekhez képest még nagyobb párolgást tudnak biztosítani, mivel az elpárolgó vízmennyiséget a talajban rendelkezésre álló nedvességtartalom nem korlátozza. Szerencsés földrajzi adottságnak tekinthető, amennyiben egy szélesebb folyó átszeli a várost – ez jellemző például Budapest esetében is.

A folyó nemcsak a víz párolgása révén, hanem medrével az átszellőzési folyosó biztosítása által is segíti a nyári városklíma kedvezőbb alakulását. Ennek hatására Budapesten nem egy egybefüggő, nagyobb kiterjedésű hősziget alakul ki a nyugodt időjárási viszonyok során, hanem a budai és pesti oldalon kisebb területekre korlátozódik, és ennélfogva minden bizonnyal kevésbé intenzív hőmérsékleti többletek észlelhetők.

A régiónkban is várható klímaváltozás miatt a mérséklésre vezető lehetőségeket mindenképpen szükséges nagyobb mértékben alkalmazni:

az újonnan építendő épületeknél világosabb színeket, kevésbé sugárzás-elnyelő anyagokat kellene használni, valamint a városon belüli zöldterületet minőségileg és mennyiségileg is növelni kellene.

Klímaváltozás nélkül is érdemes volna megcsinálni ezeket a változtatásokat

Még ha a Párizsi Megállapodás céljai reményeink szerint teljesülnek is, akkor sem lesznek hiábavalóak ezek a módosítások, intézkedések, mivel már jelenleg is észleljük és elszenvedjük a városi hősziget hatást. A globális felmelegedés hatására országszerte fokozódó hőhullámok, hőségriadók és trópusi éjszakák száma megterhelő az emberi szervezetnek, a társadalom egyes rétegei számára pedig kifejezetten életveszélyes. A városi hősziget jelenség enyhítésére tett erőfeszítéseink egyszerre szolgálnának alkalmazkodási és mérséklési célokat is, miközben javítanák az ott élők életminőségét és komfortérzetét.

Szerző: Pongrácz Rita - Meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!

Ez is érdekelhet

Vilmos herceg megmutatta, miért lesz egy nap tökéletes király

Vilmos herceg megmutatta, miért lesz egy nap tökéletes király

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Te tudod, melyik nyári arcápolási rutin a legmegfelelőbb a bőrtípusodnak? - Mutatjuk! (x)

Te tudod, melyik nyári arcápolási rutin a legmegfelelőbb a bőrtípusodnak? - Mutatjuk! (x)

Nem alszol jól? Lehet, hogy a ciklusod az oka - így függ össze a kettő (x)

Nem alszol jól? Lehet, hogy a ciklusod az oka - így függ össze a kettő (x)

Túl sok inger ér egyszerre, és nem tudsz szünetet tartani? – Így vedd kezedbe az irányítást a szakértők szerint (x)

Túl sok inger ér egyszerre, és nem tudsz szünetet tartani? – Így vedd kezedbe az irányítást a szakértők szerint (x)

Ha ezt a terméket választod, nem kell többet a sötét karikák miatt aggódnod (x)

Ha ezt a terméket választod, nem kell többet a sötét karikák miatt aggódnod (x)