Fenntarthatóság kompromisszumok nélkül – Juhász András, a Cleaneco alapítója és Gerendai Károly háttérbeszélgetésén jártunk

Gerendai Károly azzal kezdte a Costes étteremben tartott fenntarthatósági-innovációs háttérbeszélgetést, hogy ő igazi húsevő, nagy autóval jár, és nem motiválja, ha a zöld-lobbi azzal ostromolja, hogy mennyi mindent csinál rosszul – sokkal jobban reagál a kreatív megoldásokra, a mindennapokba is beilleszthető új technológiákra, amelyek nem vesznek el a már megszokott élményeinkből. A háttérbeszélgetésen Gerendai Károly és Juhász András Kertész Balázzsal, okleves környezetmérnökkel és Dr. Tábi Tamással, a BME docensével kiegészülve beszélgettek nem csak a bio vegyiparról, hanem a hazai hulladékgazdálkodásról és a fenntartható gazdaság sarkalatos, de annál trükkösebb kérdéseiről, a Cleanecóban rejlő lehetőségekről itthon és nemzetközi szinten.

Gerendai Juhász Andrással egy egyetemi előadás utáni cigizés közben ismerkedett meg, András elbüszkélkedett a Cleaneco palackkal, ami az egész világon egyedülálló technológiával készül Magyarországon, és meghívta Gerendait, hogy látogassa meg az üzemüket, akkor majd jobban megérti mi olyan különleges a vállalkozásában; a központ bejárása után az étteremtulajdonos és fesztiválalapító azonnal be is szállt az ígéretes cégbe. A Cleaneco és a BiBo Franchise sikersztorija 2012-ben egy garázsból indult, ahol hosszú évekig folyt a tesztelés, a finomítgatás, a kutatás. 2020-ra a vállalkozás már komposztálható, lebomló csomagolásokat is piacra dobott, országszerte több ezer emberhez jutnak már a Cleaneco zöld, vegán, allergénmentes fejlesztései. A búzából, kukoricából és más mezőgazdasági melléktermékből előállított PLA bioműanyag (vagy biopolimer) a világon jelenleg az egyetlen biológiai úton komposztálható műanyagként viselkedő műanyag-alternatíva, az előállítás karbonlábnyomát csupán az összetevők szállítása teszi ki. Külön izgalmas, hogy ez az anyag (remélhetőleg) hamarosan ki is válthatná a szennyező anyagokat a gyárakban, hiszen kompatibilis a fröccsöntő gépekkel is.

Az ötlet onnan jött, hogy hogyan lehetne környezetbarát takarítószereket előállítani, szintén környezetbarát csomagolásban, hogy a flakonok ne válljanak egyszerhasználatos és mérgező hulladékká? A Cleaneco számára fontos volt az is, hogy az otthonok mindennapos, és a vállalkozások nagyobb igényeit is kiszolgálják – olyan alternatíván dolgoztak, amire nem csak a tudatos vásárló tud szavazni, hanem akár egy étterem vezetése is rábólinthat. Éppen ezért volt kiemelkedően fontos a versenyképesség: ne legyen drágább a zöld opció, mint a sima bolti, akár egy háztartás költségvetésébe is könnyen beilleszthető legyen. Juhász András víziója szerint nem elég, ha csak a végső termék fenntartható, a teljes modellnek kell megoldást kínálnia a problémára. A flakonok is újratölthetőek, a címkék és a kupakok is lebomlóak, illetve a vállalkozásoktól akár hetente elektromos autók segítségével elszállítják a „szemetet”, az üres üvegeket és dobozokat pedig gyárilag, helyben komposztálják – ezzel meg is valósul a cirkuláris gazdasági modell. Az autóik csak heti ötször tevékenykednek, de András nem szerette volna, ha a maradék két napon kihasználatlanul várakoznak – a fennmaradó napokon a hulladékvadász számára ajánlották fel, a szervezet illegális hulladéklerakókat számol fel az országban. Egyre gyakrabban találkozni bátor környezettudatos vállalásokkal, de még mindig különlegesnek hat András holisztikus, teljes egészében fenntarthatóságra törekvő szemlélete.

A GLAMOUR kérdésére András kifejtette, hogy egyáltalán nem híve a „greenwashing” címkéknek, amelyek az átlagos vásárlókra hárítják a felelősséget, hogy válasszanak drágább, de cserébe valamilyen szinten „tudatosabb” terméket. A jövőt egyértelműen abban látja, hogy felülről jövő kezdeményezések útján, a vállalkozások kínálják majd az eleve fenntartható termékeket a felhasználóknak, vásárlóknak, ez válik majd főcsapássá. Ő a mindennapi életben igyekszik tenni a bolygó védelméért: komposztál, újrahasznosít, hetente ritkábban fogyaszt hús – de csak úgy, mint Gerendai, ő is az innovációkban bízik, amelyek majd élhetőbbé teszik a jövőt.

Szöveg: Csibra-Kaizler Tamara