Fiatal nők, akik bátran kiállnak az emberi jogokért
A nemzetközi nőnap alkalmából ma olyan kiemelkedő fiatal jogvédőket gyűjtöttünk össze, akik fellépnek az elnyomás, a jogsértés és diszkrimináció ellen, és akik mindannyiunk számára inspiráló példák lehetnek.
Ezeket láttad már?
Nadiye Murad egy kurd jezidita családba született. 19 éves volt, amikor az Iszlám Állam emberei 2014-es bevonulásuk során kegyetlenül megölték a családtagjait, majd elrabolták és Moszulba vitték. Ott többezer jezídi nőhöz hasonlóan szexrabszolgaként tartották fogva három hónapig. A szökését követően aktivista lett, 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is beszélt a nőket és a jeziditákat érő jogsértésekről, például az emberkereskedelemről. 2016-ban megkapta az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A 2018-ban magyar nyelven is megjelent Az utolsó lány című könyvében leírta történetét. 2018-ban Denis Mukwege kongói orvossal együtt Nobel-békedíjat kaptak a szexuális erőszak, mint háborús fegyver megszüntetéséért tett erőfeszítéseikért, majd 2019-ben globális támogatási alapot hoztak létre a háborúkban elkövetett szexuális erőszak túlélőinek. Murad 25 évesen a második legfiatalabb Nobel-díjas lett.
Nancy Herz, az 1996-ban született norvég-libanoni író és emberi jogi aktivista 2011 óta dolgozik az Amnesty Internationalnél. Más aktivistákkal együtt elindította a #shameless mozgalmat, ezzel visszakövetelve az arab nők lealacsonyítására használt shameless (szégyentelen) szót. A kampány célja a negatív társadalmi kontroll, valamint a szégyen- és becsületkultúrák elleni küzdelem elősegítése. A szabadságot, a feminizmust és az antirasszizmust népszerűsítő munkájáért Herz megkapta a Freedom of Expression Tribute díjat. 2017-ben Sofia Nesrine Srourral és Amina Bile-lal közösen megírta a Shameless című könyvet, amelyben olyan történeteket gyűjtöttek össze, amik fiatal lányok személyes tapasztalatain keresztül jelenítik meg a negatív társadalmi kontrollt. Herz jelenleg az Oslói Egyetemen tanul szociológia mesterképzésen, és ugyan csak 25 éves, mégis máris rengeteget tett az emberi jogok védelméért.
A pakisztáni születésű szunnita muszlim családból származó jogvédő aktivista Malala Júszafzai a lányok tanuláshoz való jogáért küzd. Első alkalommal 11 éves korában szólalt fel az ellen, hogy a fundamentalista tálibok, akik egyre nagyobb beleszólással és hatalommal rendelkeztek, megtiltották, hogy a lányok is tanulhassanak. A fenyegető kommentek után 2012-ben a Pakisztáni Tálibok Mozgalmának (TTP) két tagja támadta meg az őt szállító iskolabuszt. Az elkövetők kifejezetten őt keresték, majd tüzet nyitottak rá: a fején, nyakán, valamint a vállán érte találat. Miután 2013-ban a Szaharov-díj eddigi legfiatalabb kitüntetettje lett, 2014-ben 17 évesen megosztott Nobel-békedíjat kapott a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen, a gyermekek oktatáshoz való jogáért folytatott küzdelméért, így amellett, hogy ő lett az első pakisztáni díjazott, ő lett a valaha volt eddigi legfiatalabb Nobel-díjas is. A jelenleg 24 éves Malala a Malala Fund társalapítója, és folytatja emberi jogi munkáját.
A felsorolt példaképek még csak a húszas éveik közepén járnak, mégis már most elmondhatják magukról, hogy olyan jelentős munkát végeznek, amelynek célja a nők, gyermekek, menekültek és más sérülékeny csoportok jogainak védelme. Mindhárman jó példák arra, hogy az emberi jogokért folytatott küzdelem, az aktivizmus, a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés nemtől és kortól független.
Szerző: Csernus Fanni
nemek közötti egyenlőség programmunkatárs
Amnesty International Magyarország
Hercegné lehetett volna Claudia Schiffer, de inkább az igaz szerelmet választotta
