Filmklasszikus Réz Andrással a MÜPA-ban
Egy évvel ezelőtt, stílszerűen Fábri Zoltán Körhintájával indult el az egyetemi és baráti filmklubok hangulatát megidéző Müpamozi. Hogy a kezdeményezésnek van létjogosultsága, nem csak a folyamatos teltház bizonyítja. Mivel a mozikínálatot erősen dominálja a hollywoodi cellulóz,
ilyen alternatív kezdeményezésekre van szükség, hogy esélyt kapjon a huszadik század magyar filmművészete is. Válogatni pedig van miből: februártól magyar zenés filmek a kínálatban, a házigazda szerepében továbbra is Réz András.
Ezeket láttad már?
(promóció)
Fábri Zoltán filmjei művészi látásmódjuk mellett az egyén és közösség felelősségének boncolgatásától sem visszariadva gondolkoztatták el több generáció közönségét, a felvázolt dilemmák ma is hivatkozási pontként működnek a magyar közbeszédben. A sorozat Makk Károly műveivel
folytatódott, aki életművével szinte minden műfajban maradandót alkotott. A közönség a Liliomfitól az Egymásra nézve című moziig tartó ívet látva próbálhatta megfogalmazni, hogy mi a folyamatos megújulás, a Makk-filmek eleganciájának, vizualitásának titka.
Február 11-én a Mágnás Miskával folytatódik a Müpamozi és egyúttal új sorozat kezdődik: a "Dalolva szép az élet - magyar zenés filmek '48-'97". A Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) közös filmklubja a zenés mozik meglepően gazdag felhozatalából ötven év legnagyobb slágereit tartalmazó kultuszfilmjeit válogatta össze. A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak
legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől "Bill, a királyig" terjed a sor.
DALOLVA SZÉP AZ ÉLET (1950)
2013. február 11. 19:00
A Mágnás Miska klasszikus, álruhás, szerepcserés vígjátéki történetében a slágerek - köztük a legnépszerűbb "De szeretnék boldog lenni…." - ragályként terjednek vásárban, kerthelyiségben, kastélyban, 1948-ban még mentesen a pártos, munkaversenyes mondanivalótól, szabotázstól. A
monumentális díszletekben, Rotschild-ruhákkal forgatott film minden idők legnézettebb magyar alkotása lett, elérte a tízmilliós nézőszámot.
ÁLLAMI ÁRUHÁZ (1952)
2013. március 11. 19:00
A sematizmus vörös csillagzata alatt született Állami áruház ma legalább olyan vonzó film, mint az ötvenes években volt. A kor olykor félelmetes, ellenségkereső, békeharcos ideológiája, "munkaverseny- vagy szabotázsfilmjeinek" kollektív didaxisa rég nosztalgiakeltő humorforrássá vált.
KÉTSZER KETTŐ NÉHA ÖT (1954)
2013. március 25. 19:00
Az "eszmei tartalom" nem akadályozza meg, hogy e film a régi mozi rajongóinak listáin a legkedvesebbek között legyen. A Kétszer kettő néha ötöt sport, kabarétréfa, fantasztikus szereposztás tették az egyik legnépszerűbb filmmé, s mindenekelőtt Fényes Szabolcs fülbemászó
slágerei, így a címadó dal, a Túl szép, a Mint a szélvész száll repülőnk és a Ne tétovázz tovább.
EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA (1967)
2013. április 8. 19:00
A Radnóti Miklós életének motívumait Ránki György és Vas István dalaival átszövő, modern musical hatalmas közönségsiker volt 1960-ban a Petőfi Színház előadásában. Az ennek nyomán 1967-ben forgatott filmben Révész György és az egyfelvonásost is író Hubay Miklós újhullámos motívumokkal gazdagította a történetet; művészet és szerelem festői jelenetsorait a munkaszolgálatosként frontra robogó fiatal költő emlékezéseként elevenítette fel.
EZEK A FIATALOK (1967)
2013. április 22. 19:00
Banovich Tamás a hatvanas évek elején a "legjobb folklórnak" tartotta a beatzenét. Filmje volt az első olyan alkotás, amely dokumentatív erővel ábrázolta a hatvannyolcas generáció életérzését, vágyait, nemzedéki, magánéleti problémáit. A laza szerelmi történet valójában csupán ürügy volt a korszak zenekarainak bemutatására.
BÁSTYASÉTÁNY '74 (1974)
2013. május 6. 19:00
A filmet egyenesen Aczél György inspirálta. A Gazdag Györffy szerzőpáros Rezső és Dezső úr, a "fiatalokat boldogságra ítélő" két operettlibrettista szerepébe írta Aczél atyáskodó paternalizmusát.
Az eredeti Bástyasétány 77. című operett, amely a szerelmi szálak mellett fölvetette a lakásínség és a bürokrácia problémáját is, amolyan kihívás volt Gazdag számára, hogy a két úr rózsaszín operettkliséi és a kádárizmus évtizedeken át festett jelszavai között párhuzamot teremtsen.
A KENGURU (1975)
2013. május 20. 19:00
Miközben a Zil teherautó nagy iramban szeli a szocialista sztrádát, nagydíjas beszólásaik mellett a teljes slágerlista felhangzik a Skorpió, az LGT, a Gemini, a Fonográf, az Omega, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta legjobb dalaival. Amíg a Paksra tartó sofőr Nyugatról, Volvo kamionról, márkás cigiről, cuccokról álmodik, addig Zsozsó képében ott a valóság, a kőbányai munkásháttér a maga konfliktusaival, kalandjaival.
KOPASZKUTYA (1981)
2013. június 3. 19:00
Hogyan lesz Hoboék angolos rock 'n' rolljából Kőbánya blues? Mára e torz sikertörténet szinte minden motívuma kultikussá vált. Deák Bill falábán kocogva sorra írja a kihalt kőbányai házfalakra, kőkerítésekre: BILL, A KIRÁLY, hogy aztán orra essen egy pocsolyában; a bandafőnök Schuster a sintértelepen kutyát is talál a megfelelő imázs kialakításához, mégis végigverik a koncert előtt, mert az ígéret ellenére nem jött ki a tévé…
CSINIBABA (1997)
2013. június 17. 19:00
A kilencvenes évek legnézettebb filmje volt ez a hatvanas évek slágereire fölfűzött retró. Sikerének titka volt, hogy miközben papák-mamák, röhögve nosztalgiázunk a Kicsit szomorkás a hangulatom máma dalain, a Ki mit tud és a Bambi büfé, a pepsi kola álom és a VIT fölött, a Tímár Péter-mozi elképesztően abszurd képet rajzol mind az idillikus, mind a rémuralmi hatvanas évekről. Valami olyat, ahogy a kollektív tudattalan a maga sokarcúságában megőrizhette ezt az időszakot.
