Hallottál már a Clark Kent szindrómáról? Elmondjuk, miért veszélyes!

Ez a fogalom 2010-ben került be a köztudatba. Jelentése a közösségi média megjelenéséhez köthető, főként a tinédzser, fiatal korosztályra vonatkoztatva. Az online közösségi felületeken kreált profilokra úgy tekintenek, mint egy maszkra, ami mögé bújva a kamaszok idealizált képet tudnak kialakítani magukról. Hasonlóan a népszerű képregény karakterhez, ők is kiléphetnek az átlagos mindennapi létükből a közösségi oldalak segítségével, ahol hamis képekkel, tartalommal népszerűségre tehetnek szert.

Ez azonban nagyon veszélyes játék, hiszen nincsen igazságalapja és a hamis világ beszippanthatja a fiatalokat. Ezzel együtt, amikor a felhasználók megérzik a népszerűség erejét éppúgy, mint egy szuperhősnek nagy hatalom kerül a birtokukba. Ezzel nem könnyű bánni. Sok esetben az álarc mögött megbújó félénk fiatalok kompenzálnak az online felületeken erőszakos üzenetekkel, durva megnyilvánulásokkal.

A szindróma nem csak a tinédzser korcsoportra értelmezhető, az idősebb generációk esetében is észlelhető. Számtalan kamuprofillal találkozunk a huszon, harminc, de még a negyvenes korosztályban is.

Gondoljunk a jelenség áldozataira!

Számos megtört, fiatal lány esik áldozatául az agresszív, zaklató üzeneteknek. Nagyon gyakori az ilyen üzenetváltásoknál, hogy a cél lányokról készült meztelen fotók megszerzése. Ezek a fiatal lányok sokszor sajnos úgy érzik, nincs jó megoldás számukra, hiszen, ha elküldik a kért tartalmat, az egyértelműen rossz végeredményhez vezet, ha viszont nem küldenek ilyen típusú képeket, akkor tovább zsarolják őket különböző eszközökkel.

Idősebb korban már gyorsabban mérlegelünk és tudjuk, hogy az adott személy letiltásával megoldódik a probléma, viszont még így is nyomot hagyhat a lelkünkben, ha zsarolás áldozatai leszünk. Sokat segíthet, ha megosztjuk a történetünket olyan személlyel, akiben megbízhatunk. A legfontosabb, hogy tudjuk, az online bántalmazást sem szabad elviselnünk!

Szerző: Bán Lilianna