Hátrányban a nők a munka világában - 5 társadalmi terület megdöbbentő statisztikai eredményei

Veled is előfordult már, hogy egy családi ebéden, munkahelyeden, vagy a buszon utazva olyan a nők társadalmi helyzetét, szerepét torzító állítással találtad szemben magadat, ami felháborított? Érezted, hogy nem igaz, de ezt bizonyítékokkal nem tudtad alátámasztani. Regisztrálj az Amnesty Magyarország Tudatos lépés hírlevelére, amiben havonta kétszer olyan hasznos információkat gyűjtünk össze neked, aminek ismeretében magabiztosan cáfolhatod meg a nők hátrányos megkülönböztetését tagadó, szexista állításokat.

Az alábbiakban öt olyan, a nők munkaerőpiaci helyzetét alapjaiban meghatározó társadalmi terület statisztikai adataiból mutatunk néhányat, melyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a sokszor hangoztatott tévhit, miszerint “a nők egyenlő jogokért vívott évszázados harca már célt ért, nincs miért tovább küzdeni sem európai sem hazai szinten”, hamis elképzelés. A küzdelem a nők egyenlő jogaiért még nem zárult le, továbbra is ki kell állnunk azok érvényesítéséért egyéni és társadalmi szinten egyaránt!

1. Nők a parlamenti döntéshozatalban

Magyarországon jelenleg a női képviselők aránya hozzávetőleg 12%, ezzel az ENSZ 2020-as kimutatása szerint hazánk a 156. helyen áll. A szomszédos országokban ez az arány Horvátországban a legalacsonyabb közel 19%, Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában 21-22%, Szlovéniában 28%, míg Szerbiában és Ausztriában közel 40%. Az EU tagállamok között élen járnak 40-50%-kal Svédország, Finnország, Spanyolország, Belgium, Portugália.

2. Nők a tudományos világban

Annak ellenére, hogy a nők jelentős számban vannak jelen a felsőoktatásban (2016-ban a hallgatók 51,7%-a volt nő) ez az arány a magasabb tudományos pozíciók betöltésében nem jelenik meg. 2016-ban Magyarországon, egyetlen nőt sem választottak be az akadémiai levelező tagok közé. 2017-ben erre reagálva megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság, ami jelentős szerepet játszott abban, hogy 2019-ben, az új tagok több mint 25%-a volt nő, ám még így sem éri el az MTA női akadémikusainak aránya a 10%-ot.

3. Nők a fizetett munka területén

A nők és férfiak órabére között közel 14% különbség van az EU-ban, ez a szám Magyarországon nagyjából 12%. A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint a bérszakadék jelentősen nőtt, a férfiak havi bruttó átlagkeresete közel 20%-kal haladta meg a nőkét. Ha így haladunk tovább az előrejelzések szerint csak 2102-re érhető el, hogy a nők munkáját azonos fizetéssel ismerjék el, mint a férfiakét. – Ez a dátum a koronavírus hatására még tovább tolódhat.

4. Nők és a láthatatlan munka

A nők fizetett munkaerőpiacon tapasztalt hátrányos megkülönböztetése szervesen összekapcsolódik a láthatatlan, meg nem fizetett munka területén betöltött szerepükkel. Az Európai Uniós tagállamokban napi szinten a nők 93%-a lát el gyermekgondozási feladatokat, 78%-a házimunkát míg a férfiaknak csupán 69% és 32%-a. Ezek az arányok hazánkban is hasonló mintázatot adnak ki, a nők 56, míg a férfiaknak csupán 14%-a végez házimunkát nap mint nap.

5. Nők a vezetői székekben

Európai Unió szerte a vezető beosztások 67%-át férfiak, míg csupán 33%-át töltik be nők. A magasabb pozícióban dolgozók órabére között 23% különbség van a férfi vezetők javára. Ez az adat rámutat arra, hogy még abban az esetben is, ha egy nő magasabb beosztást ér el, a fizetése a munkahelyi hierarchia azonos szintjén dolgozó férfi munkatársai keresetéhez képest jelentősen alacsonyabb.

A fent leírt öt terület alapjaiban határozza meg a nők társadalomban betöltött pozíciójának alakulását, így mindaddig nem beszélhetünk egyenlő jogokról és lehetőségekről, ameddig ezek a különbségek jelen vannak. Csatlakozz te is Tudatos lépés kezdeményezésünkhöz, hogy átfogóbb képet kapj a nemek közötti egyenlőtlenségekről, mert minél többet tudunk a rendszerszintű elnyomásról, annál hatékonyabban léphetünk fel ellene!

Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország