Herceg Olga: „Az egészségünknek mi vagyunk a védelmezői”
Több mint egy éve tűnt fel a közösségi médiában Herceg Olga táplálkozástudományi szakember, influenszer, aki szókimondó, egészségmegőrző, életmódváltásra ösztönző oldalával hívja fel az emberek figyelmét arra, hogy soha nem késő változtatni.
Ezeket láttad már?
Herceg Olga Ketobiblia oldala igazi értéket és segítséget nyújt azoknak, akiket érdekel, hogyan induljanak el az életmódváltás felé vezető úton, vagy egyszerűen csak szeretnék jobban megérteni testük működését.
Egészségügyi problémával küzdöttél, mielőtt erre a pályára kerültél volna...
Gyerekkorom óta inzulinrezisztens vagyok. Egy olyan családban nőttem fel, ahol a szénhidrátfogyasztás dominált. Sajnos nem figyeltek oda arra, hogy milyen étkezési szokásaim vannak. Nem foglalkoztak vele, ha hirtelen rám tört az éhség, vagy felpuffadtam. Ez tizenhat éves korom óta meghatározó volt, folyamatosan leesett a vércukorszintem. Én voltam az a lány az iskolában, akinek mindig volt szőlőcukor a táskájában. A pubertáskor alatt elkezdtem hízni, de még így sem tűnt fel senkinek, hogy ennek nem a genetika az oka, nem a vastag csontom miatt nőttem meg. Nálunk az ételnek érzelmi töltete is volt, ezzel büntettek vagy jutalmaztak.
Huszonegy éves koromra a túlsúly mellé kialakult egy szép nagy betegségcsokrom: PCOS, inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, Hashimoto-szindróma, candida… Ebben az életszakaszban mentem férjhez, mindenképpen szerettünk volna családot, szépen elkezdtük körbejárni a kérdést, így derült ki az inzulinrezisztenciám, rengeteg cisztám volt, és az orvos csak annyit mondott, hogy egyek kevesebbet és mozogjak. Úgy éreztem, egyedül maradtam a problémával.
Ez is szerepet játszott abban, hogy elkezdtél érdeklődni a dietetika iránt?
Először laikusan álltam a kérdéshez. Eredetileg angol és francia tolmács vagyok, ebben az időben Angliában, Oxfordshire-ben dolgoztam, egyáltalán nem értettem a dietetikához, semmilyen egészségügyi folyamathoz, még azt sem értettem, hogy mi történik, amikor leesik a vércukorszintem. Folyamatosan kívántam az édességet, majd az interneten kutatva találtam rá Eric Berg oldalára, aki érthetően elmagyarázta, mi miért történik. Ez kellő motiváció volt arra hogy változtassak magamon. Én azt vallom, aki nem tapasztalta meg a betegséget, nem vitte végig ezt a keresztet, nem vonta le belőle a következtetést, az sosem fog tudni annyira objektív tanácsot adni, mint az, aki tényleg végigment ezen, és a sorsává vált a szenvedés.
Elkezdtem tanulni, közben kipróbáltam a ketogén diétát, lefogytam, és egy év után teherbe estem. Bár a szülés után visszahíztam, de akkor már tudtam, milyen módszerhez nyúljak, és eldöntöttem, másoknak is szeretnék segíteni. Felhagytam a tolmácsmunkámmal, orosz dietetikát és funkcionális megközelítést tanultam Moszkvában, van egy szaratovi diplomám táplálkozástudományi végzettséggel, majd Ukrajnában szereztem meg az élelmiszermérnök és dietetikus mesterfokozatot.
Miben különbözik az orosz szemléletmód a többitől?
A funkcionális orvoslás vagy a funkcionális megközelítés nem a diagnózist kezeli, hanem a betegség eredetét vizsgálja. Ha rájövünk, hogy mi okozta a betegséget, nem csak a tünetet fogjuk elnyomni, hanem az alapproblémát is kezelhetjük. Nagyon jó az orosz nutriciológiában, hogy a szervezetet és a testet egységesen nézi, a test minden egyes részét vizsgáljuk, nem pedig csak egyre koncentrálunk. Ha például neked refluxod van, akkor Magyarországon azt mondják, hogy ez egy betegség, holott a reflux az egy tünet. Az orosz funkcionális nutriciológiában mi megkeressük, hogy mi okozza a refluxot, és azt fogjuk kezelni. A pajzsmirigyalulműködés sem egy adottság, már eredménye annak, hogy vitaminhiányunk van, hogy nem működnek jól a detox szerveink, az epénk, rossz az emésztésünk. Az autoimmunitás mindig az emésztésből ered, a legnagyobb immunszerv a bélrendszer.
Hogy jött a közösségi médiában való jelenlét?
Sokáig csak az ukrán és orosz piacon voltam jelen, aztán úgy döntöttem, Magyarországon is megpróbálom. A közösségi média nagyon jó lehetőség, hogy eljuttassam az emberekhez az információt. Nagyszerű dolognak tartom, hogy ennek a segítségével bárkit megismerhetsz, bárkinek bemutatkozhatsz. Fontos, hogy minőségi anyagot készíts, hogy tudj előadni, megjelenni, szavahihető, hiteles legyél, fontos alátámasztani a tudásodat diplomákkal. Ebben a térben magam próbálom az embereknek eladni, ha ők meghallják a hangomat és felfigyelnek rá, biztos vagyok benne, hogy valami meg fog változni az életükben.
Sok pozitív visszajelzést kapsz azoktól, akik követik a módszeredet vagy tanácsaidat, és mára sikereket értek el?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy már megszoktam a pozitív visszajelzéseket. Nagyon jól esik, mert igazából ez az én valutám, meghallják, miről beszélek, jólesik, ha reagálnak valamelyik sztorimra vagy élő bejelentkezésemre. Ez is csak azt bizonyítja, az emberek nyitottak és fogékonyak a tudásra.
Milyen tanáccsal látnád el azokat a nőket, akik olvassák ezt a cikket?
Három dologra érdemes figyelni. Fontos, hogy tudd, hogy ki vagy, tudd, hogy mit akarsz és hogy mennyit érsz. Ne várjuk el más jóváhagyását vagy más elismerését, a kitűzött célunkért tanuljunk meg gürizni. Gondoljunk csak bele, hogy azok, akik nem támogatnak minket ezen az úton, nem fogják fizetni a gyógyszereinket és az orvoshoz se fognak elkísérni. A mi egészségünk az a mi munkánk, és mi vagyunk a védelmezői. Harmadrészt azt javaslom, nem kell egyből fejest ugrani az életmódváltásba, nem szabad azonnal mindent megváltoztatni, kiiktatni, mert hosszú távon ez nem kifizetődő. Gondoljunk bele, hány év van a hátunk mögött, nehéz lesz egyről a kettőre váltani. Nem is szabad, mert csak kudarcélmény lesz, és feladjuk a céljainkat.
Próbáljunk az életmódunkon fokozatosan változtatni; apró újítások kellenek, amik közelebb visznek minket az álmaink eléréséhez. Nem kell nagy dolgokra gondolni, már az is sokat számít, ha holnap úgy kelünk, hogy reggelire nem zabkását eszünk dzsemmel és kenyérrel, hanem két tojást uborkával, vagy az autó helyett próbáljunk meg gyalog járni. Észre sem fogjuk venni, ahogy szépen lassan egyre több mindenen változtatunk – ezek a kis apróságok visznek majd előre minket.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es szeptemberi számában jelent meg.
Fotó: Zsólyomi Norbert
Stylist: Pintér Judit
Smink: Gyetvai Viktória
Haj: Radván Simon
„Örököljük a generációs félelmeket, amik megmutatkoznak az arcon” - beszélgetés dr. Dalmy Julianna arc- és testelemzővel