Klímaváltozás Magyarországon: nő a villámárvizek, aszálykárok és az erdőtüzek száma
Hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók pusztítottak idén nyáron Európában. 2021 nyara a szélsőségeké volt, nemcsak kontinensünkön, hanem szerte a világon. Magyarországon az idei nyár is kiemelten meleg volt, négy hőhullámmal. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
Ezeket láttad már?
Az idén nyáron szinte minden hétre jutott egy szélsőséges időjárási eseményhez köthető katasztrófa a világon és Európában is:
- Európában több hőmérsékleti rekord megdőlt: Törökországban a 60 éve mért maximális értéket haladta meg a Cizre-ben regisztrált 49,1 °C. Az európai hőmérsékleti rekord (Athén: 48 °C) is megdőlni látszik – még a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hitelesítésére vár –, Szicíliában ugyanis 48,8 °C-ot mértek 2021. augusztus 11-én.
- Nagy-Britanniában idén (2021 júliusában) először adtak ki hőségriasztást, valamint Norvégiában és Svédországban is hőhullám terhelte a lakosságot.
- Nyugat-Németországban 100–150 mm, Belgiumban 100–200 mm csapadék hullott mindössze három nap alatt (2021. július 13–15.), és az így kialakult áradások következtében legalább 220 ember vesztette életét. Ezek a szélsőséges árvízi helyzetek várhatóan gyakoribbak lesznek Nyugat-Európában a klímaváltozás miatt.
- Görögországban erdőtűz pusztított idén augusztusban, Törökországban is a lángokkal kellett küzdeni. Habár nyáron ez nem egy szokatlan jelenség a térségben, az idei mégis kivételesnek tekinthető, hiszen a tüzek hőintenzitása négyszer magasabb volt, mint az eddigi nemzeti rekord.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint
Magyarországon az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, négy hőhullámos időszakkal. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben.
Köznyelven szólva biztos, tudományosan fogalmazva nagyon valószínű – ez az IPCC terminológiájában több mint 90%-os valószínűséget jelent, a kifejezésekkel kapcsolatos részletek a cikk végén találhatók –, hogy a megfigyelt hőmérséklet-emelkedés az emberi tevékenység következménye, és a jövőben folytatódni fog a melegedő tendencia Európában, az IPCC augusztusi jelentése szerint. Ebben az új összefoglaló jelentésben (AR6) alapvetően négy régióra bontották kontinensünket (Észak-Európa, Nyugat- és Közép-Európa, Kelet-Európa és a Földközi-tenger térsége), amelyek közül most a Kárpát-medence térségét is lefedő Nyugat- és Közép-Európa tartományra fókuszálunk.
Mi vár Magyarországra és a régióra?
Először is meleg. A 35 °C-ot meghaladó maximumhőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában.
A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő (közepes megbízhatósággal). A melegedés pozitív hozadéka, hogy télen a fűtési energiaigény csökkenő trendet mutat és nagyon valószínű, hogy ez folytatódni fog a 21. század során: régiónkban 2050-re 20%-os csökkenés várható a pesszimista forgatókönyv alapján (ugyanakkor a hűtési energiaigény azonban feltételezhetően növekedni fog az európai térségben).
A magasabb hőmérsékletek természetesen az olvadáshoz is hozzájárulnak. Közép-Európa az egyik olyan régió, ahol még az optimista szcenáriók esetén is jelentős tömegveszteség várható a gleccsereket illetően: a 2015-ös értékhez képest átlagosan 63–93%-os csökkenés valószínűsíthető az évszázad végére.
Az Alpokban 2100-ra az optimista forgatókönyv szerint a 2017-es érték kétharmadát veszítjük el, míg a pesszimista szcenárió alapján a gleccserek nagymértékben eltűnhetnek a területről.
A melegedéssel párhuzamosan a nagycsapadékú napok gyakoribbak lesznek Közép-Európában (közepes megbízhatósággal).
A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység nagyfokú megbízhatósággal, több szcenárió szerint is növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában.
Ezek az események jelentős károkat okozhatnak, például a földcsuszamlások növekedését is eredményezhetik, továbbá az intenzív esőzések a villámárvizek kialakulásának is kedveznek. Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20%-os növekedést figyeltek meg a villámárvizeket illetően.
Az árvizek esetén is növekedő trendet figyeltek meg Közép- és Nyugat-Európában, amely a pesszimista forgatókönyv szerint folytatódni fog a jövőben (nagyfokú megbízhatósággal).
Valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet, bár néhány kelet-európai országban csökkenés feltételezhető, amely összefüggésben állhat azzal, hogy kevesebb lesz a hóolvadás okozta áradás.
Ugyanakkor a folyók vízhozamában fellépő hiány (streamflow drought) Kelet- és Közép-Európában a becslések szerint csökkenni fog azokon a területeken, ahol a csapadék túlsúlyban lesz a fokozódott párolgással szemben.
Az aszály (hidrológiai, mezőgazdasági és ökológiai) megnövekedett Nyugat- és Közép-Európában és ez a tendencia (közepes megbízhatósággal) a jövőben is folytatódni fog, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet. A szárazság a vegetációtüzek számára is kedvező:
az éghajlatváltozás következtében Nyugat-, Kelet- és Közép-Európa térségében 2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzesemények átlagosan 5–50 évente fordulhatnak majd elő.
A szél is fontos meteorológiai tényező, például az erdőtüzek, a légszennyezettség, a potenciális viharkárok vagy a szélenergia-potenciál szempontjából. Európában az elmúlt négy évtizedben csökkent az átlagos felszíni szélsebesség (közepes megbízhatósággal). Szimulációk szerint viszont az erős szelek gyakorisága és amplitúdója valamelyest növekedni fog a század végére Közép-Európában és a part menti területeken.
Egy-egy időjárási esemény akkor is szélsőségesnek számít, ha az egyes meteorológiai paraméterek ugyan önmagukban nem extrém jelenségek, viszont több tényező együttes előfordulása összességében problémát okozhat. Ilyen például (az erdőtüzek kialakulását is elősegíthető) szárazság és forróság párosítása, ami Európában 1950–1979 és 1954–2013 között növekedést mutatott nyáron, különösen Dél-, Kelet- és Nyugat-Európában. Ez a jövőben több forgatókönyv szerint is gyakoribb lesz, a legerősebb erre utaló jelek a Dél- és Kelet- Németországra, valamint a Csehországra vonatkozó becslésekben fordultak elő.
Eltérhetünk ezektől a forgatókönyvektől, ha cselekszünk
Az IPCC forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel számol, de az új jelentés azt is határozottan kiemeli: még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is, biztosítva ezzel azokat a természetesnek gondolt környezeti-éghajlati feltételeket, amelyek egyáltalán nem lesznek garantáltak, ha ezen a pályán haladunk tovább.
Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.
