„Fontos megmutatni, hogy mindig is a társadalom részei voltunk” - Elstartolt az LMBT Történeti Hónap

2022.február.5.

Tizedik alkalommal rendezik meg az LMBT Történeti Hónapot, melyen idén majdnem 40 programon keresztül kerülhet közelebb a közönség az LMBT közösség történelméhez, ami a szervezők szerint mind a közösség tagjai, mind pedig a többségi társadalom számára fontosabb, mint valaha. Az esemény szervezőjével és egyik magyarországi alapítójával, Hanzli Péterrel az elmúlt tíz évről, a programokról, a férfiaarcú történelemről és arról beszéltünk, hogy miért is olyan fontos a kisebb közösségek múltjának is az ismerete és gondozása.

Immár tíz éve létezik az LMBT Történeti Hónap. Megfigyelhető valami trend, ami jellemzi az éveket, vagy egyszerűen mindig vannak programok, amik különlegessé teszik?

Annyiban mindenképpen különleges lesz ez az év – mint te is említetted –, hogy ez lesz a 10. LMBT Történeti Hónap. Kerek évfordulót ünneplünk, és mindenképpen pozitívum, hogy ez a kezdeményezés a jelenlegi helyzet ellenére, politikai ellenszélben is tíz éven keresztül fenn tudott maradni és képes volt a folyamatos fejlődésre.

Hanzli Péter, az LMBT Történeti Hónap alapítója

Illetve annak nagyon örülünk, hogy tavaly teljes mértékben online kellett megtartanunk a Történeti Hónapot, de most a programok jelentős része közönség előtt fog zajlani. Ezzel együtt a tavalyi évből megtanultuk, hogy az online jelenlét nagyon fontos. Több mint tíz program most is online lesz, illetve minél több programot igyekszünk rögzíteni, hogy aztán utólag, elérhetővé tegyük őket az interneten.

Általában minden évben ki szoktunk választani egy bizonyos témát. Idén a központi téma az LMBT emberek története a kelet-közép-európai országokban. A Háttér Archívum a Blinken OSA Archívummal szervezett egy kiállítást, amely már korábban megnyílt, de a Történeti Hónap alatt is megtekinthető, és a kiállítás köré csoportosítottunk több programot is.

Alapvetően hogyan telt ez a tíz év? Látsz valamilyen fejlődési utat?

Amikor elkezdtük szervezni az első Történeti Hónapot, nagyon bizonytalanok voltunk azzal kapcsolatban, hogy mi lesz ebből az egészből. Nem volt kifejezetten tapasztalatunk arról, hogy LMBT történeti programok egyáltalán mennyire érdeklik a közösség tagjait, vagy akár a heteroszexuálisokat. Majd mi magunk is meglepődtünk, hogy már az első alkalommal 25 rendezvényünk lett, illetve az is kellemes meglepetés volt, hogy a kezdeményezés nemcsak a közösség tagjait mozgatta meg, hanem olyan szervezetek, csoportok is küldtek be programokat, akik nem szoktak hasonló megmozdulásokkal kifejezetten foglalkozni, és nem is LMBT csoportok. Ilyenek voltak különböző színházak, tudományos kutatóintézetek, más civil szervezetek, de több egyetem is csatlakozott hozzánk az első évben.

Fontosnak tartjuk, hogy azon túl, hogy ez alatt a tíz év alatt minden évben meg tudtuk szervezni az LMBT Történeti Hónapot, minden évben újabb és újabb csoportokat, szervezeteket, magánszemélyeket sikerült bevonni. Azt is kiemelném, hogy kezdetben csak és kizárólag Budapesten voltak programok, de az elmúlt években több vidéki városban, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten, Pécsett is voltak rendezvényeink.

Sikerült akkor olyan hangokat is megszólaltatni a közösségben, akik eddig nem igazán szólaltak meg?

Igen, illetve olyan témák is előtérbe kerültek, amikről korábban nem nagyon esett szó. Voltak olyan beérkező programok, amik minket is megleptek, mert még mi sem hallottunk arról, amiről szóltak. Volt, hogy egy olyan teljesen új téma merült fel, amivel még kutatók sem nagyon foglalkoztak korábban.

Választási év van, közeleg egy transzfób népszavazás és egy olyan éven vagyunk túl, amiben nemhogy homofób hangulat volt, de konkrét homofób törvények és rendelkezések is születtek. Elmondhatjuk, hogy fontosabb ez a rendezvény, mint valaha?

Igen. És nemcsak az LMBT Történeti Hónap, hanem minden olyan rendezvény, ami az LMBT embereket érinti, mint a Budapest Pride, a Humen Fesztivál vagy a Leszbikus Identitások Fesztiválja. Fontos a kiállás, fontos megmutatni, hogy itt vagyunk és mindig is a társadalom részei voltunk. Az iskolákból, a médiából, a kereskedelemből ki akarják törölni ezt a témát, el akarják tüntetni, de ezt nem hagyhatjuk. A rendelkezésre álló a csatornákon beszélnünk kell az LMBT emberekről és többek között az LMBT emberek történetéről is.

Az iskolákból el akarják tüntetni az LMBT embereket, de történelem nincs LMBT történet és LMBT emberek nélkül.

Igen, így gondolom.

Miért olyan fontos megismerni a közösség történetét?

Az LMBT közösség szempontjából is fontos, hogy ismerje a saját múltját, hiszen így jobban tud viszonyítani a jelenhez, és tisztábban láthatja, hogy hova akar eljutni valamikor a jövőben.

Emellett a többségi társadalom számára is hasznos, hogy tisztában legyen egy olyan társadalmi csoport múltjával, ami kiteszi a társadalom tíz százalékát és minden bizonnyal mindenkinek vannak rokonai, ismerősei, munkatársai, akik ide tartoznak.

Fontos, hogy mikor valaki különböző kijelentéseket tesz az LMBT közösséggel kapcsolatban, akkor tisztában legyen például azzal, hogy a hatvanas évek elejéig még bűncselekmény volt homoszexuálisnak lenni Magyarországon, vagy hogy a náci Németországban koncentrációs táborokba hurcolták a melegeket és leszbikusokat. Ezek fontos információk, amik ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy a többségi társadalom tájékozottabb legyen és hosszú távon elfogadóbbá váljon.

Ha megnézzük a programokat, nagyon sok a közelmúltról szól. A kilencvenes évek meleg rocksztárjai, az AIDS sajtója a 80-as években, vagy a magyar transzneműek története a '90-es évektől kezdve. Miért lehet ez jellemző az LMBT Történeti Hónapra? Talán azért, mivel maga az LMBT közösség történelme csak néhány évtizede kutatható igazán?

Ha megnézzük, hogy az elmúlt tíz évben az LMBT Történeti Hónapban milyen programok voltak, akkor gyakorlatilag az ókortól napjainkig fel tudunk vonultatni témákat. Többször volt középkori, kora újkori, vagy XIX. századdal foglalkozó esemény, és idén is lesz ilyen program. Valamennyire a véletlen és a beküldött pályázatok függvénye, hogy melyik évben milyen rendezvények a jellemzők.

Mindenképpen igaz azonban, hogy az LMBT emberek történetével kapcsolatos források nagy része inkább a 80-as, 90-es évekből állnak rendelkezésre. Igaz, a XX. század első évtizedeiből is vannak például orvosi, jogi, rendőrségi dokumentumok és sajtóanyagok, amik foglalkoznak a témával, de csak bizonyos aspektusból. Illetve bizonyos országokon belül szinte egyáltalán nem áll rendelkezése semmilyen forrásanyag sem.

Tehát például arról, hogy Magyarországon hogyan élhetett mondjuk a '20-as években egy melegpár – már ha volt erre példa –, egyszerűen nincs semmilyen fellelhető adat, tehát erről nem is igazán lehet beszélni. Arról viszont lehet, hogy ebben az időszakban például a sajtóban hogyan jelent meg a téma, hiszen ezzel kapcsolatos újságcikkek jelentek meg. De például az 50-es évekből is maradtak fenn peranyagok, amelyek azt mutatják be, hogy a törvény alapján hogyan büntették az azonos nemű kapcsolatban élőket.

A Homofóbia Világnapjára: Nekem nincs bajom a melegekkel, de...

A történelemmel kapcsolatban nagyon sokszor elhangzó kritika, hogy igencsak férfiközpontú, és ha megnézzük a történelemkönyveket, valóban a férfiak vannak többségben. Ahhoz, hogy egy nő történelmet írhasson, nagyjából királynőnek kellett lennie. Az LMBT történelemben is megfigyelhető egy ilyen fajta férfidominancia?

Igen. Az egész társadalmunk egy férfi központú társadalom, és emiatt, ahogy említetted, a történetírás is alapvetően a férfiak szemszögéből mutatja be inkább a történelmet. De konkretizálhatnánk ennél jobban is: az európai és amerikai fehér heteroszexuális férfiak szemszögéből mutatja be a történelmet. Épp ezért fontos, hogy árnyaljuk a képet, hogy beszéljünk a kisebbségek történetéről is, hogy egész kutatásokat folytassunk és megjelenítsük ezt a témát. Nemcsak az LMBT emberekkel, hanem a nőkkel, etnikai, nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban is. Ezen a téren egyébként a 70-es évek óta láthatunk azért egy jelentősebb hangsúlyt, főleg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Magyarországon ez sokkal később történt meg, talán a 90-es években indult el a folyamat, hogy egyáltalán elkezdték kutatni, hogy például a nők történetéről mit lehet mondani az egyes korszakokban.

Az utolsó kérdésem egy kicsit nehéz lesz. Te mit vársz idén a legjobban?

Nehéz erre válaszolni, mert több program is nagyon érdekesnek ígérkezik. Egy beszélgetés érdekel a legjobban, ami miatt már hónapok óta levelezek a résztvevőkkel. Mint említettem, a kiállítás az OSA-ban a kelet-közép-európai LMTB embereknek a történetét vizsgálja a II. világháborútól a 90-es évek végéig. Ezzel kapcsolatban szervezünk egy beszélgetést, amely arról fog szólni, hogy hogyan kezdődött az LMBT aktivizmus, amit akkor még igazából homoszexuális aktivizmusnak nevezték az egykori keleti blokk országaiban. Tehát megtudjuk, hogy a 80-as években Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és Jugoszlávia területén hogyan kezdtek mozgolódni azok a személyek, akik valamit szerettek volna tenni, és hogy milyen kölcsönhatások, kapcsolatok voltak a különböző szervezetek között.

Erre a beszélgetésre hívtuk el Andrzej Selerowicz aktivistát, aki a Bécsben működő EEIP-t vezette, ami a keleti blokk országaiban lévő LMBT csoportok önszerveződését segítette, Kurt Kricklert, a Homosexuelle Initiative (HOSI) Wien egykori vezetőjét és John Clarkot, az International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Instersex Association korábbi főtitkárát.

Az LMBT Történeti Hónap programját a szervezet weboldalán tudjátok megtekinteni, illetve Facebookon és Instagramon is folyamatos tájékoztatást adnak a soron következő programokról!

Kanicsár Ádám András

Ez is érdekelhet

Jobb, ha sietsz, ezek a filmek ugyanis hamarosan kikerülnek a Netflix kínálatából

Jobb, ha sietsz, ezek a filmek ugyanis hamarosan kikerülnek a Netflix kínálatából

GLAMOUR Horoszkóp

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Sztárhírek

Nagykorú lett Norvégia trónörököse, nézd, milyen gyönyörű a hercegnő

Nagykorú lett Norvégia trónörököse, nézd, milyen gyönyörű a hercegnő