Várandós munkavállalók megküzdési stratégiái a munkahelyi negatív diszkriminációval

2021.július.17.

Kata egy kitalált személy, aki szakmai életútja alapján bármely női munkavállaló lehetne. Történetét személyes beszámolók, interjúk és kérdőíves vizsgálatok alapján írtuk meg. Tapasztalatain keresztül most a várandós nőkkel szembeni munkahelyi hátrányos megkülönböztetésre helyezzük a hangsúlyt. Kata története mellett kutatások rövid eredményeit is összegyűjtöttük neked. A gyermeket váró nők negatív diszkriminációja jogellenes, mégis számtalan női munkavállalót érint világszerte.

Várandós munkavállalók megküzdési stratégiái a munkahelyi negatív diszkriminációval
Fotó: Getty Images

Gyermekvállalás

Kata évek óta ugyanannál a marketing cégnél dolgozik adminisztratív munkakörben, jelentős tapasztalatra tett szert az elmúlt években, ennek ellenére a megbeszéléseken még mindig háttérbe szorítják, a teljesítményértékeléskor szubjektív, homályos megérzések alapján értékelik munkáját, így a magasabb fizetést, több kihívást és lehetőséget tartogató állások továbbra sem érhetők el számára. Ugyan Kata szakmai életében nincsen jelentős változás, mivel azonban gyermeket vár, magánéletében egy új fejezet kezdődik. A családalapítással kapcsolatos terveire burkoltan már az állásinterjún is utaltak a főnökei, ám akkor kitérő választ adott. Személyes, illetve kollégái tapasztalatainak tükrében retteg attól a pillanattól, amikor főnökének el kell mondania, hogy várandós.

Az állásinterjún Katának feltett kérdés törvénybe ütközik. A 2003. évi CXXV. törvény [Ebktv.] alapján az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti, ha a munkáltató közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkavállalóval szemben „a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; j) a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő szülői szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben.” Kata félelme nem egyedi eset, a Bright Horizons gyermekgondozási szolgáltató megbízásából készült tanulmányból kiderül, hogy a nők 21%-a aggódna, ha főnökének el kellene mondania, hogy gyermeket vár.

Annak ellenére, hogy Amerikában 1978 óta törvény tiltja a terhességen alapuló hátrányos megkülönböztetést, vagyis annak figyelembevételét a kiválasztás, elbocsátás során, a fizetésekben és az ellátásokban, mégis 2010-2015 között csaknem 31 000 terhességi diszkriminációs vádat emeltek az Egyesült Államok Kongresszusának foglalkoztatási esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottságánál. Az esetek egyharmadában a várandós nőt kirúgták a terhessége miatt, emellett gyakori jelenség volt a negatív diszkrimináció és a munkahelyi zaklatás is. Ez a helyzet Magyarországon is gyakran előfordul. Ugyan a Munka Törvénykönyve egyértelműen tiltja a munkaviszony megszüntetését várandósság, valamint szülési- és gyermekgondozási szabadság idején, mégis sokan várandósságuk miatt veszítik el a munkahelyüket. Az uniós szabályok szerint Magyarország köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsa a munkavállalók “terhességük kezdetétől a […] szülési szabadság végéig történő elbocsátását, az állapotukkal összefüggésbe nem hozott, a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által megengedett különleges esetektől eltekintve (…)”, mégis sok nő veszti el állását terhessége alatt. Az Amnesty International kutatásából az is kiderül, hogy a munkaadók kiskapuként sokszor a próbaidő adta rugalmas felmondási és elbocsátási lehetőségeket, a megfelelő teljesítmény állítólagos hiányát, illetve a határozott idejű és megbízási szerződések adta visszaélés lehetőségét használják ki.

Várandós nőként a munkahelyen

Miután főnökének elmondta, hogy gyermeket vár, Kata úgy érezte a szakmai élete és a gyermekvállalással járó új szerepe között feszültség támadt, ebben a helyzetben pedig egyre nehezebben tud helyt állni. Annak érdekében, hogy kollégái ne gondolják azt, hogy munkája rovására megy a gyermekvállalás, Kata jelentős plusz munkát vállalt, igyekezett kerülni a terhességével kapcsolatos beszélgetéseket, az orvosával a vizsgálatokra kora reggeli vagy esti időpontot egyeztetett, és sokszor a kollégáitól is átvállalt munkafolyamatokat. Mindezek ellenére, amikor a cégnél Kata részlegét érintő stratégiai megbeszélésekre, belső képzésekre került sor, őt egyre ritkábban hívták meg azokra.

Greenberg és munkatársai 2009-ben publikált interjúkon alapuló kutatása rámutat a várandós nők belső identitáskonfliktusára, amely az anyai és a szakmai szerepkör között húzódik. Ez visszavezethető ahhoz, hogy az anyasághoz általában alacsonyabb szakmai kompetenciákat társítanak (Correll et al., 2007). A kutatásban részt vevő nők közül többen aggódtak a megkülönböztető bánásmód miatt, és szükségét érezték annak, hogy megvédjék és igazolják a szakmai jogosultságaikat. Az interjúalanyok említették, hogy kizárták őket olyan fontos feladatokból vagy találkozókból, amelyekben egyébként részt vettek volna. Ez különböző kompenzációs stratégiákhoz vezetett, például jelentős plusz munka vállalásához, vagy a terhesség témájának kerüléséhez, az orvosi vizsgálatok lehetőleg munkán kívül eső ütemezéséhez vagy eltitkolásához. Hasonló eredményekre mutat Laura M. Little, a George Egyetem kutatójának és munkatárainak 2015-ös kutatása is. Az összesen 600 fős interjús és kérdőíves vizsgálat arra kereste a választ, hogy a terhesség milyen önvédelmi stratégiákat hív életre a munkahelyen. Interjúalapú kutatásukban a megkérdezettek 80%-a számolt be arról, hogy attól fél, a terhessége miatt a szakmai tudásáról alkotott kép hátrányosan megváltozik, a főnöke kevésbé kompetens munkaerőként fog rá tekinteni. A résztvevők körülbelül 60%-a keményen dolgozott azért, hogy szakmai elismertségét a várandóssága ne változtassa meg, ennek érdekében sokan plusz munkákat végeztek és átvállaltak feladatokat a munkatársaiktól. A kutatásból kirajzolódott, hogy a fent bemutatott félelem a pozíciótól függetlenül megjelent. Sokan a lehető legtovább igyekeztek elrejteni terhességüket, míg volt, aki arról számolt be, hogy még akkor is bement az irodába, amikor más esetben néhány napot inkább betegállományban töltött volna otthon. Emellett többen a rendelkezésükre állónál rövidebb gyermekgondozási szabadságot vettek csak igénybe. Ez a fajta munkavégzés, illetve a szakmai kép megőrzéséért vívott küzdelem összefügg az észlelt hátrányos megkülönböztetéssel és a kiégéssel.

A Kata által tapasztalt nemi alapú munkahelyi negatív diszkriminációt számtalan nő éli át a karrierje során. A nők munkahelyi hátrányos megkülönböztetését egészen a gyermekkori szocializációtól kezdve, a toborzási és felvételi eljárásokon keresztül a teljesítményértékelésekig és előléptetésig mutattuk eddig be. Következő cikkünkben Kata történetén keresztül a kisgyermekes anyákat érintő negatív diszkriminációról tudhatsz meg többet.

Ha a munkaerőpiaci nemi egyenlőtlenségek megjelenési formái mellett szeretnél többet olvasni a lehetséges megküzdési stratégiákról is, regisztrálj Tudatos lépés hírlevélre!

Szerző: Csernus Fanni, nemek közötti egyenlőség programmunkatárs, Amnesty International Magyarország

Ez is érdekelhet

Ijesztő jövőt tár elénk a Black Mirror sorozat: mindegyik rész után átgondoljuk az életünket

Ijesztő jövőt tár elénk a Black Mirror sorozat: mindegyik rész után átgondoljuk az életünket

GLAMOUR Horoszkóp

Ezt hozza 2022-ben a Tigris éve a pénzzel, szerelemmel kapcsolatban

Ezt hozza 2022-ben a Tigris éve a pénzzel, szerelemmel kapcsolatban

Sztárhírek

Bella Hadid nyilatkozott a mentális egészségével való küzdelméről

Bella Hadid nyilatkozott a mentális egészségével való küzdelméről