Hiába retteg rengeteg ember a repüléstől, a statisztika egyszerűen változatlan: a repülés még mindig a világ legbiztonságosabb közlekedési formája. Akármennyire is életszerűtlen, fura, és sokak szerint irreális a repülés élménye, ez mégis így van. Ettől függetlenül, az emberek jelentős része még mindig retteg tőle, egyszerűen képtelenek hozzászokni ahhoz, hogy egy zárt dobozban, 10 ezer méterrel a föld felett repülnek.
Ezeket láttad már?
De miért is a félelem? Mert sokan azt gondolják, ameddig egy autóbaleset túlélhető, a repülés világában egy ilyen esemény, egyszerűen egyenlő a biztos halállal. Pedig számtalan olyan példa van, amely során az emberek egy repülőgép katasztrófát is túléltek, köszönhetően a szerencsének, na meg az olyan alap dolgoknak, mint a biztonsági öv használata, vagy éppen a figyelem a biztonsági bemutató alatt.
Csoda a Hudson-folyón
2009 januárjában, a US Airways 1549-es járata New Yorkból szállt fel. Alig néhány perccel a felszállás után a gép madárrajjal ütközött, és mindkét hajtómű leállt. Egy utasszállító repülőgép hajtóművek nélkül, egy sűrűn lakott város felett, gyakorlatilag egy siklórepülővé válik. A kapitánynak, Chesley Sullenbergernek, csupán másodpercei maradtak arra, hogy mérlegeljen, mi lehet a legjobb forgatókönyv. A visszafordulás a repülőtérre túl kockázatos lett volna, mert nem volt meg a magasságuk ehhez, így gyorsan kiderült, hogy egy nem éppen kényelmes, és rendkívül kockázatos lehetőség maradt csak: a leszállás a Hudson-folyón.
A vízre szállás a valóságban, nem olyan mint a filmekben. A repülő könnyen darabokra törhet, felborulhat, elsüllyedhet. Nem mellesleg, még ha minden rendben is megy, a mentés során a jeges januári víz, percek alatt hipotermiát okozhat. Ennek ellenére a kapitány olyan precízen hajtotta végre a manővert, hogy a gép viszonylag egyben maradt, és már csak a gép elhagyása okozott kihívást.
A személyzet pillanatok alatt a szárnyakra és a mentőcsónakokra evakuálta az utasokat, és szerencsére a közeli kompok is perceken belül a helyszínre értek. A fedélzeten tartózkodó mind a 155 ember túlélte az esetet. A szakértők szerint a siker kulcsa a kapitány gyors mérlegelési képessége, a hidegvér, és az utasok valamint a személyzet fegyelmezettsége volt. A történet sok helyen tragédiába torkollhatott volna, de mivel mindenki tudta és tette a dolgát, nem járt halálesettel.
Egy Dubajban élő magyar elárulta, mennyibe kerül egy lakás havonta, és mi az, ami sokkal olcsóbb ott, mint Magyarországon
Két hónapig a semmiben éltek
A második történet az 1972-es andoki katasztrófa, amely talán a túlélés egyik legmegrázóbb példája. Az uruguayi rögbicsapatot szállító repülőgép, az Andok hegységben zuhant le, több mint 3500 méteres magasságban. A becsapódás után, ugyan sokan azonnal meghaltak, mégis voltak túlélők, akik az extrém hidegben, oxigénhiányos környezetben, élelem nélkül maradtak. A mentőalakulatok egy idő után leállították a keresést, mert a körülmények miatt gyakorlatilag esélytelennek tartották, hogy bárki életben maradt volna.
A túlélők azonban nem adták fel. Hetekig éltek a roncsok között, minimális felszereléssel. Ha a helyzet alapvető katasztrofális mivolta nem lenne elég, még lavina is sújtotta őket, ami újabb áldozatokat követelt. A fizikai megpróbáltatások mellett a mentális teher is óriási volt, de végül ketten úgy döntöttek, hogy gyalog indulnak segítséget keresni az ismeretlen hegyvidéken. Tíz napon át meneteltek a semmiben, amíg végül elértek egy pásztort, aki értesítette a hatóságokat. Összesen 16 ember élte túl a katasztrófát, akikre több, mint két hónap elszigeteltség után találtak rá. Ez a helyzet jól mutatja, hogy a legkilátástalanabb helyzetekben is sokat jelenthet az élni akarás, valamint a túlélő ösztön.
Leszakadt a gép teteje: a biztonsági öv, szinte mindenkit megmentett
Azt is a mai napig emlegetik, ami 1988-ban történt Hawaii felett. Az Aloha Airlines egyik járata körülbelül 7300 méteres magasságban haladt, amikor a repülőgép törzsének felső része egy nagy szakaszon leszakadt. A légnyomás azonnal lecsökkent, a szél pedig orkánszerű erővel tombolt a kabinban. A repülő mégsem zuhant le, a biztonságot pedig a bekapcsolt öv jelentette.
A pilóták az extrém körülmények hatására sem veszítették el az irányítást. A sérült szerkezet ellenére sikerült stabilizálniuk a gépet, majd kényszerleszállást hajtottak végre Mauin. A fedélzeten tartózkodók többsége túlélte a balesetet. A vizsgálat később kimutatta, hogy a gép szerkezeti fáradása vezetett a tragikus eseményhez, de az, hogy a repülő ilyen sérüléssel egyben maradt és földet ért, a repüléstörténelem egyik legmegdöbbentőbb szelete lett. Ez az eset is megmutatja, hogy érdemes a biztonsági övet szinte végig, nem csupán a turbulencia idején bekapcsolva tartani.
