A köldökzsinórnak kiemelt szerepe van, a terhesség során mégis kevés szó esik róla. Cikkünket dr. Leipold Gergő szülész-nőgyógyász szakorvos, a Babagenetika szakértője lektorálta.
Ezeket láttad már?
Amikor az apai és anyai sejtekből kialakult zigóta beágyazódik az anyaméhbe, két különböző sejtcsoportosulás jön létre: az egyikből fejlődik az embrió, a másikból pedig az embriót és később a magzatot tápláló méhlepény és köldökzsinór. Az anyát és a gyermekét összekötő, csőszerű, rugalmas zsinór normális esetben egy vénából és két artériából áll. A véna feladata, hogy tápanyagokat és oxigént szállítson a placentából a baba felé, az artériák pedig a salakanyagot szállítják el a babától a placentáig, amelyet aztán az anya veséje választ ki. A vénákat és artériákat a Wharton-kocsonyának nevezett zselés anyag veszi körbe, amely tulajdonképpen kipárnázza és védi őket.
A köldökzsinórral ritkán adódnak komplikációk, azonban előfordulhatnak bizonyos rendellenességek
Köldökzsinór-előesés: egy nagyon ritka állapotról van szó, amikor szülés előtt vagy közben a köldökzsinór előbb kerül a szülőcsatornába, mint a magzat. Ilyenkor mindig sürgősségi császármetszés szükséges. Köldökzsinór egy artériával: ez is egy ritka rendellenesség, körülbelül száz terhességből egy érintett. Általában a második trimeszteri ultrahangvizsgálaton ismerik fel, és önmagában nem feltétlenül okoz problémát, de bizonyos esetekben befolyásolhatja a magzat fejlődését, és együtt járhat egyes fejlődési rendellenességekkel. Nyak köré tekeredett köldökzsinór: bármennyire is ijesztően hangzik, ez egy viszonylag gyakori állapot, és legtöbbször nem okoz semmilyen komoly problémát. A Wharton-kocsonya és a rugalmasság miatt ritkán fordul elő, hogy a köldökzsinór a tekeredéstől összenyomódjon, és akadályozza a magzat tápanyag- vagy oxigénellátását.
A méhlepény az emberi test csodája, mégis keveset tudunk róla
Köldökzsinórcsomó: ugyancsak rugalmas anyagának köszönhetően általában semmilyen gond nem származik abból, ha csomó van a köldökzsinóron, de ha túl szoros, akkor akadályozhatja a baba oxigén- és tápanyagellátását. Ezért is fontos az egész terhesség alatt figyelni, hogy a baba megfelelő intenzitással és eleget mozog-e, illetve mindig követni kell az orvos utasításait. Köldökzsinórciszta: a terhességek egy százalékában előforduló jelenség önmagában legtöbbször nem gond, viszont ritka esetekben együtt járhat bizonyos genetikai megbetegedésekkel. Vasa previa: nagyon ritka, ám komoly kockázattal járó állapot, amikor a köldökzsinór vérerei a magzatburokban szabadon futnak, közvetlenül a méhszáj előtt. A szülés megindulásakor, illetve a burokrepedés során megrepedhetnek, ami súlyos kockázatnak teszi ki a magzatot és az édesanyát is. Ezért vasa previa esetében programozott császármetszés javasolt.
Mi történik a szülés után?
A modern orvosi álláspont szerint születés után érdemes pár percet várni, mielőtt elvágják a köldökzsinórt. Ideális esetben addig, amíg meg nem szűnik a vér odavissza áramlása a baba és a méhlepény között. Több egészségügyi előnye mellett ezzel biztosítható, hogy a baba kevesebb eséllyel legyen vérszegény és vashiányos négy-hat hónapos korában. Császármetszés, nyakra tekeredett köldökzsinór, de még koraszülés esetén is van lehetőség várni – természetesen csak akkor, ha a babát nem kell sürgősen ellátni.
Ne maradj le cikkeinkről a témában!
