Kapcsolati tapadós vagy?
Rossz ötlet. A barátod, biztos, hogy nem fogja értékelni, hogy naponta negyvennyolcszor üzensz neki, hogy szeretlek, huszonnégyszer, hogy hiányzol, vagy minden alkalommal, mikor találkoztok, kisebb (nagyobb?) ajándékokkal halmozod el azért, hogy emlékezzen rád, akkor is, amikor nem vagytok együtt.
Ezeket láttad már?
Az sem vezet jóra, ha regényeket írsz arról, ami nap közben történik veled épp, mondván, tudjon mindent rólad. De az sem szerencsés, ha állandóan faggatod, hogy mi van vele, hogy van, és aggódásodról biztosítod. Mert sajnos, nagyon valószínű, hogy mindezek olyan mértékben fogják idegesíteni szíved szerelmét, hogy a lehető leggyorsabban és a lehető legmesszebbre fog menekülni tőled – hiába, hogy te csak jót akarsz.
A férfi, akit szeretsz, és aki viszontszeret, pontosan tudja, mit érzel. Ha mondanivalója van, azt közölni fogja veled, ha pedig érdekes dolog történik veled, nyugodtan oszd meg vele, de a minimális információadagra szorítkozva.
Ha nem akarod magad ellen kihívni a sorsot, akkor tartsd tiszteletben, hogy ő mit szeretne, ő milyen, és mennyire bírja a női ömlengést. Ha nem az a típus, aki szívesen fecseg bármiről (a férfit nem is erre találták ki), akkor egyszer és mindenkorra felejtsd el, amennyiben szeretnéd őt még magad mellett tudni jó darabig.
Csak tipp, de az ilyesmit hagyd meg a barátnőiddel folytatott csicsergésnek, legyenek ők azok, akikkel mindazt az információhalmot megosztod, ami a párodat lefárasztja.
