Ijesztő trend: plasztikai beavatkozás, hogy jobban hasonlíts a Snapchat képekre

Grace Smith egy 28 éves nő, aki néhány évvel ezelőtt kezdte el használni a Facetune alkalmazást, hogy eltüntesse arcáról a ráncokat. Ránézett a szerkesztett képre, és azt mondta: "Ha már ennyi idősen is csak így tudom a kívánt kinézetemet elérni, mi lesz velem 60 évesen?"

Mindössze 23 éves volt, amikor először próbálta ki a botoxot, az elmúlt öt évben pedig rendszeresen, kilenchavonta kap injekciókat. Feltöltette az ajkait is, ma pedig elégedetten tekint a tükörbe: "ha most készítek egy fotót magamról, alig kell szerkesztenem rajta". Ez persze abszurd reakció.

A nő azok közé az emberek közé tartozik, akik állandóan késztetést éreznek arra, hogy megváltoztassák arcukat, erre pedig filteres képeik inspirálják őket. Ezek a páciensek azt a képet látják természetesnek magukról, amelyet különböző digitális funkciókkal érnek el. Elhomályosítják a tökéletlenségület és az alakjukat, vékonyítják az orrukat és csillogóbbá teszik a bőrüket. Néhányan ezen is túltesznek: felnagyítják a szemüket vagy megváltoztatják az arcformájuk arányát.
Gyakran megfeledkeznek arról, hogy az okostelefonjukon megjelenő kép nem a valóság. Nagy különbség van aközött, hogy a kamerával kisebbre lehet állítani az orruk és az álluk méretét, vagy csontokat és szöveteket kell elmozdítani műtéti eljárással.
Van néhány olyan korrigálás, amit még egy plasztikai sebész sem vállalhat be. Ilyenkor persze csalódottak a páciensek. Másként mondva, a szerkesztett és filteres képek alternatív valóságot hoznak létre, ezzel együtt pedig irreális elvárásaik keletkeznek a betegek saját magukkal és a plasztikai sebészekkel szemben is. Ez azonban már nem csupán hóbort, hanem pszichológiai betegség: snapchat dysmorphia.

Pszichológusok tiltakoznak a gyerekek manipulálása ellen a közösségi médiában

Pszichológusok tiltakoznak a gyerekek manipulálása ellen a közösségi médiában

Egyértelmű, hogy nemcsak trendről, hanem riasztó betegségről van szó. Az okostelefonok kora számtalan lehetőséget kínál fotók készítésére. Sokan választják a szelfi készítését, és Facebookon, Instagramon vagy Snapchaten teszik közzé a képet szöveg kíséretében. Ezek a fotók egyszerűen szerkeszthetők vagy láthatók el különböző filterekkel, és olyan csábító alkalmazások is rendelkezésre állnak, mint a Facetune vagy a Snapseed. Mára bárki, akinek okostelefonja van, könnyen hozzájuthat ezekhez a funkciókhoz.

A szerkesztett és filterrel ellátott képek testképzavart idézhetnek elő vagy súlyosbíthatják, és problémát okozhatnak bárkinél: barátnál, családtagnál, munkatársnál. Egyre gyakrabban történik meg, hogy páciensek szerkesztett fotókkal jelennek meg egy klinikán, és a felturbózott szelfijükre akarnak hasonlítani. Nem értik meg, hogy attól, hogy valami bizonyos alkalmazásokkal csak néhány kattintás, mondjuk az orrméret korrigálása, az a való életben még a bőrtől, csontoktól és porcoktól függ, nem lehet csak egyszerűen variálni rajtuk. Emlékeztetni kell erre az embereket, s ha ezután sem változtatnak elképzeléseiken, élni kell a gyanúval: snapchat dysmorphiában szenvednek.