Kíméld a csuklód! Így gépelj, hogy ne fájjon

Számos népbetegség hátterében megtalálható az inaktív életmód térhódítása, amely különösen kedvez a mozgásszervi megbetegedések létrejöttének. A sok képernyő előtt töltött órát nemcsak a gerincünk sínyli meg, hanem a csuklónk is. A nem megfelelő írástechnika, a leggyakrabban túl magasan elhelyezett billentyűzet, az egér helytelen használata mind hozzájárulhatnak a fájdalom, súlyosabb esetben korlátozott mozgékonyság kialakulásához.

Ebben a bejegyzésben leginkább a csukló kíméletén lesz a hangsúly, így először is tisztázni kell a billentyűzet és egér megfelelő elhelyezkedését. Ha magára az asztallapra tesszük őket, a csukló képtelen megtartani semleges helyzetét, így folyamatos igénybevétel alatt áll. Akkor jó a billentyűzet magassága, ha a behajlított könyök mellett az alkar és felkar egymással derékszöget zár be. Sajnos ez csak abban az esetben valósítható meg, ha rendelkezésre áll az asztallap alá szerelt billentyűtároló elem.

Természeten be lehet szerezni mindenféle ergonomikus billentyűzetet meg egeret is, de sokakat elrettent a magasabb ár. Fontosnak tartom megjegyezni, ha nem sajátítjuk el a megfelelő gépelési technikát, akkor ezek mit sem érnek. Amikor gépelünk, szorítsuk könyökünket az oldalunkhoz, és ügyeljünk arra, hogy csuklóink mintegy lebegjenek a betűk felett. Csak akkor támasszuk meg őket, ha épp pihenőt tartunk. Emellett próbáljuk kerülni a csukló jobbra-balra hajlítgatását is. Az ilyen oldalsó mozgások során (pl. egérhasználat vagy a delete gombért való nyúlás közben) vegyük igénybe alkarunkat is.

Ahogy futás előtt is érdemes nyújtani, úgy gépelést megelőzően is végrehajthatunk különféle gyakorlatokat, amellyel felkészíthetjük csuklóinkat a hosszú gépelési maratonokra. Ezek közül én egyet szoktam elvégezni munka előtt. Viszonylag egyszerű és nem tart túl sokáig. A gyakorlatot mindvégig kinyújtott karokkal kell végezni. Először feszítsük hátra csuklónkat kinyújtott ujjakkal, és tartsuk meg a pozíciót öt másodpercig. Ezután engedjük le őket, és következzen egy öt másodperces szünet. A következőkben hajlítsuk be csuklóinkat úgy, hogy közben ökölbe zárjuk ujjainkat. Ezt a helyzetet is tartsuk meg öt másodpercig, aztán következzen újabb öt másodperc pihenő. Ismételjük meg tízszer az iménti mozdulatsort, aztán a gyakorlat végeztével ujjainkat alaposan rázzuk le.

(– Egyébként megkérdezhetem, mégis mit gépelsz?– érdeklődöm kedves cicámtól.)
(– Persze, kedves gazdám, meguntam ezt az egészségőrületet, és most épp egy olyan blogot szerkesztek, amely fellázad mindez ellen. A szabadság világát akarom megteremteni, kiszabadítani az embereket az önként felöltött, egészség kovácsolta rabigákból.)