Mentális betegség a szelfizés?
Ha végiggörgetjük az Instagram- és Facebook-oldalunkat, garantált, hogy 2 másodpercenként belefutunk egy szelfibe, és ez ennél már csak rosszabb lesz: a statisztikák szerint folyamatosan növekedik az önfotózás trendje. Azonban miről is van itt szó pontosan? Miért posztolunk magunkról állandóan, és mit várunk ezektől?
Ezeket láttad már?
Az utóbbi időben a pszichológusok figyelmét is felkeltette a trend, és kifejezetten káros, beteges jelenségnek tartják a szelfizést. Aki rendszeresen önfotókat gyárt, az a saját kinézete megszállottja, és folyamatos visszaigazolást keres. Egy pszichológus azt is elárulta, hogy a testképzavarral és önértékelési gondokkal küzdő páciensei estében háromból kettő folyamatosan szelfiket posztol magáról a közösségi oldalakon.
"A szelfik elősegítik, hogy elfogadja magát az illető és több figyelmet kapjon, azonban ezáltal a közösségi média függője lesz (....) Ennek az elvárásnak nem lehet megfelelni, nárcisztikus viselkedéshez, és alacsony, kielégíthetetlen önértékeléshez vezet" - fejtette ki egy pszichológus
Akkor mérgesedett el igazán a helyzet, amikor egy brit diák majdnem megölte magát, mert nem sikerült elkészítenie a tökéletes önfotót. Danny Bowman a szelfizés megszállottjává vált, akár napi 10 órát is eltöltött azzal, hogy megtalálja a megfelelő szöget és fényviszonyt. A 19 éves srác súlyosan lefogyott, kirúgták az iskolából, és nem hagyta el az otthonát 6 hónapon keresztül. A függősége depresszióhoz vezetett, és egy napon öngyilkosságot kísérelt meg.
Ezt olvastad már? Kiakadtak a követői Kylie Jenner retusált szelfijén
Danny-t Anglia első szelfifüggőjeként tartják számon, és pszichoterápiára küldték, hogy le tudja győzni a betegségét. A terápia részeként elzárták tőle a telefonját 10, 30, majd 60 percekre, fokozatosan szoktatták hozzá a közösségi média nélküli élethez.
A szelfizés azonban csak egy apró része a jelenségnek. Évente több mint 100 beteget kezelnek közösségimédia-függőséggel, ugyanis rengeteg fiatal válik a Facebook és a Twitter megszállottjává. A betegség két fő tényezőből tevődik össze: a nárcizmus mellett megjelenik a FOMO (fear of missing out), azaz a félelem, hogy valamiből kimarad az, aki nincs folyamatosan jelen az online térben.
data-instgrm-version="7" style=" background:#FFF; border:0; border-radius:3px; box-shadow:0 0 1px 0 rgba(0,0,0,0.5),0 1px 10px 0 rgba(0,0,0,0.15); margin: 1px; max-width:658px; padding:0; width:99.375%; width:-webkit-calc(100% - 2px); width:calc(100% - 2px);"> cool, now i need a vaca Kendall (@kendalljenner) által megosztott bejegyzés, 2017. Márc 7., 08:35 PST
A közösségi oldalak, elsősorban a hírességek profiljai hatalmas nyomást gyakorolnak a felhasználókra. A nárcizmus hétköznapivá vált, mi pedig folyamatosan - látszólag - tökéletes testű, makulátlan arcú modellek képeit nézzük. Már az egészséges önképpel rendelkező ember is megkérdőjelezi magát, szeretne hasonlítani a (gyakran photoshopolt!) sztárokra, felérni a szépségükhöz, életstílusukhoz. És ez egy ördögi kör: egy jól sikerült szelfire akár több száz kedvelést is bezsebelhetünk, és megkapjuk azt a visszaigazolást, amit a való életben hiányolunk. Azonban ha belegondolunk, ez a szám irreális ahhoz képest, hogy hány emberrel ápolunk valódi kapcsolatot, és meglehet, hogy a követőink egy részét nem is ismerjük. A kedvelések és a kommentek személytelenek, és fals támogatást és szeretet adnak csak.
A pszichológusok egyre több figyelmet szentelnek az elhatalmasodó őrületnek. A szelfifüggőség folyamatos stresszel és önértékelési problémákkal jár, és komoly veszélyekhez is vezethet - elég megnéznünk Danny esetét.
Persze nem azt szeretnénk ezzel mondani, hogy ha olykor készítesz egy fotót magadról, máris kezelésre szorulsz. A legfontosabb a mértéktartás és a tudatosság: ne a posztjaid sikerétől tedd függővé, hogy mit gondolsz magadról, és ne borulj ki, ha nem mindegyik képeden nézel ki úgy, mint Beyoncé!