Miért csökken a lakosság száma?
Ez a bejegyzés kicsit rendhagyó lesz, mert csak részben függ össze az egészséges életmóddal. Magyarország egészségi állapotáról lesz szó, amely nem reménytelen, de sok szempontból messze elmarad az európai átlagtól.
Ezeket láttad már?
(Vijjogást hallok kintről. Már megint varjak köröznek a tetők felett. Mint általában ilyenkor, Cici teljesen feldúltan érkezik a nappaliba. Tudni kell, hogy tetőtéri lakásban lakom, és amikor kicsivel jobb az idő, ki szoktam engedni Cicit a tetőre. Sajnos egy varjúpár is lakik a környéken, tehát olykor megesik, hogy találkoznak. Ilyenkor pedig rendszerint összevesznek.)
(– Nem tudom, mit képzelnek ezek! Ez az én tetőm!– szól ide Cici.)
(– Ne foglakozz velük – próbálom nyugtatgatni, de látom, hogy nem nagyon sikerül.)
Sokan tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon évről évre csökken a lakosság száma. A fogyás mértékének kiszámolásához elég azt tudni, hogy évente körülbelül 130 ezren halnak meg és nem egészen 90 ezren születnek. A két érték kivonásával megkapjuk, hogy évente 40 ezerrel leszünk kevesebben. Ez egy leegyszerűsített számítás, tehát nem egészen pontos, de jó arra, hogy egy általános benyomást adjon a fogyás mértékéről.
A csökkenés egyik oka az, hogy a nők kevesebb gyereknek adnak életet. A termékenységi adatok figyelembevételével elmondható, hogy 1 nő összesen 1,2 gyermeket szül élete során. Tehát 10 nő összesen 12 gyermeket szül. Ez nagyon alacsony, mert a népesség fennmaradásához el kellene érnie a 20-at. Hogy ez pontosan miért van, arra nehéz válaszolni, mert a probléma nagyon összetett; a szociális faktorok mellett éppúgy szerepet játszhatnak bizonyos biológiai tényezők is.
(A vijjogás nem szűnik, és Cici most már nem tudja türtőztetni magát. Odaszalad az ablakhoz, és kaparni kezdi. –Engedj ki! – mondja nekem.)
(– Cici, minek engednélek ki, hisz úgyis csak bekergetnek)
(– Engedj ki most. Móresre tanítom őket. Csak engedj ki.)
(– Ha te mondod.)
(Amint kinyitom az ablakot, Cici kilő a tetőre, és néhány pillanat múlva eltűnik a szemem elől. Higgyetek nekem, néhány percen belül fülét-farkát behúzva fog bekéredzkedni.)
Egy másik mutató, amelyet gyakran használnak egy lakosság egészségi állapotának felmérésére, a születéskor várható időtartam. Ez lényegében annyit jelent, hogy meddig fog élni egy adott csecsemő. Magyarországon az átlag kb. 74 év. Ez így nem tűnik olyan rossznak, de sokkal aggasztóbb, ha nemekre bontjuk, mert férfiaknál ez az érték 71, nőknél pedig 78. A magyar férfiak egészségi állapota igen aggasztó, és ennek hátterében nagyon sok tényező áll, többek között az Európában igen magasnak számító dohányzás és alkoholfogyasztás. Kanadában a születéskor várható élettartam átlaga 81 év, és ez az egyik legjobb érték a világon.
Nem az összes egészségi mutatónk ilyen szörnyű. Vegyük például a csecsemőhalandóságot. Magyarországon ez az érték 4,9, tehát 1000 élveszülésre 4,9 csecsemőhalál jut. Ez igen jónak számít, és magyarként büszkék is lehetünk rá. Az élvonalban lévő Kanada csecsemőhalandósága 4,3, de Angliáé már 4,6.
(Cici még bírja. A vijjogás kint egyre hangosabb, a csata tetőpontjára hág. Árnyékok vetülnek a tető cserepeire, az óriási madarak fejest ugranak a semmibe, de Cicit nem látom sehol. Talán ezúttal tényleg móresre tanítja őket, ahogy ígérte. Nem hiszem, de sohasem lehet tudni.)
De miben is halunk meg? A halálozások 50%-áért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek, 25%-áért pedig a daganatos megbetegedések. És ebben az a szomorú, hogy ezek hátterében többnyire ugyanazok az életmódbeli tényezők állnak, tehát a nem megfelelő táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, elhízás és a mozgásszegény életmód. A különböző népegészségügyi programok ezért harcolnak ezek ellen, mert ha valamelyik csökkenne, akkor az hatalmas hatással lenne a magyarok egészségi állapotára.
(Persze mi mást hallok, mint kaparást. A varjak ott köröznek a tető fölött, egyre közelebb és közelebb merészkednek. Az ablak másik oldalán pedig Cici néz rám kétségbeesetten.)
(– Engedj be, te szerencsétlen! – kiáltja.)
(Egy kicsit zárva tartom még az ablakot. Úgy gondolom, megérdemli, miután úgy bánik velem, mint a szolgálójával.)
(– Engedj be, gazdi, kérlek!)
(Elfordítom a kilincset, és Cici bevetődik az ablakon. – Segítséééééééég!– kiáltja, és elspurizik, amilyen gyorsan csak tud. Nem fog előkerülni egy jó ideig, így lesz alkalmam pihenni.)
