Sose gondoltad volna, hogy a kiadós bőgésnek mennyi pozitív hatása van!
Egyszer a buszon hallottam, ahogy egy mellettem ülő lány elmagyarázza a barátnőjének, hogyan kell elkerülni a nyilvános helyen való sírást. A tanács szerint körülbelül 40 fokos szögben kell felfelé nézni, és még talán megmenthető a szemsminked is. Akkor jót kuncogtam magamban ezen, és persze később tovább adtam a tippet a saját barátnőimnek. Aztán idővel szépen mindannyian megtapasztaltuk - számtalanszor - a saját bőrünkön is, milyen is aznegyven fokos szögben előre bámulás, miközben a szívünk szépen csöndben darabokra törik éppen. Pedig a sírás nem szégyen, és kifejezetten káros, ha magunkba fojtjuk!
Ezeket láttad már?
Amikor egy ismerősöm apukája rákos lett, ő sohasem sírt, amikor meglátogatta a kórházban, viszont egészen jelentéktelen dolgok tudták fölzaklatni. Sírt, amikor a lakótársa megitta az utolsó deci tejet, sírt, amikor eléálltak a sorban, de egy érzelmesebb tévéreklám is könnyre tudta fakasztani. Ez azért lehetett, mert hatalmas stresszt élt meg, de érzelmeit nem tudta nyíltan kifejezni. Talán azért, mert félt, hogy így teljesen összetörik. A testének a jelzései, vagyis a szügségleneül kicsorduló könnyek, azonban arra figyelmeztették, hogy engedje meg magának a szomorúságot. Egy negatív érzést magadba folytani nagyon megterhelő lehet a szervezet és az elméd számára, ezért fontos, hogy el tudd engedni magad, és egy jót sírni.
Ne gondold, hogy gyenge vagy azért, mert egy hosszú és fárasztó munkanap után sírnál egy sort! Kutatások azt mutatják, hogy ötből négy 18 és 34 év közötti fiatal akik úgy kezeli a szorongását, hogy megkeményíteti magát és igyekeszik nagyon bátornak tűnni. Ez azonban gyakran alvási problémákoz, az immunrendszer csökkent működéséhez és depresszióhoz vezethet. Sokkal jobb tehát, ha kisírod magadból a stresszt! Ha olyan helyzetben vagy, ahol nem szívesen sírnád el magad - mondjuk, a főnököd jelenlétében -, akkor tervezd be egy olyan időponra a sírást, amikor zavartalanul egyedül lehetsz. Egy kiadós bőgés sokat segíthet, hogy újra úgy érezd, kontroll alatt tartod az érzéseidet és az életedet.
Az 1980-as években, dr. William Frey biokémikus felfedezte, hogy az érzelmekből fakadó sírás alatt a tested olyan kémiai anyagoktól szabadul meg, amelyek túl nagy dózisban megemelik a szervezeted kortizol hormonszintjét. A kortizolt, melyet stresszhormonnak is neveznek, az úgynevezett "üss vagy fuss" helyzetekben bocsátja ki a szervezet, ami kis mértékben hasznos, hiszen segítheti egy nehéz szituáció megoldását. Ha túl sok termelődik belőle, például, ha túl sok vagy folyamatos stressz ér, csökkentheti az immunrendszer működését, megemelheti a vérnyomást és agyi funkciózavart okozhat. Vagyis, jobb, ha sírsz, mert akkor mindezt elkerülheted! A sírás nem azt jelenti, hogy túl gyenge vagy a problémákkal való megküzdéshez. Éppen ellenkezőleg! Terápiában például a sírás a gyógyulás jele.
Kísérletek azt mutatják, hogy azok, akik sírtak egy érzelmes filmen, később jobb kedvűek lettek, mint amikor belekezdtek a filmbe. A hatás átlagosan másfél órával a filmet követően következett be, de már közvetlenül a film után megfigyelhető volt, hogy az alanyok nem lettek szomorúbbak, mint a film kezdetekor még akkor sem, ha megindító filmet láttak. Hát nem csodás? Újabb érv, hogy újra megnézd a Szerelmünk lapjait!