(- Te most komolyan kristálycukrot teszel a szufléba!? – kiált rám a macskám desszertkészítés közben. – Ne mérgezd már magad! Ott a steviám a konyhaszekrényben. Használd inkább azt.)
(– Most kérlek, hallgass már el!! – kiáltok rá dühösen, és már azon sem lepődöm meg, hogy a macskámnak mégis honnan a csudából van steviája. Véget ért a nyár, és irány vissza dolgozni, ilyenkor pedig olyan türelmetlen vagyok mindenkivel, még magammal szemben is, hogy az nem is igaz.)
Ezeket láttad már?
A cukrokat általánosan a glikémiás indexszel szokás jellemezni. Ez azt fejezi ki, hogy az adott termék milyen gyorsan szívódik fel a színtiszta glükózhoz képest. A glükóz glikémiás indexe 100, a kristálycukoré pedig 80. Minél alacsonyabb ez az érték, annál egészségesebb az adott cukor vagy édesítőszer. A következőkben feltüntettem néhány közkedveltebb édesítőszert a glikémiás indexükkel együtt:
Úgy tűnik, hogy ezek között a stevia a legjobb. Pedig régebben mindig fanyalogva olvastam, amikor valaki külön steviát tüntetett fel a receptjében. Persze a nagy steviafelhasználók most nyílván elégedetten bólogatnak és fölényesen néznek le rám, de nekik azt üzenem, méghozzá igen morcosan, hogy a steviánál jobb, ha egyáltalán nem használnak semmiféle cukrot és édesítőszert. Azonban azoknak, akik nem tudnak cukor nélkül élni, vagy például cukorbetegek (!), azoknak mindenféleképpen ajánlhatók az előbb felsorolt alternatívák.
Mindezek fényében nem ígérem, hogy ezentúl használni fogom bármelyik édesítőszert is. Hetente legfeljebb kétszer eszek édességet, ami összhangban van az ajánlásokkal. Aki nem cukorbeteg, ennyi finomított cukrot még simán elvisel. Mindenesetre korábbi ellenszenvem valamelyest mérséklődött, hisz én sem tudok mit kezdeni a tudományos adatokkal.
