Sok mindent tanított nekem a járvány. Nem áltatom magam, hogy ezek nélkül a tanítások nélkül ne éltem volna teljes életet, ha cserébe megússzuk a több millió életet követelő, gazdaságot romboló és bizonytalanságot szülő világjárványt, de nézzük a jó oldalát. Mert máshogy nem lehet. Hogy mit tanított nekem a járvány? Ez a cikk nem a lelki oldalát boncolgatja a válasznak, hiszen akkor az elsők között azok a pontok szerepelnének, hogy még jobban értékelem az életet, a családomat, a szeretteimet, a személyes kontaktust és a szabadságot. Ebben a cikkben viszont inkább azt fejtem ki, praktikus - higiéniás, ha úgy tetszik - szempontból mit tanított nekem. Ezeket az apróságokat a vírusmentes, szebb jövőben is alkalmazni fogom!


1. Tömegközlekedés helyett séta
Már a járvány első pillanatától kezdve rosszul vagyok a tömegközlekedéstől. Nem mondom, hogy egyáltalán nem pattantam fel a 4-es 6-osra azóta, de amikor csak tehetem, inkább időben elindulok és sétálok. Biciklizhetnék is, de ahhoz nyuszi vagyok, féltem az életem. A séta biztonságosabbnak tűnik és szintén vannak jótékony hatásai a szervezetre nézve. 

2. Nem ülök le
Ha mégis rákényszerülök, hogy tömegközlekedjek - mert 6x lenyomtam az ébresztőt és nem indultam el időben, - akkor sem ülök le. Te jó ég, hányszor ültem le korábban. Szinte mindig. És régen sem volt tisztább hely a metró vagy a villamos, csak éppen nem koronavírus csücsült az ülésen, hanem testnedvek, más vírusok és még kitudja, hogy micsoda. Pfuj. De a lényeg, hogy azt a sok mindent a kabátunkon, ruhánkon egész nap hordozzuk, hazavisszük, leülünk a kanapéra, a munkahelyünkön leülünk a székünkbe. Szóval érted, undorító.

3. Online élelmiszerrendelés
Az online élelmiszerrendelésnél nincs kényelmesebb dolog. Nem kellett nekem ahhoz vírus, hogy utáljam, amikor tolonganak az emberek a frissen sült pékáruknál, vagy azt, hogy mindig éppen akkor rakodnak ki a Lidl-ben, amikor bevásárolnék és egymás szájába kell állnunk a sorok között, hogy elférjünk. Az online ételrendelésnek köszönhetően nem kell kitennem magam ennek a traumának, az ajtóm elé jön a heti bevásárlás. Csodálatos dolog.



4. Self-check
Na, tegye fel a kezét, aki ment már be úgy dolgozni, hogy ˝egy kicsit˝ betegnek érezte magát. Hőemelkedés? Hát, az még nem láz! Megfázás? Lábon kihordod! Ezek azok a mondatok, amiket teljesen el kellett engednünk a járvány alatt. Mindenki gyanús lett, aki csak egyet is köhintett, vagy jobban csillogott a szeme, mint szokott. És ez valahol rendben is van. Egy mezei influenzát sem kell feltétlenül átadni másoknak. Ne ragaszkodjunk hozzá. Ha már nekünk megvan, maradjunk otthon vele, heverjük ki, aztán amikor már nem folyik taknyunk-nyálunk, akkor menjünk legközelebb emberek közé. Én a járvány után is így fogok tenni.

5. Ügyintézés online időpontfoglalással
Ez például egy olyan dolog, amivel sosem foglalkoztam. Ha ügyet kellett intéznem, odamentem, vártam 200 ezer órát, és elintéztem. Nem zavartak a körülöttem várakozó emberek. A járvány miatt viszont a kormányhivatalokban bevezették  a kötelező időpontfoglalást. Kipróbáltam, sokkal gyorsabb. Biztosan előre fogom tervezni a jövőben ezeket az ügyeimet. 

6. Maszk!
Jaj, hányszor hallom, hogy ˝bárcsak ne kellene már maszkot hordani˝. Engem például nem minden esetben zavar. Érzésre már teljesen megszoktam, észre sem veszem ha rajtam van. (Fontos a minőségi maszk választása, ami rossz minőségű az állanódan csúszkálni fog és nem is hatékony.) Persze a munkahelyemen szívesen látnám már a kollégáim arcát és a nagymamámat sem szívesen látogatom maszkban, de például a tömegközlekedésen vagy utazás során én valószínűleg a jövőben is viselni fogok maszkot. 

7. Nincs puszi
Én Felvidékről, Szlovákiából származom. Nálunk egyáltalán nem divat, hogy találkozásnál puszik csattanjanak. Szia-szia aztán ennyi. Magyarországon viszont bevett szokás, amit lassan 10 év alatt én is teljesen átvettem. Sajnálom, barátaim, de nincs többé puszi. Esetleg szülinapokkor, de egy átlagos találkozáskor biztos, hogy nincs. Mindenki puszilja meg a szerelmét, szüleit és itt záruljon be a kör. 



8. Evés-ivás közterületen
Sokszor volt olyan, hogy a 30 fokos hőségben vettem egy jéghideg kólát és iszogattam az utcán. Vagy megettem egy péksütit, amíg vártam valakit. Hát, ezeket a dolgokat azóta már átgondoltam. A kezemet le tudom fertőtleníteni, de a palackot például nem jutott volna eszembe korábban. Én az evés-ivással ezentúl inkább megvárom, hogy hazaérjek.

9. Nincs 3 másodperces szabály, NINCS!
Megvettem valamit a boltban, kijöttem, kiesett a kezemből, gyorsan felkaptam a mocskos járdáról, megfújtam. 3 másodperces szabály, huh, épp időben voltam. Zsebre vágtam, hazavittem. Nem, nincs, nem létezik a 3 másodperces szabály. Ezt mindig is tudta mindenki, csak nem volt éppen egy gyilkos vírus, amitől félnünk kellett volna. Ha valami leesik, az ugyanolyan retkes, mint maga a felület, amire esett, ezért le kell mosni, fertőtleníteni, elégetni, bármi. De nem zsebre tenni, vagy ne adj Isten megenni. 

10. BKK alkalmazás
Ezt csak röviden, mert elfáradtam, te pedig egy hős vagy, ha idáig elolvastad. Én soha az életben többet nem nyúlok BKK automatához. A vírus megjelenése után azonnal kiírták rájuk, hogy aki teheti, csak kesztyűben érintse meg a felületet. Nem véletlen. Láttál már leköpött, lehányt automatát a megállókban? Én is.

+1 a telefonod undorítóan mocskos, ugyanúgy le kell fertőtleníteni, mint a kezedet.

Vigyázzunk jobban magunkra és egymásra nem csak a járvány ideje alatt.