A Tiktokon tudják mi újság, de a digitális térben elveszettek a mai gyerekek
A digitális bennszülöttek egyáltalán nem állnak készen a digitális jövőre az első idei, digitalizációval foglalkozó kutatás szerint. Miközben hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a legújabb generáció tagjai otthonosan mozognak a virtuális és informatikai világban, a valóságban az érintett korosztály szülei ezt pont fordítva élik meg.
Ezeket láttad már?
A Logiscool digitális írástudást, programozást oktató országos iskolahálózat kutatása alapján komoly egyetértés van abban, hogy egy kulcsfontosságú kompetenciáról van szó: a szülők 94,4%-a szerint nagyon fontos vagy fontos a digitális írástudás a gyermekük jövője szempontjából. Szinte az összes háztartásban néznek a gyermekek képernyőt napi rendszerességgel, egyes családokban már akár egyéves kortól, és akár napi három-négy órát is. Ez összhangban van az iskolahálózat korábbi, háromezerötszáz diákját bevonó kutatásával, amelyből az is kiderült, hogy az új generáció tagjai egyre fiatalabban, általában már nyolc-kilenc éves korukban megkapják az első okostelefonjukat. Ebből könnyen levonhatnánk a következtetést, miszerint a gyerekek életének már korán szerves részét képezi a digitális világ, ez pedig segítheti a digitális írástudás elsajátítását.
Mielőtt azonban megnyugodnánk, érdemes a kutatás néhány további eredményét is figyelembe vennünk. Jelentősen árnyalja ugyanis az összképet, ha megvizsgáljuk, hogy a szülők válaszai alapján a gyerekek mire használják a digitális eszközöket. Többségük elsősorban játékra (83,2%) és videónézésre (74%), valamivel ritkábban tanulásra (63,6%) vagy kapcsolattartásra (40,4%). Ezzel szemben a tényleges alkotás a digitális térben rendkívül ritka. A tartalomkészítés (például képszerkesztés, írás, prezentációk, videóvágás) a mai fiataloknak csak egy tizedére, míg a digitális világ alapjának tekintett programozás mindössze 2,4%-ukra jellemző.
A szülők 95,2%-a úgy nyilatkozott, hogy gyermekeik felkészültsége nem megfelelő az informatikai területen és kiegészítő oktatásra lenne szükségük. A digitális írástudás három pillérét jelentő internetes információkutatás, a digitális tartalomkészítés, valamint az online kommunikáció és internetbiztonság területén is felismerhető ez a hátrány. Ugyanezt támasztja alá ráadásul egy 2021-ben publikált nemzetközi meta-elemzés is, amelyben a szerzők több kutatás eredményeit összesítve arra a következtetésre jutottak, hogy bár az alfa generáció bizonyos készségeket magasszinten elsajátított (például a TikTok használatát vagy akár a gyerekek védelmét szolgáló beállítások kijátszását), addig a hatékony Google-keresés vagy az internetes zaklatás felismerése már komoly gondot jelent nekik. A magyar szülők többsége úgy érzi, hogy az iskolai informatikaóráknál mélyebb tudásra van szükség. Érdemes ezért a gyermeket még időben a magabiztos és tudatos digitális írástudás megszerzéséhez erre szakosodott különórákra vinni, hogy az itt elsajátított tudásból és készségekből a jövőben profitálhassanak.
A kutatás módszertana: A felmérés során egy online kérdőívvel kétszázötven magyar szülőtől gyűjtöttek adatokat. A megkérdezettek gyermekei arányosan fedték le a hat-tizennégy éves korosztályt. A kutatásban elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan érzékelik a szülők a gyermekeik digitális írástudását. A digitális írástudás egy komplex ismerethalmaz, amely az internetes információkereséstől a digitális tartalomelőállításon és programozáson át a biztonságos internethasználatig sokféle területet magába foglal.
