Carolina Herrera határokat feszeget
Úgy tűnik Miuccia Prada két szezonnal ezelőtt szabályos trendet indított el a divattervezők között, amikor különleges, szokatlan anyagokat és anyagmegmunkálásokat alkalmazott kollekciója tervezésekor. Sokan lehúzták Carolina Herrera 2009-10-es őszi-téli kollekcióját, nekem mégis tetszik, ezért is írok róla. Vonzódom az inspirációs forrásához, a 18. századhoz és a súlyos, nehéz anyagokhoz. Amit kritikaként felhozott mondjuk a vogue.com újságírója, hogy túl nehézkessé váltak a ruhák a brokát, a zsakardszövet használatától, nekem inkább előnyt jelent. Nem hiába: ízlések és pofonok. Luxust sugallnak és igenis praktikusak a hidegben, ha elegáns szeretnél lenni, ráadásul ügyesen kombinálható kötött garbókkal is. Tetszenek a színek is, végre erőteljesek a télen is: van lila és erőteljes kék. Persze a bázist a penészzöld és az olvivazöld adják. A csillogás is bejön: vannak itt ezüstök és aranyak is. Szerencsére ma már bátran fel lehet venni egy csillogó ruhát nappal is, ha fekete harisnyával és fekete garbóval kombinálom, így az irodában, a megbeszéléseken, de még az esti koktélozáskor is csinosnak érzem magam. Praktikusnak találom az elöl átlapolós, a 80-as éveket idéző, fenék alá erő zakókat is és tetszik, hogy ezeket is övvel küldte a kifutóra. Szerintem a 80-as évek színei és formái egyébként is nagyon dögösek most. A sminkekben is egyfajta 80-as évek nosztalgia uralkodik, talán azért mert a mából nézve igazi aranykornak tűnik ez az évtized. Kedvencem a rövid, buggyos vállú, ezüst, kétgombos zakó, egyszerűen imádnám, ha lenne egy ilyenem. A patchwork mintás, valamelyest modernista festményeket idéző kék szövetek is bejönnek nekem, ha már lelkesedem. A lecsúszó vállak is őrjítőek, mintha a szerelmed éppen megtépte volna szenvedélyében a ruhád. Ha A-listás híresség lennék, csak innen válogatnék ruhákat.
Ezeket láttad már?
