Imádjuk a monumentális történelmi filmeket, a látványos csatákat és a kosztümös drámákat, ám a rendezők és a forgatókönyvírók előszeretettel áldozzák fel a száraz tényeket a szórakoztatás oltárán. Ennek eredményeként mára teljesen eltorzult a fejünkben a múlt: rengeteg olyan dolgot veszünk készpénznek, ami valójában nem történt meg a valóságban. Ez a ravasz igaz-hamis játék most könyörtelenül leleplezi, mennyire látsz tisztán a legnagyobb tévhitek sűrűjében!
Ezeket láttad már?
Az álomgyár évtizedek óta formálja a kollektív emlékezetünket, és sokszor észre sem vesszük, hogy a történelemkönyvek helyett már a hollywoodi kasszasikerek alapján interpretáljuk a múltat. Legyen szó ókori uralkodókról, középkori csatákról vagy a huszadik század legmeghatározóbb alakjairól, a filmstúdiók szinte mindig kiszínezik a valóságot a drámai hatás kedvéért. Emiatt a legtöbb hazai kitöltő bicskája csúnyán beletörik az olyan kérdésekbe, amelyek a filmvászon és a valódi történelmi dokumentumok közötti különbségekre kérdeznek rá. Készen állsz arra, hogy történelmi kvízünk segítségével próbára tedd a tudásod, és kiderítsd, téged is csőbe húztak-e a rendezők? Ha a válaszod igen, indulhat is a játék!
A viking harcosok szarvakkal díszített sisakokban indultak csatába.
Bonaparte Napóleon kifejezetten alacsony termetű férfi volt.
Kleopátra, a történelem leghíresebb egyiptomi királynője valójában nem volt egyiptomi származású.
A római gladiátorok viadalain a császár lefelé fordított hüvelykujjal jelezte a vesztes harcos halálát.
Marie Antoinette francia királyné azt mondta az éhező, kenyér nélkül maradt népnek: „Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot!”
A spanyolnátha-járvány a nevét onnan kapta, hogy az első megbetegedések és a vírus gócpontja Spanyolországban volt.
A magassarkú cipőket eredetileg nem a nőknek, hanem férfi katonáknak találták fel.
A sárgarépa eredetileg nem narancssárga, hanem lila és sárga színű volt, mielőtt nemesíteni kezdték.
Franciaország egyetlen európai országként több időzónával rendelkezik, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok.
Albert Einstein általános iskolásként megbukott matematikából.
Nos, hogy sikerült a kvíz? Ha elértél legalább 7-8 pontot, akkor le a kalappal: az átlagosnál lényegesen jobb a műveltséged, és nehezen lehet téged dezinformációval csőbe húzni. Ha viszont belefutottál néhány rossz válaszba, ne keseredj el, hiszen legalább ma is tanultál valami újat. Oszd meg a tesztet a barátaiddal is, és nézd meg, ők hány pontot gyűjtenek össze!