Miért öltözik ma szinte ugyanúgy az egész világ?
3 Bartók mű, 3 női portré. A Nemzeti Filharmonikusok nyitókoncertjén, 2019. szeptember 25-én este a Müpában világhírű mezzoszopránunk, Komlósi Ildikó előadásában Bartók Béla zeneművein keresztül minimum három nő alakja jelenik meg.
Ezeket láttad már?
A Két arckép részben egy eszményi nőt festi le a zeneszerző. Bartók így látta a fiatal Hubay-növendék hegedűslányt, Geyer Stefit, akihez gyengéd érzelmek fűzték. Ám némi levelezgetés után jött a szakítás, így az eredetileg neki szánt gyönyörű dallamú versenyművet Bartók megtagadta, az első tételt átmentette a Két arcképbe, Egy ideális alcímmel. A mű mellé állít a szerző Egy torz címmel egy másik nőt. A szép alaptéma és szarkasztikus változata meghökkentő kontrasztban állnak egymással.
Legfontosabb a hitelesség - interjú a Curtiz című film producerével
Legfontosabb a hitelesség - interjú a Curtiz című film producerével
Bartók III. zongoraversenyében a mesebeli erdőben tűnik fel a királykisasszony. Nagybetegen írta ezt a művet Bartók második feleségének, Pásztory Dittának.
Bartók egyik legismertebb műve az első házasságkötése idején komponált Kékszakállú. Példázat ez a titokzatos Férfiről, akinek titkát mindenáron tudni akarja a Nő. A Férfi pedig ki más volna, mint az alkotó maga. Egyszer Bartókot felmérgesítette ez az értelmezés. "És ha én vagyok Judit?" – kérdezte ingerülten. De lehet, hogy ez csak mese.
Bartók Béla Két arckép, op. 5
Bartók Béla III. zongoraverseny
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, op. 11
Közreműködik:
• Koppándi Jenő hegedű
• Ránki Dezső zongora
• Komlósi Ildikó mezzoszoprán
• Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
