12 női tudós, akik ledöntik a sztereotípiákat

Fontos a témáról beszélni, hiszen nem csak a nagyközönségtől, de sokszor saját környezetükben sem kapnak elég elismerést. A férfiak például kétszer annyi ösztöndíjat kapnak a kutatásuk támogatására, mint női kollégáik, emellett a tudományos világ mindössze 30%-át teszik ki nők. Kutatások kimutatták, hogy az európaiak 67% százaléka gondolja úgy, hogy a nőknek nincsenek is képességeik kutatásokhoz a Nobel-díjas biokémikus Tim Hunt pedig egyenesen azt állította, hogy a nők csak bajt jelentenek a laborban. Az összeállításban öt ország tudósai szerepelnek, akik között van biológus, genetikus, gyógyszerész, de archeológus is.

1. Renée Hlozek, kozmológus

A dél-afrikai kutató a kozmikus sugárzások hátterét kutatja, vagyis azt a sugárzást, ami a Nagy Bumm után maradt, mindezt azért, hogy jobban megértsük, hogyan is alakult ki világunk. A területén különböző kérdéseket tesz fel természettel és az univerzum fejlődésével kapcsolatban, hogy jobban megértsük magunkat. Ugyan már több a csillagász nő, ezzel a témával kevesen foglalkoznak. Hlozek ennek ellenére megtalálta a pályáján a hangját és büszke arra, hogy példakép lehet fiatal lányoknak. Reméli, hogy egy nap ugyanannyi férfi és nő lehet a kozmológusok és asztrofizikusok között.

2. Janet Iwasa, molekuláris animátor

Ugyan már nagyon sokat tudunk molekuláris folyamatokról, de egyelőre még lehetetlennek tűnik közvetlenül felfedezni őket. Janet Iwasa színes, 3D-s animációkban mutatja meg, ahogy ezek a molekulák mozognak, ezzel elősegítve a különböző elméletek bebizonyítását. Emellett az ő nevéhez fűződik egy ingyenes 3D animációs szoftver, ami könnyen és egyszerűen segíti a tudósok munkáját a modellezésben.

3. Katie Hunt, őskori onkológus/archeológus

Amikor Katie Huntnál 22 évesen petefészekrákot diagnosztizáltak, elkezdte érdekelni a rák mint ősi betegség. Különböző kutatások és szövegek által másik három nő Casey Kirkpatrick, Jennifer Willoughby és Roselyn Campbell segítségével megalakította a Paleo-Oncological Research Organization-t, mely elősegíti a rákkutatók munkáját azzal, hogy különböző régi kutatásokat gyűjtöttek egybe. Emellett olyan kérdésekre is választ tud adni, hogy különböző korok, kultúrák és környezetek hogyan befolyásolták a betegségek alakulását és ezzel könnyebben megértjük azt is, hogy jelenleg hogyan befolyásolja azt. A terület a biológiai antropológia része, amiben meglepő módon a női kutatók száma a nagyobb.

4. Kristin Marhaver, korall biológus

A változó klíma, tengeri szennyezések és a túlzott halászat következtében Kristin Marhaver tengerbiológus fontosnak tartotta megfigyelni a fiatalabb korallokat és azt, hogy mi kell nekik az új feltételek mellett a túléléshez, a különböző fajoknál színek és szagok alapján. A Curaçao telephelyű laborban végül sikeresen tenyésztettek egy ritka karibi korallt, amire azt hitték, hogy ki fog pusztulni.

5. Marcela Uliano da Silva, számítási biológus

Egy különleges arany kagyló, ami Ázsiából került Dél-Amerikába egy időben teljesen fenyegette az Amazon folyó menti ökoszisztémát. Marcela Uliano da Silva feladata, hogy kiszámolja hogyan akadályozza meg azt , hogy ez a kagyló most teljesen tönkretegye a folyó élővilágát. Munkája során eleinte előítéletekkel találkozott, de ez szerinte csak abból fakadt, hogy az emberek nem szoktak hozzá a változáshoz, pedig ez viszi előre az emberiséget.

6. Jedidah Isler, asztrofizikus

Jedidah Isler főleg a fekete lyukak körüli problémákat kutatja. Ezek a fekte lyukak különböző anyagokat vonzanak magukhoz, majd a fénysebességnél is gyorsabb erővel lökik ki magukból őket. Isler azon dolgozik, hogy hol található a fekete lyuk körül a legnagyobb energia és ez hogyan változik a galaxisban. Véleménye szerint színesbőrű tudós nőként lehetősége van újradefiniálni, hogy mit jelent tudósnak lenni és ők mit is csinálnak valójában, ezzel példát mutat a fiatalabb generációknak is.

7. Laura Boykin, számítási biológus

Kis afrikai farmerek egy különleges keményítő tartalmú növényre támaszkodnak többek között anyagi okok miatt is, de sajnos veszélyeztetve lett a liszteskék nevű rovar által. Laura Boykin feladata, hogy kutassa miért is vonzza a növény ezt a fajt, majd csökkentse a jelenlétük. Ehhez kapcsolódóan piacra dobott egy adatbázist is, ami a rovarral kapcsolatos genetikai információkat tartalmazza.

8. Patricia Medici, természetvédelmi biológus

A brazil természetvédő feláldozta az életét arra, hogy a dél-amerikai élővilág legnagyobb földi emlősét a közönséges tapírt megmentse. Ezzel többet között egyes magvas növények, pumák és a jaguárok életét is óvja. Mivel magányos és éjszakai állatok, nagyon nehéz kutatni életmódjukat, de Patricia Medicit pont ezt nyűgözte le.

9. Lucianne Walkowicz, csillagász

A csillagász együttműködik, a NASA Kepler-küldetésével, mely Naprendszeren kívüli bolygókat és a csillagsugárzásokat kutatja annak tekintetében, hogy ezeken a bolygókon lehet-e élet. Emellett a Large Synoptic Survey Telescope vezetője, mely 10 éven keresztül minden este szkenneli az égboltot, hogy ezután egy hatalmas film készüljön az univerzumról.

10. Julie Freeman, művész/számítógépes tudós

A brit művész és tudós kinetikus szobrokat, kompozíciókat és animációkat készít a természet adataiból kinyerve, mint például a halak mozgása. A digitális technológiákat használja mint híd a természet és az emberi világ között, a We Need Us című munkája pedig online is elérhető. A közös kép láttán az nyűgözi le őt a legjobban, hogy mennyire sokrétűek is és mennyire különböző szerepeket játszanak a tudományos világban.

11. Michele Koppes, gleccserkutató

A tudós a világ leghidegebb helyeire utazik, hogy a gleccsereket kutassa, beleértve azt ahogy mozognak és a melegebb környezetre reagálnak. Nőként nem csak azt kell folyamatosan bebizonyítania, hogy a tudomány világában megállja a helyét, hanem hogy képes a legridegebb körülmények között is dolgozni. Szerinte is eljött az idő, hogy nők és férfiak is ledöntsék a kulturális sztereotípiákat arról, hogy milyennek kell tudósnak lennie.

12. Sheila Ochugboju Kaka, genetikai víruskutató

Gyerekként Sheila Nigeriában nőtt fel és folyamatosan figyelnie kellett arra, hogy házon belül maradjon, csak azért, hogy ne kapjon el semmilyen betegséget. Ez keltette fel az érdeklődését a láthatatlan dolgok iránt, amik egy kisgyermek halálát is okozhatják, mint a vírusok és baktériumok. Emellett a művészetek és a tudomány metszőpontjait is promotálja, mint például a Wellcome Trust's Danscience projekt, ami az epigenetikát mutatja be táncon keresztül.