Ő volt az első magyar orvosnő: Hugonnai Vilma különleges élettörténete

2021.május.14.

1897. május 14-én avatták orvossá Hugonnai Vilmát. Ez az évforduló azért fontos, mert az eseménydús életű Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő volt. Hosszú, elkeseredett küzdelem árán tudta csak honosíttatni a zürichi egyetemen szerzett diplomáját.

Fotó: Semmelweis Egyetem
Fotó: Semmelweis Egyetem

Miután 1869-től, Veres-Beniczky Hermin (Veres Pálné) erőfeszítéseinek köszönhetően megvalósult Magyarországon a lányok fiúkéval azonos színvonalú középfokú oktatása, a következő lépés az egyetemre jutás volt. Ez a törekvés azonban a hatalom részéről kemény ellenállásba ütközött. A legelszántabb nők nem vártak a bizonytalanra, hanem felkerekedtek és külföldön szereztek diplomát.

Így tett a nagytétényi születésű, majd férje birtokán a korabeli grófnék tétlen életével elégedetlen Hugonnai Vilma is. Korán kötött házassága boldogtalan volt, fia gondozását pedig a kor szokásai szerint (és tiltakozása ellenére) dajkák, nevelőnők vették ki a kezéből. Ő maga a birtokon élő betegeket kezelte, és éjszakába nyúlóan tudományos szaklapokat, folyóiratokat olvasott. Így tudta meg, hogy Svájcban nőket is felvesznek az orvosi egyetemre. Nagy szerencséjére korábban ápolta és meggyógyította apósát, akit himlő döntött le a lábáról. A hálás öregúr köszönetképpen nekiadta a családi ékszereket, amiket ő pénzzé tett, és az összegből szűkösen ugyan (nem hiába nevezték „koldus grófnénak”), de meg tudott élni tanulmányi évei alatt.

Szerény szállásokon osztozott többnyire orosz orvostanhallgatónőkkel. Amikor éppen nem tanult, akkor sportolt, pl. úszott, evezett. Ez is éppen eléggé szokatlan volt akkoriban egy nőtől, de a legnagyobb megdöbbenést mégis a (részben spórolási céllal bevezetett) vegetáriánus étrendjével váltotta ki, amitől még professzorai is aggódva igyekeztek óva inteni. Csodák csodája, nem halt meg a növényi koszttól, ellenben kitűnő eredményekkel eljutott a diplomáig. Disszertációját a diftériánál alkalmazott gégemetszésről mint újszerű eljárásról írta.

Alig várta, hogy visszatérhessen és gyógyíthassa hazája betegeit - hiszen az orvosi lapokban már a 19. század közepén megjelentek azok a hangok, amelyek az orvosnők működését szorgalmazták, elsősorban a szemérmességre szocializált előkelő asszonyok nőgyógyászati kezelése terén.

Életútja azonban jól példázza, hogy a tudományos közösség véleménye és a politikai hatalom attitűdje nincs mindig összhangban: az orvostársadalom befogadta volna őt, azonban Treffort Ágoston keresztülhúzta számításait.

A nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal

– vélekedett a kultuszminiszter.

„De micsoda alapokon nyugodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyelleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke” – írta erről Hugonnai a naplójában.

Hivatalosan bábaként tevékenykedett (a gyakorlatban gyógyított, elsősorban szegény nőket, jellemzően ingyen). Második házasságát Wartha Vince vegyésszel kötötte, aki támogatta harcában. A diplomája megszerzése után közel húsz évvel csillant fel a remény, amikor az új kultuszminiszter, Wlassics Gyula rendeletet adott ki, mely megnyitotta az egyetemek orvosi, gyógyszerészeti és bölcsészeti karait a nők előtt, egyben előírta a külföldön szerzett diplomák honosítását. A doktornőnek ugyan az összes szigorlatot újra le kellett tennie, de a vizsgák inkább szakmai eszmecserébe fordultak át, a professzorokat lenyűgözte a jelölt magas szintű tudása.

Ilyen hosszú és kanyargós út vezetett el odáig, hogy 1897. május 14-én Hugonnai Vilmát Magyarországon is orvossá avatták. Végre kitehette a táblát Szabóky utcai házukra: „Dr. Hugonnai Vilma orvos”. Férjével, akivel egyébként boldogan éltek és nevelték közös lányukat, egy dologban kivételesen összekülönböztek: Wartha ellenezte, hogy felesége éjszaka is hívásra házhoz menjen. Hugonnai azonban egy ilyen alkalommal megmentette a haldokló páciens életét. Onnantól kezdve a férj nem zsörtölődött az éjszakai betegellátás miatt: ha erre került sor, ő is felkelt és elkísérte a feleségét.

Dr. Hugonnai Vilma élete végéig aktív maradt: 67 évesen (miután férjét, és, tragikus módon, betegségben a lányát is elveszítette), még elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és a hadi egészségügyi ellátásban nyújtott szolgálatáért kitüntették.

Így talán nem véletlen, hogy tavaly nőnap alkalmából éppen a katonaorvosok emlékszobrának is helyet adó, addig névtelen budapesti közterületet keresztelték Hugonnai Vilma térré.

Antoni Rita

Ez is érdekelhet

10 dolog, amiben nem ciki, ha felnőttként is gyerek maradsz

10 dolog, amiben nem ciki, ha felnőttként is gyerek maradsz

GLAMOUR Horoszkóp

Ma inkább a saját fejed után akarsz menni - Napi horoszkóp: július 31.

Ma inkább a saját fejed után akarsz menni - Napi horoszkóp: július 31.

Sztárhírek

5 dolog, amivel Katalin hercegné formában tartja magát

5 dolog, amivel Katalin hercegné formában tartja magát