„Drogot fogyasztott egy képviselő az Európai Parlament egyik ülésén!” – Te felismered az álhíreket vagy bármit befogadsz?
„Drogot fogyasztott egy képviselő az Európai Parlament egyik ülésén!” – olvasod a neten a posztot, a mellékelt videón pedig látszólag tényleg ez történik. Erre nagy eséllyel felháborodsz, hiszen mégis hogy bízzon az ember egy olyan intézményben, ahol ezt nem akadályozzák meg?! A dolog persze sántítani kezd, ha egy kicsit utánajárunk, és kiderül, hogy a posztoló részéről szándékos megtévesztésről volt szó. De hogy ismerhető fel a dezinformáció, mit tesz az Európai Parlament ellene és mit tehetsz te?
Ezeket láttad már?
Az Európai Parlament nemcsak a jogalkotásban vesz részt és a tagállamok polgárainak érdekeit képviseli, hanem az álhírekkel szemben is felveszi a harcot. Ugyanis sokan még ma is azt hiszik, hogy amit az interneten olvasnak és látnak, az úgy is van. Ez a mesterséges intelligencia térhódításának korában még nagyobb veszélyt jelent, hiszen az ártó szándékú elemek rengeteg embert tudnak manipulálni, kényükre-kedvükre egymás ellen hangolni, ezzel óriási károkat okozva.
A dezinformáció korunk egyik legnagyobb kihívása, hiszen álhírek és félrevezető információk árasztják el a közösségi médiát és a híroldalakat a nap huszonnégy órájában. Többek között ezért is dolgozik Európai Parlament aktívan a probléma visszaszorításán. De mit is jelent pontosan a dezinformáció, és hogyan védheted meg magad tőle?
Mi az a dezinformáció?
A dezinformáció olyan hamis vagy félrevezető információ közlése, amelyet szándékosan hoznak létre és tömegesen terjesztenek, osztanak tovább azzal a céllal, hogy befolyásolják az emberek véleményét vagy megzavarják a közvéleményt. A hátterében legtöbbször a politikai manipuláció, bizonyos gazdasági érdekek szolgálata vagy egyszerűen a káoszkeltés áll. Ahhoz, hogy valamit dezinformációnak lehessen nevezni, a két kritériumnak – szándékosság és félrevezető tartalom – mindenképp teljesülnie kell vele kapcsolatban.
Nem szabad viszont összekeverni azokkal a téves információkkal, amiknek megosztását nem a rosszindulat, hanem a tudatlanság vezérelte, sem pedig a valóságnak megfelelő adatok szándékos szivárogtatásával vagy a gyűlöletbeszéddel. A dezinformációt terjesztő személyek és szervezetek egyre különfélébb módszerekkel igyekeznek becsapni az embereket, a hamisan tálalt videóktól és képektől kezdve a klónozott weboldalakon és mesterséges intelligenciával generált tartalmakon át bármit bevetnek a cél érdekében.
Nevetünk a nigériai herceges csaláson, de ma már olyan eszközökkel lopják el a millióinkat, hogy észre sem vesszük
Nézzük néhány példát azokból az ügyekből, amelyek az Európai Parlament hírnevét, legitimitását próbálták meg csorbítani. 2023-ban több ezer alkalommal osztottak meg egy videót, amit az alábbi szöveggel töltöttek fel az internetre: „Egy parlamenti képviselő drogozik az Európai Parlament ülésén!!! Most már jobban értjük, hogyan születnek a törvények.” A felirat szándékosan volt félrevezető, a helyzetet aztán Jaume Duch, az EP akkori szóvivője tisztázta az X-en egy posztjában.
Ugyanis az igazából 2019-ben készült felvételt valójában a német Bundestagban rögzítették, a képkockákon pedig nem egy EP-képviselő, hanem egy német politikus látható, aki soha nem volt tagja az Európai Parlamentnek. Bár nem lehet ellenőrizni, hogy pontosan mit szív fel a videón, a férfi korábban már beszélt arról, hogy előszeretettel fogyaszt – teljesen legálisan – tubákot, vagyis dohányport.
Egy másik esetben a 2024-es európai parlamenti választások előtt egy olyan hamis térkép terjedt a Telegramon, mely azt ábrázolta, hogy kontinens-szerte zavargások és tüntetések zajlanak, különös tekintettel az EP brüsszeli épületeinek környékére. Ehhez olyan fotót is csatoltak, ahol az intézmény körül kordonok láthatóak – ezek viszont ismét félrevezetőnek bizonyultak, mert semmi hasonló nem történt akkor a belga fővárosban.
Duch ezúttal is a közösségi média segítségével vette fel a harcot a dezinformáció ellen, ám nem a valótlanságokat állító térképre hívta fel a figyelmet, hanem helyette közzétett néhány aktuális fotót az üléstermekről és a nyugodt Luxembourg térről (ahol a Parlament brüsszeli épületei találhatóak), azzal a szöveggel, hogy minden készen áll a másnapi eseményekre és „a napsütéses időben az újságírók már berendezkedtek, hogy tudósítsanak a holnapi választási estéről.”
De nemcsak a közösségi médiában terjednek a megtévesztő információk, hanem arra is van példa, hogy az elkövetők egész honlapokat másolnak le, amelyek megszólalásig úgy festenek, mint az eredeti híroldalak – kivéve, hogy a főoldalon hamis hírek szerepelnek.
Mit tesz az Európai Parlament?
Az Európai Parlament munkája során egyrészt monitorozza és jelenti azokat a tartalmakat, melyek szándékosan megtévesztés céljából készültek, másrészt igyekszik megelőzni ezeket, de ha már megtörtént a baj, krízisintervenciót is gyakorol – ahogy azt a fenti példákban is láthattuk. 2015-től kezdődően például egy sor olyan uniós törvényt és intézkedést hozott, amelyek a dezinformáció visszaszorítását célozzák.
Lehetséges nem gyűlölni a testüket egy olyan digitális korban, ahol csak a tökéletessel találkozunk?
2022-ben fogadták el a Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA), mely elsődleges rendeltetése az, hogy megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést. Szabályozza az online platformokat – így például a piactereket, a közösségi hálózatokat, a tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat is – és kötelezi őket arra, hogy aktívan lépjenek fel a hamis hírek ellen.
Különösképp támogatja a tényellenőrző szervezeteket is, itthon ilyen például a Lakmusz, amely az Európai Tényellenőrző Hálózat tagja. Mindezek mellett oktatási programokkal, kampányokkal, ismeretterjesztő videókkal küzd a dezinformáció ellen, támogatja a médiatudatosság növelését célzó törekvéseket, hozzásegítve ezzel az állampolgárokat ahhoz, hogy könnyen felismerjék a félvezető tartalmakat.
Mit tehetsz civilként?
Amellett, hogy az Európai Parlament rendszerszinten küzd a dezinformáció visszaszorításáért, egyénileg is sokat tehetsz azért, hogy az internet egy megbízhatóbb hely legyen, és hogy téged se lehessen becsapni.
Mégis mi lesz az érzelmi önszabályozással, ha folyton a telefonunktól várjuk a megnyugvást?
- Ellenőrizd a forrásokat! Ha látsz egy hírt vagy cikket, ami túl megdöbbentő (mint például a bevezetésben is említett „kábítószerezés az EP-ben”-ügy) vagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, érdemes utánanézned, hogy tényleg valós, megbízható forrásból származik-e.
- Használj tényellenőrző oldalakat! Ha beszélsz angolul, akkor a Snopes, a PolitiFact platformokat érdemes nézni, magyarul a már említett Lakmusz lesz segítségedre, az Európai Parlament dezinformáció elleni küzdelméről pedig az EUvsDisinfo oldalon olvashatsz.
- Ne ugorj be a manipulatív tartalmaknak, ugyanis a kattintásvadász címek, a szerkesztett képek vagy a kontextusból kiragadott információk gyakran a megtévesztés részét képezik.
- Ha hamis információval találkozol, jelentsd őket a közösségi média platformon, érdemes mindig élned ezzel a lehetőséggel.
- Tanítsd meg másoknak is, mit tehetnek – beszélgess a családoddal, a barátaiddal a dezinformáció veszélyeiről és mutass példát a tudatos hírfogyasztásban.
A dezinformáció elleni küzdelem nem csak az Európai Parlament és a nagy techcégek felelőssége, hanem mindannyiunké. Ha figyelmesebben fogyasztjuk az információkat, és tudatosan kezeljük a híreket, közösen csökkenthetjük az álhírek hatását.
