Hunyadi Donatella: „Normális, hogy összekötnek minket édesanyámmal, de már régóta a saját utamat járom”
Hunyadi Donatella végre bebizonyíthatja, hogy ő nem csak egy celeb ismert lánya, hanem egy értékes és tehetséges fiatal nő. A TV2 Dancing with the Stars című produkciójában tűnik fel hamarosan a képernyőn, méghozzá Bődi Dini profi táncos partnereként.
Ezeket láttad már?
A szemünk előtt cseperedett fel az egyik legismertebb celeb lánya, akiről pár éve már nem csak a híres édesanyja, Kiszel Tünde, hanem saját tehetsége és szépsége miatt beszélnek. A 22 éves Hunyadi Donatella már korábban feltűnt a média számára, ám ő okosan kivárta azt a felkérést, amelyben nem bohóckodnia kell, hanem saját tehetségét kell megmutatnia és megmérettetnie.
Tavasszal diplomáztál a Zeneakadémián, ősztől mester szakon folytatod a tanulást. Hogyan tudsz iskolába járni és a tévés produkcióra készülni?
Korábban is feszes volt a napirendem, amikor nappali tagozatra jártam a Zeneakadémián. Nagyon sok órám volt, több gyakorlati, mint elméleti, így szinte az egész napot az iskolában töltöttem, legtöbbször kettesben egy tanárral. A hétvégéken pedig fellépésekre jártam, így alig maradt szabadidőm.
Rád senki sem mondhatja, hogy celeb vagy, hanem komoly előadóművész…
Sokat dolgoztam a diplomámért. A tanulás mellett fellépéseket is vállaltam, többek között a Zsinagógában, a Bazilikában és a Mátyás templomban is énekeltem. A celebkedést mindig el akartam kerülni, nem szeretem a tartalom nélküli magamutogatást.
Ez a feszes életforma nem riasztott el, tovább tanultál….
Mesterszakon folytatom, dal- és oratórium tagozatra vettek fel. Itt jövőre szerezhetem meg a diplomámat, és utána sem szeretnék megállni, tanári képesítésre vágyom még. Amikor az iskolába jelentkeztem, még nem is sejtettem, hogy bekerülök a DWTS-ba.
Hogyan tudod összeegyeztetni ezt a két ennyire intenzív elfoglaltságot?
Egyelőre küzdök, számomra mind a két dolog nagyon fontos. A műsor hatalmas lehetőség, ám kemény feladat is egyben. Kevesebb fellépést vállaltam, hogy könnyítsek valamit a napjaimon, és próbálok több időt szánni a táncra. Ugyanakkor élvezem, ha ilyen sok dolgom van.
Nem fordult meg a fejedben, hogy évet halasztasz, ha már így alakult?
De igen, ugyanakkor arra gondoltam, hogy nehezebb lesz visszatérni az iskolapadba, ha nem foglalkozom egy évig az énekléssel. Egyeztettem a tanárokkal, sikerült személyre szabott tantervet összeállítani. Az egyik énektanárom határozottan előnynek látja ezt a műsort. Megtanulok táncolni különböző stílusokban, ami később az előnyömre válhat. Bármikor bekerülhetek egy olyan darabba, ahol hasznát veszem a tanultaknak. Csak annyit kért, hogy ne legyen prioritása a táncnak. Próbálom úgy beosztani az időmet, hogy mindkét dologra jusson.
Hogy alakul egy átlagos napod mostanában?
Ha nem vagyok fáradt és nem alszom legalább tíz óráig, akkor beszorítok még egy hajnali edzést is. Nagyon szeretek futni, jó stresszlevezetésnek is. Utána indulok az egyetemre, ahol többnyire délelőtt vannak az óráim. A táncpartnerem, Dini szintén egyetemre jár, mellette tanít és rengeteg fellépése van, így ő is főleg este ér rá. Ilyenkor egészen kifulladásig gyakorlunk. A táncpróbák nagyon durvák, hihetetlen izomlázzal szoktam másnap ébredni, de jólesik.
Hogy jössz ki a táncpartnereddel?
Fantasztikus harmóniában készülünk a műsorra, szereti megosztani velem a gondolatait, bármilyen ötlete adódik. Ez a műsor a szívügye. Ugyanolyanok vagyunk, mindketten pörgősek, kapkodósak, ám sikerül egymást lenyugtatni, ha szükséges. Fontos, hogy ösztönözzön. Kellett valaki mellém, aki felráz, és nem magamat kell ostoroznom. Ideális partner számomra.
A párod mit szól ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen szoros kapcsolatba kerültél egy másik férfivel?
Ez nem okoz gondot. Tudomásul vette, hogy most a karrierem az első.
Kisgyerekként kerültél bele a celeb világba híres édesanyád révén, ám egy ideje magad miatt emlegetnek, amit egyedül elértél…
Teljesen normális, hogy összekötnek minket édesanyámmal, de már régóta a saját utamat járom. Azt már kizárólag magamnak köszönhettem, hogy négy évvel ezelőtt a Vogue-ban szerepeltem. A műsorban pedig szintén azt mutatom meg, amit tudok, ami vagyok.
Édesapád és a testvéred meglepődött, amikor beszámoltál nekik a felkérésről?
Igen, büszkék rám! Tudták, érezték, hogy egy nap saját magam által leszek ismert. Örültek, hoy egy ilyen nívós műsorban fogok szerepelni.
Hogyan tekintesz vissza az egykori közös naptárakra édesanyáddal?
Ezeket kislányként úgy fogtam fel, mint egy kedves családi albumot, és egyáltalán nem éreztem kellemetlennek. Már több mint tíz éve nem szerepelek a legendává vált naptárban, tízéves korom után már nem akartam.
Anyukád mennyire szól bele a médiaszerepléseidbe? Elfogadod, amit mond, engeded, hogy terelgessen?
Száz százalékban hallgatok rá. Pontosan tudja, hol vannak a buktatók. Belátta, hogy azzal rontotta el fiatalon a karrierjét, hogy mindent elvállalt. Azt tanácsolta, hogy ezt ne tegyem, hanem várjak arra a felkérésre, ami hozzám méltó. Engem is rengeteg műsorba hívtak, de eddig mindet visszautasítottam, kivéve a TV2-n futó Szerencsekereket, ami egyszeri alkalom volt. Édesanyám mögött senki sem állt, nem voltak ismert szülei, pénzes pasija, mindent magának hozott össze. Sajnálom, hogy neki nem tudott senki sem érdemi tanácsot adni. Ugyanakkor nem tekint vissza szomorúan a pályájára, amelyben csodálatos dolgoknak lehetett a részese. Csodálatos, fantasztikus ember, annak ellenére, hogy a média nem mindig így tálalja. Amikor a DWTS jött, biztatott, hogy ezt most vállaljam el. Amúgy nem szól bele semmibe. Csak anyai szerepben áll mögöttem, nem úgy, mint egy híresség vagy egy celeb.
Mi a legmegszívlelendőbb tanácsa?
Az, hogy magamat adjam, ne vegyek fel semmiféle szerepet. Attól nem fogok jobban tetszeni az embereknek, ha valami mást mutatok, mint ami vagyok.
Hátrány vagy előny Kiszel Tünde lányának lenni?
Mindkettő. Hátrány, ha meglátnak valahol önállóan szerepelni, akkor azt mondják, hogy nem magam miatt vagyok ott, hanem mert egy híres szülő gyermeke. Ilyenkor fel is veszem a kesztyűt: valóban, ha nem ő lenne az édesanyám, nem lennék ott. Ezt a helyzetet ki kell használni, tehát előnynek fogom fel. Sokáig nem szerettem, hogy ismert vagyok és az emberek szeme láttára nőttem fel. Mára elfogadtam, de egyedül is leteszek valamit az asztalra.
