A velencei festő, aki beleszeretett Magyarországba – Marastoni Jakab története
Élt egyszer egy velencei férfi, aki, miután elvégezte az ottani Képzőművészeti Akadémiát, az 1830-as évek elején ausztriai körútra indult. Annyira megtetszett neki a Habsburg Birodalom, hogy előbb Pozsonyba, a Monarchia akkori hivatalos fővárosába, majd Pestre költözött, ahol haláláig élt. 1836-ban vette kezdetét az országunkért rajongó olasz festőművész karrierje – lelkesedése meglátszik névváltásában is: ő Marastoni Jakab, vagyis Giacomo Marastoni.
Ezeket láttad már?
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma most egy időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni munkássága előtt, az általa, saját vagyonából alapított Első Magyar Festészeti Akadémiát emelve a középpontba. Ismerjük meg közelebbről eme elhivatott, mégis a saját korában, itthon kissé háttérbe szorított művész áldozatos munkáját!
A kiállítás Marastoni Jakab életútját követi nyomon, Velencétől Pestig, bemutatja családját és tanulmányait is – mindezt kronologikus és tematikus sorrendben, amelyről rögtön a belépéskor áttekintést kapunk egy, a falra festett idővonalról. A nyitóképként kitett önarcképe alapján a festő külsőjéről is fogalmat alkothatunk, de az ecsetvonásokon keresztül fiaival és feleségével is megismerkedhetünk.
Marastoni Jakab portréfestészetből kereste kenyerét; évtizedekig nemesi és polgári családok megbízásait teljesítette (ne feledjük, akkoriban a portréfestmény jelentette a fényképet, így kvázi ő volt a korabeli fotós). A reformkor végén Barabás Miklós mellett ő számított az ország legjelentősebb portréfestőjének. Érdeklődött a dagerrotípia iránt is, és eme érdeklődése tetten érhető a Kossuth Lajost ábrázoló, ezüstlemezre készült képen, amelynek elkészítési módjáról egy videót is megnézhetünk.
1846-ban, a mai Deák Ferenc utca 21. szám alatt, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg híres akadémiáját. A nyitás nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává avatták.
7 valós bűntényen alapuló Netflix-film és sorozat, amit nem érdemes egyedül nézned
Nagyszabású kiállítás
A kiállításon elsősorban festmények – leginkább portrék –, másodsorban grafikák láthatók. A tárlat anyaga magánemberek tulajdona, valamint 28 hazai és külföldi köz- és egyházi gyűjteményből került ki (a Magyar Nemzeti Múzeum például a Velencei vízhordó nők című képet bocsájtotta rendelkezésre), az összegyűjtéssel nem kis feladatot róva a szervezőkre, Dr. Farbaky Péter és Molnárné Aczél Eszter kurátorokra. A csapat harmadik tagja Radványi Orsolya, aki a kiállítási anyag katalógusát szerkesztette. Összesen közel 240 műtárgy tanúskodik a Marastonihoz köthető festészetről, köztük Budapesten eddig nem látott alkotások is, amilyen például a pozsonyi Scherz család portréja.
Anyagilag nehéz helyzetben volt az Első Magyar Festészeti Akadémia
Marastoni alulról építkező alkotó volt, saját erejéből küzdötte fel magát, egészen az akadémiavezetői tisztségig, ám sokat köszönhet legfőbb pártfogójának, mecénásának, a jómódú Ferdinand von Lütgendorffnak is. Azonban az akadémia folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzdött (ezt jelzi, hogy a növendékek nem dolgozhattak élő modellekkel), mivel az állam az intézményt nem támogatta anyagilag. Marastoniék egyrészt úgynevezett gyámolító egyesületet hoztak létre, ami szokás volt a magánintézményeknél, hogy szervezetten pénzt lehessen adományozni, másrészt bálokat szerveztek, szintén adománygyűjtési céllal.
Betekintést nyerhetünk az akadémia oktatási módszertanába, amely során jó eséllyel feltűnhet, hogy kedvelt másolási téma volt a „görög nő”, és vele a délies életstílus megjelenítése, fogalmat alkothatunk a portréfestészet és a korai fotográfia nagy találkozásáról (lásd dagerrotípia), de a ma festőnövendékei is sokat tanulhatnak látogatásuk során, mivel e tárlat tanulmányrajzokban, vázlatokban, skiccekben is bővelkedik.
Zene, könyv, Balaton – Vár a Nyári Margó a Káli-medencében
A festő emlékezete
Az akadémia Ferenc József trónra kerülésével, illetve az abszolutizmus térnyerésével kezdett el hanyatlani: kevesebb lett a tanítvány, és az anyagi gondok is tovább nőttek. A magányintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Az iskolában olyan hírességek is tanultak, mint Szemlér Mihály, Lotz Károly vagy Teleki Blanka. Ez a mostani az első kiállítás, amely megkísérli áttekinteni a mára már szinte a feledés homályába veszett Marastoni-életművet, de emellett a festő Fiumei úti sírtkertben található síremlékének közelmúltbeli restaurálása is azt mutatja, hogy a közös emlékezetben méltó helyre kerülhet ez az olasz származása ellenére is ízig-vérig magyar művész.
A kiállítás Giacomo Marastoni és az Első Magyar Festészeti Akadémia címen, 2025. október 26-ig látogatható a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, mindennap 10-18 óra között.
