Nők nélkül művészet sincs - A hét könyve: Művész_Nők

A tavalyi év egyik szenzációja volt az irodalmi életben, hogy a Baileys a Women`s Prize for Fiction irodalmi díj 25. évfordulójára egy speciális kiadványsorozatban 25 olyan irodalmi művet adott ki, amelyet annak idején a női írójuk férfi álnéven jelentetett meg. A "Reclaim Her Name" (Visszaszerezni a nevét) kampány nagyon egyértelműen mutatott rá arra, hogy a művészeti életben az elmúlt évszázadokban nagyon-nagyon aprócska teret és figyelmet kaptak a női szerzők. Igazi elismerésre csak nagyon ritkán számíthattak, hiába voltak legalább annyira tehetségesek, mint a férfi társaik.

Szerintem túlzás nélkül állítható, hogy mindazok, akik annak ellenére, hogy a társadalom egyáltalán nem bátorította a nők művészi önkifejezését, és kimondva, kimondatlanul nem tartották a férfiakéval egyenrangúnak az alkotásaikat, eltéríthetetlenek voltak és hittek magukban, nos, ők igazi hősök.

A Művész_Nők című könyv éppen ezért valójában hősnők almanachja, olyanoké, akik talán még a nők számára az irodaloménál is zártabb, nehezebben megközelíthető közegben nem csupán kiemelkedőt, de valóban maradandót alkottak. Nem tudom, de vélelmezem, hogy a művészettörténetben is akadhat szép számmal olyan alkotás, amit esetleg nők alkottak férfi álnéven, de ezzel együtt is szép számmal akad olyan művésznő, aki képes volt a nehezségek ellenére is karriert, komoly életművet létrehozni, sőt nem egyszer akár egy-egy nagy művészeti irányzatnak az első, úttörő képviselői voltak, mint például az ebben a könyvben is bemutatott Julia Margaret Cameron, aki a korai portréfotózás egyik első nagymestere volt, vagy a festő Paula Modersohn-Becker, aki a német expresszionizmus előhírnöke volt, és a sort még bőséggel folytathatnánk.

12 női tudós, akik megdöntötték a sztereotípiákat

12 női tudós, akik megdöntötték a sztereotípiákat

Egészen a XVI. századtól a napjainkig 57 női alkotó portréját vázolja fel ez a kislexikonként felépülő kötet, aminek az egyik legérdekesebb tanulsága számomra kétségtelenül az volt, hogy valójában sokkal több női művész alkotásait ismerem, mint korábban gondoltam. Érdeklődő, de valójában teljesen laikus emberként valószínűleg bajban lettem volna, ha nem számítva a kortárs művészetet, a korábbi korokból jelentősebb női festőt, képzőművészt kellett volna felemlítenem mondjuk Frida Kahlón kívül. Erre persze egyáltalán nem vagyok büszke, sőt! Viszont örömteli volt felismerni, hogy Artemisia Gentileschi, a kiváló csendéletfestő Clara Peeters, az impresszionista Mary Cassatt, az avantgárd Tamara De Lempicka, vagy a geometrikus szobrokat, installációkat készítő Gego műveit nem csupán ismerem, de kifejezetten kedvelem is, korábban azonban egyáltalán nem tudatosult benne, hogy női alkotókról van szó. Nyilván feltűntek a női nevek, de nem tulajdonítottam különösebben nagy jelentőséget ennek, pedig megtehettem volna, hiszen a múzeumok gyűjteményeiben ritkaságszámba megy, mondjuk a barokk, vagy XIX. századi alkotások között felbukkanó női név. A Művész_Nők persze tesz róla, hogy szerencsésen tágítsa az ismereteinket ezen a téren, és bizony olyan szerzőket is megismerjünk, akik eddig talán nem kaptak elegendő figyelmet. Én például bevallom, a dadaista Hannah Höch munkáit ezzel a könyvvel fedeztem fel magamnak, nagyszerű képei vannak, aki szereti ezt az irányzatot, az biztosan rá fog keresni más műveire is, ha kötetben szereplő fotómontázst alaposan megnézni.

Sorsváltó - A hét könyve: Washington Black

Sorsváltó - A hét könyve: Washington Black

Lehet, hogy valaki erőszakoltnak érzi, hogy egy művészeti összefoglaló szervezőelvét a nemi szempont adja, kikerekedhet-e ebből valamiféle ív, vagy csak egymás mellé halmozott nevek, portrék sora lesz a könyv? Talán vannak, akik azt gondolják, hogy a művészet története a férfiak nélkül igencsak szegényes, esetleg unalmas. De nagyot tévednek! Frigeri könyve a bizonyíték, hogy sokkal inkább arról van szó, hogy az egyetemes művészettörténeti kánon igaztalanul nyomta el a női művészeket korábban. Itt az idő helyre hozni ezt a hibát!
A Művész_Nők pontosan mutatja be, hogy a női alkotók évszázadok óta fontos részei a művészeti folyamatoknak, szerves részei a művészet történetének.
Eddig talán nem kaptak kellő figyelmet, pedig megérdemelték volna. Nem arról van szó, hogy ezentúl a férfi alkotókat kell háttrébe szorítani, csak arról, hogy ahogy a többi történetünket, úgy a művészet történetét sem írhatjuk meg a jövőben nők nélkül, ez a könyv pedig remek kiindulópont, hogy új szemmel nézzünk erre a történetre.

Flavia Frigeri: Művész_Nők, Corvina, Fordította: Körber Ágnes, 2020, 3990 Ft

Ez is érdekelhet

A rózsaszín Gölöncsér Flóra új kedvence

A rózsaszín Gölöncsér Flóra új kedvence

G-Életstílus

Hangulatzavarok léteznek, fontos és természetes rajtuk dolgozni: a Mélylevegő Projekt nem kezeli tabuként a problémákat

Hangulatzavarok léteznek, fontos és természetes rajtuk dolgozni: a Mélylevegő Projekt nem kezeli tabuként a problémákat

G-Életstílus

Helyes táplálkozás elfoglalt startupereknek: hogy még többet hozhass ki magadból

Helyes táplálkozás elfoglalt startupereknek: hogy még többet hozhass ki magadból