Petőfi Sándor volt az első magyar sztár, és ezt be is bizonyítjuk!
Október 21-én és 22-én összesen négy pop-up produkcióval kerül bemutatásra a szabadakarat című darab az Erkel Színházban.
Ezeket láttad már?
A szabadakarat című darab írójával és rendezőjével, Almási-Tóth Andrással beszélgettünk a közelgő premierről és a történet megírása mögötti inspirációkról. A TulipánTündér Produkció által jegyzett show a Petőfi 200 emlékévben ünnepli a legendás magyar költőt és forradalmárt, méghozzá egy formabontó előadással, amiben ismert fiatal színészek és zenészek elevenítik meg a költő életének pillanatait.
Tiktok, Instagram, Petőfi
Nincs magyarul beszélő ember, aki ne ismerné Petőfi Sándor nevét, és ne látott volna már róla egy portrét, ne tudná fejből verseinek ütemes ritmusát. Ismerjük, tiszteljük a benne lévő zsenit, gyászoljuk a korai halálát – de vajon mennyire ismerjük a hőstettek mögötti huszonéves fiatalt? Almási-Tóth András az általa írt és rendezett darabjával szeretné elérni, hogy a közönség rácsodálkozzon az irodalmi kánon egyik legismertebb alakjának emberi oldalára, és meglássa benne a szerelmes és az élet kérdéseivel vívódó fiút is, aki több dologban hasonlít a nézőihez, mint amire először számítanánk. „Ez a darab teljesen a fiatalokra van kalibrálva” – meséli a szerző/rendező. Zeneileg egy „Z generációs koktél”, a darab tempója pedig a videoklipek, az Instagram és TikTok gyorsan váltakozó világát idézi meg.
Nem csak dramaturgiában, hanem témájában is a fiatalokat célozták meg a készítők. Almási-Tóth Andrást legfőképpen a társadalomban és népi folklórban berögzült Petőfi-kép dekonstrukciója izgatta. ,,Azt láttam Petőfiben, hogy van egy hősi példakép szerepe, de e mögött megannyi kérdés és harc húzódik saját maga és a feladatai kapcsán. Több irány van az életében, kicsit multifunkciós, nem tudja, vagy nem akarja eldönteni, hogy ő micsoda: költő, politikus, magánember, akinek van felesége vagy sztár?” A rendező szerint Petőfi Sándor volt az első, aki tudatosan kreált maga köré egyfajta „sztárkultuszt”: mielőtt publikálta volna az írásait, a maganéletéről szóló hírveréssel kavarta fel az állóvizet, például ő adatta ki felesége, Szendrey Júlia naplóbejegyzéseit is. Almási-Tóth szerint ezekben a szélsőségekben, a heves tűzben ott van minden fiatal kicsapongó lázadása, így a Z generációé is.
Újfajta Petőfi kép
Műfajban hibrid, nyitott zsánert kerestek, ami nem szab korlátokat a tempós történetmesélésnek és az idősíkok közötti gyakori váltakozásnak: a koncertszínház kellően fluid ahhoz, hogy a nézőre bízhassa a történet összerakását a különböző mozaikokból, mindenki saját történetét építheti fel A sztori nem lineárisan van tálalva, inkább Petőfi és Szendrey Júlia életéből emeltek ki problémákat és kérdéseket, amiket a rockszámok és a rap betétek tovább árnyalnak, a mai szemszögből reflektálva rájuk. A szabadakaratot nem lehet csak a színház vagy a musical kiszámítható szabályrendszerébe illeszteni, mert egy mindig meglepő és váratlan előadással készül a stáb. Almási-Tóth úgy gondolja, hogy az ő generációja elveszettebb volt, mint a mostani fiatalok, akik egy „gondolkodó generáció” tagjai, és már több olyan globális eseményt megéltek (világméretű pandémia, karantén, szomszédos háború, a mesterséges intelligencia térhódítása), amelyek folyamatos „egzisztenciális” kérdéseket vetnek bennük, így nyitottak lesznek egy olyan korosztályban hasonló fiú történetére, aki szintén „a korának történelmi helyzete miatt bonyolódott bele egzisztenciális kérdésekbe”.
Petőfi neve hallatán gyakran az első impulzus az irodalmiszöveggyűjtemény megidézése és a verseinek kötelező tanulása. „Pont ezt az érzést akartam elkerülni” – meséli a rendező. „A szöveggyűjtemény mögött lévő fiatalt akartam bemutatni: azon kívül, hogy zseni, egy huszonéves fiú is.” Az eredeti szövegekeitől való elrugaszkodás miatt nem is Petőfi eredeti verseit zenésítették meg, hanem a versek alapján megihletett dalszövegekre írta Hujber Szabolcs, a poprock számok szövegét, illetve kiegészítésként kapott egy rap szintet, ami a mai fénytörésbe helyezi az egész darabot, ami eközben történelmi részleteiben maximálisan hiteles marad. Petőfi és Szendrey történetét egy gondosan kiválogatott stáb eleveníti majd meg az Erkel Színház színpadán. Tóth Mátyás és Staub Viktória a prózai, míg a zenei szerepeket Ember Márk és Schoblocher Barbara játssza. A dalokat Bella Máté a darab zenei producere és két szerzőtásra, Furák Péter és Jancsó Gábor írták, rap számok AKC Misi és Filo eredeti szerzeményei. A darab producere Illés Gabriella.
Az experimentális, formabontó prezentálásnak köszönhetően Almási-Tóth reméli, hogy egy „újfajta Petőfi” képe fog kialakulni a nézőkben. A darab legfőbb üzenete szerinte, hogy az eleve elrendeltetett szerepeket sosem egyszerű felvállalni, és hogy az események sodrásában, a pillanatnyi döntéseinkben mutatkozik meg, hogy hogyan emlékezik majd ránk a történelem. -
