A nők láthatatlan akadályai: a maszkulin környezet és az elismerés hiánya minden szakmának hátrány
Szponzorált tartalom
Nem ritka, hogy már gyerekkorban önkéntelenül is beépül a mindennapokba az az elmélet, hogy bizonyos játékok, mesék, figurák vagy akár aktív időtöltések lányosak vagy fiúsak. Ez később is megmaradhat, pályaválasztás során pedig akár kifejezett félelmet, elbizonytalanodást is okozhat az a gondolat, ha valaki nőként egy olyan szakmát tart izgalmasnak, amely a társadalom szerint férfias. Pedig nem feltétlenül a szakirányon, sokkal inkább a vállalati kultúrán múlhat, hogy a rátermettség és a szakmai teljesítmény döntsön.
Ezeket láttad már?
Tabutémák még mindig jellemzőek a társadalmunkra, mi viszont a GLAMOUR-nál hiszünk abban, hogy ezeket úgy lehet a leghatékonyabban ledönteni, ha beszélünk róla. Ami sokak szerint férfias szakma vagy munkakörnyezet, az szerencsére egyre több nő számára egy olyan karrierlehetőség, ahol amellett, hogy szakmai sikereket érnek el, a következő generációk számára is megmutatják, hogy a tabukat igenis le lehet dönteni.
Mitől férfias egy munka?
Ahhoz, hogy megértsük, miért tartanak bizonyos szakmákat férfiasnak, érdemes visszanyúlni az időben oda, amikor ez a kérdés egyáltalán elterjedt. Arra mindenki emlékszik az általános iskolai tanulmányaiból, hogy már az emberiség hajnalán megvolt a férfiaknak és a nőknek szóló munkamegosztás, a férfiak vadásztak és halásztak, a nők pedig gyűjtögettek. Évezredekig a fizikai különbségek adták a férfias és nőies szerepek alapját, majd az ipari forradalom ezen nagyban változtatott.
Azonban nem múlt el nyom nélkül, ma is megvan az a közvélekedés, hogy a STEM (tudományos-technológiai) szakmák alapvetően férfiasak. „Alapvetően azért tartja magát az a sztereotípia, hogy a műszaki területek maszkulin jellegűek lennének, mert korábban a nehéz fizikai munkával, a kosszal, zajjal és veszéllyel azonosították ezeket az ágazatokat"- mondja Bonifert G. Rita szociológus, aki azt is hozzáteszi, hogy a különböző kutatásokból az derül ki, hogy létezik egy olyan társadalmi vélekedés, miszerint a férfi erős, ért a fizikai munkához, műszakilag felkészült, a nők pedig ezzel ellentétesen fizikailag gyengék, műszakilag pedig inkompetensnek. Különböző tanulmányok alapján az is egyértelmű a szociológus szerint, hogy nem biológiai nemi különbségek, sokkal inkább a nemek történeti és kulturális konstrukciójának eredménye a férfias és nőies szakma kérdése.
A kétely is visszatarthat
Nagyon sok esetben nem a munkakör feladatai, sokkal inkább a munkakörnyezet lehet férfias, maszkulin, és ez kihat a nők karrierlehetőségeire is. „A kétely egy nő karrierútjának bármely pontján felmerülhet, potenciálisan arra késztetve őt, hogy ne adja be a jelentkezést például egy kevésbé „nőknek való” képzésre, állásra, vagy egy maszkulin munkakörnyezetben visszautasítson egy vezető pozíciót, képességeinek hiányától tartva” - mondja Rita.
A titkos karrier-szupererő, amit eddig figyelmen kívül hagytál a pszichológus szerint
Előfordul, hogy már az álláshirdetésekben olyan férfiakhoz köthető sztereotip kifejezések jelennek meg, hogy a nők úgy érzik, nem felelnek meg a kritériumoknak. Ahogyan gondot okozhat a maszkulin, bátortalanító szervezeti légkör, amelyben a nők elutasításban részesülnek a felettesei, kollégái, tanárai részéről. A szakértők „szivárgó vezeték” néven emlegetik azt a jelenséget, amikor a nők fokozatosan lemorzsolódnak egy adott pályáról, aminek eredményeként az adott szektor férfi-dominánssá válhat.
A jó példát el kell ismerni
A logisztikai szektorban dolgozó nők továbbra is alulreprezentáltak, különösen a vezetői szinteken – erre reagálva hozta létre az Év Női Logisztikusa díjat a Waberer’s és a Navigátorvilág szakmai médium. A díjat idén harmadik alkalommal adják át a tehetséges női szakembereknek, a jelentkezéseket 2025. november 10-ig várják. A díj független szakmai zsűrijébe idén is olyan, elismert szakemberek kaptak meghívást, akik meghatározó szereplői az iparágnak, és elkötelezetten támogatják a női tehetségek kibontakozását, a szakmai utánpótlás erősítését és az esélyegyenlőség előmozdítását.
Érted van?
Valószínűleg sokan találkoztak már a nem sértő, sőt talán még dicséretnek szánt sztereotíp megjegyzésekkel is. Rita elmondja, hogy a jóindulatú szexizmus látszólag talán pozitív, sokszor elsőre akár bókoknak is tűnhetnek ezek a megjegyzések, még az is lehet, hogy a szándék alapvetően segítő és támogató. „A szexista sztereotípiákon alapuló megjegyzések hiába tűnhetnek ártalmatlannak, vagy éppen elismerőnek, de a valóság az, hogy közben inkompetensnek feltételezik a nőket, homogén csoportként kezelve őket” - mondja a szociológus az olyan „bókokra”, mint például amilyeneket az Amnesty International is idéz. Például, hogy „A nők megérdemlik, hogy a férfiak nagy becsben tartsák és védelmezzék őket” vagy például hogy „A nők ízlése kifinomultabb és nyitottabbak a kultúrára”.
Láthatatlan akadályok
A már említett „szivárgó vezeték” pont azt a jelenséget írja le, amelynek során a nők lemondanak a STEM irányú tanulmányaikról, szakmai tevékenységről, így ezekben a szektorokban a női munkavállalók aránya alacsony lesz. A szociológus úgy véli, hogy ennek okai között lehet említeni a munka-magánélet kibillent egyensúlyát, a szervezeti korlátok és a maszkulin munkakörnyezet, amihez a nőknek igazodni kell, hogy kompetensnek tűnjenek. Ez pedig gyakran olyan tevékenységeket is jelent, mint a munka utáni közös informális lazítások, amin a nők a családi élet menedzselése miatt valószínűleg kevésbé tudnak részt venni.
El lehet érni változást
Az egyértelmű, hogy ma már a digitalizáció, a folyamatosan változó iparági, technológiai és szervezeti környezet miatt a nők karrierlehetőségei egyre izgalmasabbak, és egyre több területet érinthetnek. Ennek pedig nem csak az érintett munkavállalók, de maga a munkahely és az egész szakma megtapasztalhatja az előnyeit.
„A munkaerőpiacon elért nemi egyenlőség nem csupán az adott szervezetek, ágazatok, gazdaságok számára kedvező, hanem össztársadalmi szinten is pozitív hatással lehet mindenkire. A nők szakmai sikere, önazonos karrierútja, – akár nem tipikusan nőkkel azonosított területeken– pedig ott kezdődik, hogy pozitív, motiváló példákat, lehetőségeket állítunk kislányaink elé, és bátorítjuk őket arra, hogy olyan önazonos szakmájuk legyen, amit ők választanak és nem a társadalmi elvárások” - zárja gondolatait a szakértő.
