Az online tér kihívásai: Szülőként és tiniként is tudatosan!

Szülői alapok: Beszéljünk nyíltan!

„A legfontosabb, hogy már egészen fiatal kortól kezdve nyíltan kommunikáljunk a gyerekekkel” – hangsúlyozza dr. Csalár Dorina. Nincs helye tabuknak! Beszélgessünk a szexualitásról, az intim testrészekről, és arról, hogy mi az elfogadható és mi nem. Ha a gyermeknek vannak szavai az élményeire, sokkal könnyebben el tudja mondani azt is, ha valami kellemetlenség éri. Tanítsuk meg nekik, hogyan húzzák meg a határaikat, hogyan mondjanak nemet, és jelezzék, ha valami nem oké nekik, vagy rossz érzést kelt bennük!

Dr. Csalár Dorina, az NMHH Internet Hotline jogsegélyszolgálat vezetője

Online zaklatás: Nem is gondolnánk, mi minden számít annak!

Az online térben történő zaklatás nem csak a nyilvánvaló rosszindulatú üzeneteket jelenti. Bár jogilag nincs külön definiálva, dr. Csalár Dorina elmondása szerint rendszeresen, visszatérően és szándékosan történő beavatkozást jelent a másik ember életébe. Ez megnyilvánulhat bántó üzenetekben, kommentekben, vagy akár abban is, ha valakitől képeket csalnak ki. „Az Internet Hotline gyakorlatában elsősorban a kortárs online bántalmazást érti online zaklatás alatt, amikor gyermekek zaklatják egymást az interneten” – magyarázza a szakértő.

Képes üzenetek csapdája: Mit tegyünk?

Sajnos egyre gyakoribb, hogy valaki intim vagy pornográf képet kér a gyermektől, vagy küld neki ilyet. Ez komoly következményekkel járhat: egy felnőtt által küldött ilyen jellegű felvétel szeméremsértésnek minősülhet, míg ha gyermekről készült, az gyermekpornográfiát is felvethet. A legfontosabb, hogy a gyerek tudja: ilyen esetben azonnal szóljon egy megbízható felnőttnek: szülőnek, tanárnak, vagy az Internet Hotline oldalán is jelezheti ezt.

Az online térben az elkövetők gyakran ismeretlenek, akik bizalmi kapcsolatot építenek ki a gyermekkel, hogy aztán visszaéljenek vele. Dr. Csalár Dorina rávilágít: „Érdemes tudni, hogy a kamasz fiúkat célzó, dekoratív női profilok mögött gyakran pénzszerzési szándék húzódik meg. A lányok esetében viszont inkább további felvételek kicsalása a cél.”

Az internet nem játék, légy felelős szülő az online térben is!

Hol kaphat segítséget?

Az Internet Hotline (internethotline.hu) egy jogsegélyszolgálat, melyet az NMHH működtet 2011 óta. Bejelentést tenni emailben az internethotline@internethotline.hu címen vagy a honlapon található űrlapon keresztül lehet. Fontos tudni, hogy az Internet Hotline nem lelki segélyszolgálat! Erre a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt ajánlják 24 év alattiak számára. valamint kifejezetten szülők számára, őket telefonon és chaten is el lehet érni. Dr. Csalár Dorina kiemelte, hogy az Internet Hotline-hoz érkező bejelentések közül 2019 óta a gyermekpornográfiával, gyermekek online szexuális bántalmazásával kapcsolatos esetek a leggyakoribbak. Az elmúlt években megfigyelhető, hogy egyre több bejelentés érkezik szülőktől vagy gyermekektől, akik érintettek ilyen típusú felvételek internetre kerülésében, vagy éppen zsarolják őket.

Az Internet Hotline több módon is segíthet:

• Közvetítés a bejelentő és az érintett platform között: „Ha például a gyermekről közzétettek egy képet Instagramon, amit a szolgáltató nem távolít el, a szervezet fel tudja venni a kapcsolatot a Metával (Facebook, Instagram anyacége)” – magyarázza Dr. Csalár Dorina.
• Kapcsolat a nyomozó hatósággal: Súlyosabb ügyek, mint például gyermekpornográfia gyanúja esetén az Internet Hotline felveszi a kapcsolatot a legfőbb hazai együttműködő partnerével, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályával. „A gyermekpornográfiát vizsgáló alosztály felderítési aránya 90% feletti, így érdemes a rendőrséghez fordulni” – mondja a szakértő.

A Chat GPT „bet” van veled? Felkészültél arra, ha a mesterséges intelligencia szlengben válaszol?

Szülői felelősség: Mielőtt posztolnánk!

A „momfluencerek” jelensége, vagyis a szülők, akik a gyerekeikről posztolnak tartalmakat a közösségi médiában, egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Bár a szándék sokszor ártatlan, dr. Csalár Dorina hangsúlyozza, hogy a gyermekekről készült képek – még a teljesen hétköznapi, ruhás fotók is – egészen más típusú tartalomként jelenhetnek meg az interneten és felhasználhatóvá válnak akár gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak mesterséges létrehozásához is.

Az interneten keringő ilyen típusú tartalmak között vannak „régi”, már ismert anyagok, és „új” anyagok, amelyek éppen most készülnek, és óriási pénz van bennük. A mesterséges intelligencia (AI) által generált gyermekbántalmazási tartalmak pedig egyre jobb minőségben, akár videók formájában is megjelennek. „Ezért is rendkívül fontos, hogy mindenki alaposan gondolja át, mit tesz közzé az interneten, hiszen a nyilvános képeink felett elveszíthetjük az irányítást” – figyelmeztet dr. Csalár Dorina. Az AI-t azonban jó célokra is lehet használni, például gyermekpornográf tartalmak felderítésére és monitorozására, de akár az áldozatazonosításban is segíthet.

B. Nagy Réka: „Az internet rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt magában”

„A gyermek viselkedésének megváltozása tipikus árulkodó jel lehet” – mondja dr. Csalár Dorina. Ha a korábban nyitott, vidám gyermek visszahúzódóvá válik, nem oszt meg dolgokat, vagy ingerültebbé, agresszívabbá válik, az intő jel lehet. Ugyancsak gyanús lehet, ha hirtelen rejtegeti a telefonját, vagy éppen ellenkezőleg, túlzottan ragaszkodik hozzá, és folyamatosan online van. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden gyermek máshogy reagál a stresszre, és a kamaszkor hormonális változásai is befolyásolhatják a hangulatot.

Összefoglalva: a tiltás helyett a tudatosság és a nyílt kommunikáció a kulcs. Tanítsuk meg gyermekeinket a biztonságos internethasználatra, és biztosítsuk számukra azt a bizalmi közeget, amelyben mernek hozzánk fordulni, ha bajba kerülnek.

A tudatos online jelenlét, gyermekeink biztonságos internethasználata kapcsán számos további ötlet, eszköz és jótanács elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal által indított kampány, az Online Hősök weboldalán.