Borbás Marcsi: „Gyökerek nélkül nehéz felfogni, mi az élet lényege”
Borbás Marcsi, a Gasztroangyal műsorvezetője az ország távoli vidékén, az Őrségben talált otthonra, mégsem tűnt el a közönség elől. A hagyományőrzésen alapul az élete, mégis a modern eszközök segítségével marad a köztudatban.
Ezeket láttad már?
Modern eszközökkel népszerűsíti hagyományos, természetes termékeit, és a receptjei is kimeríthetetlenek. Borbás Marcsival életenergiájáról, tiszta étkezésről és a mindennapokról beszélgettünk.
Mivel foglalkozol mostanában?
Minden a szokásos módon zajlik az életemben. Folyamatosan gyártom a honlapomra a receptvideókat. Elkészültek az első natúrkozmetikumaim - most ez a világ köt le teljesen, újabb termékekkel kísérletezem egy nagyszerű vegyész, Sándor Nóra segítségével. Más dolgokkal is bővítem a webshopom kínálatát, az adventi időszakra már étkészleteket, terítőket, gyertyákat és hasonló lakberendezési tárgyakat is árusítunk majd. A Kertemmel, ami a márka neve, mindig tudok foglalkozni
Miért volt fontos számodra a natúrkozmetikumok megalkotása?
Évtizedek óta foglalkozom a növények hatóanyagaival, szinte mániákusan érdekel, mi mire jó. Az egészségünket és a szépségünket két fontos szervünk is meghatározza: az emésztőrendszerünk és a bőrünk. Életem során a méregdrága krémek vásárlása helyett inkább arra figyeltem, mit eszem, és arra, hogy vegyszermentes kozmetikumokat használjak. Szépségtermékeim alapja a nyírfavíz, de fontos összetevő a paradicsommagolaj, az áfonyamagolaj - ezt mind meg is lehet enni.
Van olyan növény, ami különösen kedves a szívednek?
A nagymamám hitt a kapor erejében, a rajongásából nekem is jutott. A petrezselyem komoly vízhajtó, a százszorszép egy igazi csodanövény, feszesítő hatását azonnal kifejti a bőrön. A zsálya nem véletlenül a boszorkányok kedvence: fertőtlenít, különleges íze van. Van is egy ilyen mondás: ha zsálya van a kertben, a problémák elkerülik a házat.
Ötvenöt éves vagy. Érzed magadon, hogy egészségesebb, energikusabb vagy másoknál az életmódodnak köszönhetően?
Nem szeretem magam másokhoz hasonlítani. Én jól érzem magam a bőrömben, és ez a fontos. Nemrég végeztettem egy mikrobiomvizsgálatot, amiből kiderült, hogy a bélbaktériumaim tökéletes egyensúlyban vannak. Erre büszke vagyok, és ez biztosan az egészséges táplálkozásnak, a szezonális zöldségeknek és a kevés hús fogyasztásának köszönhető.
Ennyi év után rácsodálkozol még receptre?
Főzés terén mindig tudnak újat mondani az emberek. A gasztronómia olyan, hogy minél többet foglalkozik vele az ember, annál kevesebbet tud. Végtelen mennyiségű ételt főztem már, de például mágnás mákost még soha. Régi magyar recept ez, eredetileg mágnás diós, most ezzel kísérletezem. A technikákban is találok újat, most például Bíró Lajos fia, Dani mutatta meg, hogyan lehet habzó vajjal vajpuhára sütni egy húst.
A hagyományok őrzőjeként megtalálod a helyed a modern világban?
Számomra a kettő nem zárja ki egymást. A hagyományos dolgokat az újak viszonylatában tudom értékelni. A tradíció alap értékrend, amire rá lehet építeni a modern világot. Gyökerek nélkül nehéz felfogni, mi az újítás, mi a modern, mi az élet lényege. Egyik sincs a másik nélkül. Aki csak a tradícióban él, nem halad előre.
Én szeretem az újításokat, az észszerű életre tanító dolgokat. Viszont nem szívesen dobom el azt, ami jó volt a múltban. Például a nagyszüleink mindent kovászoltak, most fermentálunk, holott lényegében ugyanaz a két eljárás. Sokszor nem újítunk, csak "felfedezzük a spanyolviaszt". A digitális világot is elfogadtam, bár bennszülött soha nem leszek.
Hogyan készülődnek az emberek a karácsonyra az Őrségben?
Az Őrségben úgy általában teljesen más a tempó, mint a nagyvárosokban. Az emberek figyelnek egymásra, megélik a perceket. Használják a közösséget, a körülöttük lévő természetet, a helyiek járják az erdőt, futnak az utcákon, gombát szednek. Itt mindenki sokáig él a tiszta környezetnek, a minőségi, saját termesztésű élelmiszereknek köszönhetően. Használnak rég elfeledett gabonákat, hajdinát, kölest, árpát. A karácsony is más, nincs rohanás, a közösségek és a családok kerülnek még jobban előtérbe.
Azt mondják, az Őrségben mindenki "gyüttment" marad, aki nem ott születik.
Ez így nem igaz. Bár sokáig gyanakodtak, mégiscsak őrök voltak az itt élők a történelemben, mára elfogadtak és megszerettek minket, akárcsak Rudolf Pétert, Szarvas Józsefet, Gazsó Györgyöt, akik részben szintén itt élik az életüket.
Nem fárasztó onnan ingázni?
Túl sokat nem ingázok, egy hónapban egyszer-kétszer járok Budapesten. Élvezem az utat az autópályáig. Onnan pedig telefonálással töltöm az időmet. Nem feltétlenül jó ötlet, de a modern élet átka a kihangosító. Jó lenne inkább a jelen pillanatra koncentrálni vezetés közben.
