A brit királyi család kincsei közül rengeteg rajongója van a tiaráknak. Az uralkodóház azonban ezeken kívül is változatos értékek egész sorával rendelkezik, amelyek sokat elmondanak a Windsorok privát vagy nyilvános sorsáról és döntéseiről. Szabó Orsolya királyi család szakértő sorra veszi ezeket a különleges darabokat.
Ezeket láttad már?
Nézzünk néhány ide vonatkozó példát a brit királyi család kincsei közül — kevésbé ismerteket és felkapottabbakat is. Kezdjük az utóbbi kategóriával. A királyokhoz és a királynőkhöz nem nehéz hozzákapcsolni a koronaékszereket, ám ez az egyszerű társítás számos izgalmas részlettel ajándékozza meg az érdeklődőket. Figyelemre méltó információ például, hogy a mostani uralkodó, Károly király azt a koronát viselte a fején 2023 májusában, amelyet az őt megelőző Károlynak, a másodiknak készítettek 1661-ben.
A középkorból származó eredeti királyi fejéket, Hitvalló Eduárd koronáját néhány évvel korábban, az angol polgárháború alatt beolvasztották. Több mint egy évtizeddel később, a restauráció időszakában alkották meg Szent Eduárd koronájának azt a változatát, amelyet a jelenlegi uralkodó fejére is helyeztek. Ez verzió egyébként nagyon hasonlít az eredetihez, csak éppen barokk ívek ékesítik.
A történelmi folytonosság és az impozáns kidolgozás ellenére ezt királyi fejéket a 17. század végétől a 20. század elejéig nem használták. A súlya miatt ugyanis rendkívül kényelmetlen Szent Eduárd koronáját viselve vonulni vagy hosszasabban a trónon ülni. Ezért a koronázások során inkább az oltárra helyezték. Végül akkor került igazán méltó helyre ismét, amikor a híresen acélos természetű V. Györgyöt, II. Erzsébet királyné nagyapját ezzel koronázták meg.
12 fotó Vilmos herceg állítólagos szeretőjéről, aki megpróbálta átvenni Katalin hercegné helyét
Azóta minden uralkodó fejére Szent Eduárd koronája került, ami nem egyszerű vállalkozás. Maga Károly király is beszélt egy 2024-es dokumentumfilmben arról, hogy az édesanyja otthon a 2,23 kilót nyomó királyi fejékkel a fején jött-ment esténként, mert muszáj volt hozzászoknia annak súlyához. Elmondása szerint ma is élénken emlékszik rá, ahogy az esti fürdése közben II. Erzsébet belép a fürdőszobába, a nagyanyja, Erzsébet anyakirályné pedig elmagyarázza neki, hogy milyen nagy eseményre készül a királyi család és az ország.
7 évtizeddel később III. Károly közvetlenül is részesült az élményben. Ő sem tagadta, hogy Szent Eduárd koronájából bőven elég volt az a rövid idő, amíg a fején kellett tartania. Így aztán az esemény nagy részét egy könnyebb és praktikusabb uralkodói fejékszert viselve töltötte el.
Örökké gyászolt a királynő
A koronázások alkalmával ráadásul a királynak vagy királynőnek nemcsak a fejére, hanem a kezeibe is súlyt helyeznek. Ez az uralkodói sors — a ragyogás és terhek — kettősségét is szimbolizálja. Az a jogar azonban, amelyet Károly király is a jobb kezében fogott a koronázás alatt, csupán egy kiló. Az Afrika Csillagának is nevezett jogaron van ugyanakkor a világ legnagyobb csiszolt gyémántja. A csepp alakú Cullinan I értékét 315 millió fontra becsülik. A jóval kisebb gyémántokkal, zafírokkal és smaragdokkal kirakott országalma ennek valamivel több mint a felét éri, 180 ezer fontot.
A koronaékszerek értékét persze csak gondolatkísérletként próbálják meghatározni. A legtöbb esetben az a konklúzió, hogy felbecsülhetetlenek. Egyértelműen hozzájárul még a kulturális jelentőségük is, amelyet némileg beárnyékol, hogy a Cullinan I gyémánt az akkor még gyarmati fennhatóság alatt álló mai Dél-afrikai Köztársaság területéről származik. A brit királyi család persze több koronával is rendelkezik, amelyek közül jó néhány szintén szorosan a Brit Gyarmatbirodalom hódításaihoz kötődik.
Károly herceget a világ előtt alázta meg egykori barátnője, ezután kerülhetett képbe Diana hercegné
Ilyen az a kis afrikai gyémántok övezte királynői fejviselet, amelyet a birodalom fénykorának uralkodója, Viktória királynő hordott az özvegysapkáján. Ezt a koronát szinte mindenki látta már az uralkodóról készült képeken és festményeken. Ehhez képest nem túl köztudott érdekesség, hogy külön Viktória számára készült. Az uralkodót ugyanis annyira megrázta a férje, Albert herceg halála, hogy soha nem tette le a gyászt. Ezt az állandósult kinézetet pedig szerette volna kiegészíteni valamiféle királyi szimbólummal. A 138 gyémánttal ékesített koronát Viktória egyik nyakláncából készítették és a koronaékszerekhez hasonlóan a Towerben lehet megtekinteni.
Összeállt a királyi kép
Viktória királynőről nemcsak egyéni, hanem számos csoportportré is készült. Egyszer például megfestette őt és a családját több uralkodóház híres udvari festője, Franz Xaver Winterhalter. A jelenleg a Buckingham-palotában látható realista festményen, amely az akkori királyi család egyik legfontosabb ábrázolása, az uralkodó férjének, valamint 5 gyermeküknek a képmása jelenik meg.
Az alkotás ugyan nem tartozik a legnépszerűbb királyi portrék közé, mégsem sokat veszített a jelentőségéből a 21. század második évtizedére. Hiszen Viktória királynő ezen ábrázolásai voltak azok, amelyek ma is a legnagyobb kincset jelentik a királyi család számára. A majdnem 64 éven át uralkodó királynő családi életének idealizált ábrázolásai jelenítették meg és terjesztették el azoknak az értékasszociációknak a jelentős részét, amelyeket még ma is meghatározzák a britek és a Windsor-ház kapcsolatát.
Komoly döntés születhet Sarolta hercegnő jövőjéről, válaszút elé került Katalin és Vilmos
Ha viszont ragaszkodunk az anyagiakhoz, a brit Királyi Gyűjteményben megtalálható legértékesebb festményének címére olyan alkotások pályázhatnak, mint Vermeer Zenelecke című képe, Rubens önportréja vagy A hajóács és felesége Rembrandtól. Ezeket a képeket az uralkodóház valamely tagja vásárolta meg, és az utolsóként felsorolt festmény II. Erzsébet nagy kedvence volt. Az efféle terjeszkedés a műalkotások terén azonban nemcsak a műkedvelői attitűd megnyilvánulása volt, hanem a korona jelképes erősítésének a célját is szolgálta.
Megvédte a monarchiát
Szintén tudatos gyűjtőtevékenység eredményeként került a brit királyi házhoz 3 Fabergé-tojás. A drágakövekkel kirakott aranytojásokat Peter Carl Fabergé ékszerész készítette III. Sándor és II. Miklós orosz cárnak. Az utóbbi uralkodó Erzsébet nagyapjának, V. Györgynek az unokatestvére volt. A műtárgyakra pedig 1933-ban, a cár és családja halála után 15 évvel tett szert György felesége, Mária.
Különösen érdekes az apró gyémántokból, rubinokból, gyöngyökből és smaragdokból készült Mozaiktojás, amely egy, a cári családot ábrázoló „meglepetés” medált is tartalmaz. A rejtett ábrázolás miatt a Fabergé-tojás ismét a királyi múlt egyik sötétebb fejezetének jelképe lehet. V. Györgynek ugyanis elméletben lehetősége lett volna arra, hogy megmentse az 1918 nyarán kivégzett cári családot.
A brit királyt nem a rossz szándék, hanem az önvédelem tartotta vissza attól, hogy ezt megtegye.
Listán a brit királyi család titkos szeretői, akikkel éveken át csalták házastársaikat a hercegek és hercegnék
Attól félt, hogy amennyiben menedéket nyújt a sokak által autokratának tartott cár számára, akkor az lázadást válthat ki és a saját dinasztiája láthatja a kárát. A brit korona védelme és építése pedig minden szempontból elsődleges szempont maradt azóta is. Bár kincseket közvetlenül már nem zsákmányol és nyilvánosan nem is szerez be a monarchia, a régieket többnyire megtartja. Hiszen a rendszer legitimitásában, illetve annak az érzetében a királyi családhoz tartozó és a hozzájuk rendelt kincsek értéke — legyen az pénzben mérhető vagy képletes — mindenképpen meghatározó tényező.
